Az együttérzés a legnagyobb segítség

Hirosi Yamaszaki újságíró, rendkívüli egyetemi tanár, Oszami Arikata fotóművész és Vizi Katarina a Zsebszínház színpadán (Fotó: Pandek Iván)

A Szerb–Japán Baráti Társaság zombori tagozatában sokan érdeklődnek, hogy milyen módon segíthetnének a Japánt sújtó földrengés áldozatain. Többen jelezték, hogy szívesen befogadnának gyerekeket, amíg az otthonuk újra fel nem épül, vagy akár örökbe is fogadnának árván maradtakat. Vizi Katarina, a társaság zombori tagozatának elnök asszonya szerint a jó szándék ilyen jelzése nemes gesztus, amit a japánok kétségkívül értékelnek, de aligha élnek a lehetőséggel.

– A japánok állandó fenyegetésként élik meg a földrengésveszélyt. Egyedül rájuk jellemző módon készülnek rá, higgadtan és nyugalommal, annak tudatában, hogy az elemi csapás bármikor bekövetkezhet, de nem érheti őket készületlenül. A március 11-i rengések viszont váratlanul erősek voltak és váratlan helyen pusztítottak. Az óriási erejű természeti katasztrófa nemcsak Japánt, hanem az egész világot megrázta. Elképedve láttuk, ahogy a természeti erők megállíthatatlanul rombolnak le mindent maguk előtt, elmozdítják a szigetállamot és a Föld forgástengelyét… földrengés, szökőár, radioaktív sugárzás egyszerre csapott le, apokaliptikus méretű, az emberiség egészére beláthatatlan következményekkel járó katasztrófaként.

Elképesztő képeket továbbít a sajtó, a felismerhetetlenségig elpusztított vidéken a számos országból érkezett mentőcsapatok túlélők után kutatnak, a nukleáris erőmű alkalmazottai heroikus küzdelmet folytatnak a végső katasztrófa megakadályozása érdekében. Miként éli meg ezt a sokkot a japán ember?

– Fegyelmezettek, nyugodtak, fájdalmuk visszafogott. Önzetlenek, odaadók és méltóságteljesek. Csodálattal és mély tisztelettel szemlélem, ahogyan viselik a rájuk zúdult csapást. Nem első ízben fordul elő a szigetország történelmében, hogy az elpusztított és tönkretett földön új környezetet és új életet kell teremtenie a népnek. Biztos vagyok benne, hogy ez most is sikerül nekik, és természetesen ebben segítenünk kell őket.

Felmerül a kérdés, hogy tud-e a világ olyan segítséget nyújtani a szorgalmas, fegyelmezett, áldozatkész és méltóságteljes népnek, amilyet megérdemel.

– A legkisebb jó cselekedet is felbecsülhetetlen értékű, ha őszinte és jó szándékból fakad.Egy népet segítve közvetett módon saját népünknek is segítünk, megteremtvén a jövő nemzedékek biztonságosabb és boldogabb jövőjének feltételeit.

Önnek számos Japánban élő ismerőse van, sokakat vendégül is látott Zomborban. Tud felőlük valamit?

– Ebben az óriási fölfordulásban természetesen mi is igyekszünk valamiféle rendet teremteni, és állandó kommunikációt fenntartani a japán–szerb, a japán–magyar baráti egyesületek, a nagykövetségek, egyetemek, a Japánban élő szerbek és magyarok, illetve a felénk élő japánok közt. Örömmel számolhatok be róla: egyesületünk értesült arról, hogy a Tokióban, Aomoriban és Hirosimában élő barátaink jól vannak. Oszami Arikata és Hirosi Yamaszaki például, akiket a Berta Ferenc Zsebszínház közönsége is ismer, hiszen egyesületünk és a Zsebszínház közös vendégei voltak városunkban.

Miként segíthetünk a Japánt sújtó katasztrófa okozta károk enyhítésében?

– Legelőbb őszinte együttérzéssel. Viszont a károk szanálásához rengeteg pénzre van szükség. Nálunk is lehet pénzadományt tenni, amit Japán belgrádi nagykövetsége továbbít a szigetországba. Ehhez a nagykövetség egy utasítást is közzétett, hiszen minden dinár jól jön az újjáépítés során.

Japán belgrádi nagykövetségének útmutatója a segély befizetésére. A támogatás kizárólag dinárban fizethető be.

Receiver bank: Societe Generale Banka Srbija AD (SOGYRSBG)

908-27501-22

Dinarski nerezidentni račun: EMBASSY OF JAPAN IN SERBIA

Pomoć narodu Japana