Varga Attila pontosan ezt a szempontot hangsúlyozta ki az általa szerkesztett mezőgazdasági melléklettel kapcsolatban. A Magvető védjegye a szókimondás kíván lenni. Szavai szerint a lap nem szeretné szépíteni a valóságot. A melléklet nemcsak a bírálatot tekinti feladatának, elsődleges céljai között szerepel a gazdák időszerű információkkal való tájékoztatása is. Varga Attila e tekintetben külön kiemelte a tőzsde rovatot, amivel egyetlen más szerb nyelvű tájékoztatási eszköz sem dicsekedhet. A Magvető, mint kihangsúlyozta, azoknak a gazdáknak az érdekeit képviseli, akik a jelenlegi agrárpolitika kárvallottjai. Ők azok, többek között, akik a mezőgazdasági minisztérium idei rendeletei miatt elesnek a nekik járó állami támogatásoktól.
Sándor József agrármenedzser aktuális kérdéseket boncolgató, de nagyobb időtávot is átfogó előadása szervesen kapcsolódott az előbbi fölszólaláshoz. A felsőhegyi mezőgazdasági szövetkezet igazgatója a rossz emlékű '90-es éveket csak úgy említette, mint amikor „a rendszer kirabolt bennünket”. A 2000-es politikai váltás egy teljesen új mezőgazdasági szerkezet kiépítését ígérte, ebben azonban sajnos csalódni kellett. A 2004-es 5 százalékos költségvetési ráfordítás a mezőgazdaságra 2009-re csaknem a felére apadt. Időközben viszonylag kevés fiatal termelő választotta élethivatásául a gazdálkodást, s kevés kivétellel a nagy számban megalakuló gazdaszervezeteknek sem sikerült betölteniük a tőlük várt szerepet, hogy segítségül legyenek a gazdáknak – például a pályázatírói útmutatással – az európai mintára bürokratizálódó mezőgazdasági rendszerben föltalálni magukat. A nagyobb termelőket képviselő lobbicsoportoknak eközben sikerült olyan befolyásra szert tenniük, amire hagyatkozva az agrártárca mezőgazdasági politikáját az ő érdekeik kiszolgálására állíthatták át. Ezzel magyarázható, hogy ma a 10 százalékot képviselő „gazdatársadalom” érdeke a döntéseknél nagyobb súllyal esik latba, mint a fennmaradó 90 százaléknak az érdeke.
Sándor József az érdekérvényesítés hatékonyabbá tétele érdekében megoldásul egyetlen módszert tudott ajánlani: a gazdák helyi szintű szerveződését egyesületekbe vagy szövetkezetekbe. Szenttamáson még nincs ilyen jellegű gazdaszervezet. A kérdésre, hogy mit kellene tenniük a megalapítása érdekében, Sándor József lakonikus választ adott: azonnal el kell kezdeniük szerveződni, más nem végezheti el helyettük ezt a munkát!
