– Az a nap a mai, amikor a derűlátók – épp csak hajszálnyi előnnyel – legyőzték a borúlátókat; az a nap a mai, amikor azok, akik építeni akarnak egy szoros győzelmet arattak a versenyben azok fölött, akik legszívesebben visszavinnének bennünket a múltba. A mai nap visszatérésünk napja oda, ahova mindig is tartoztunk: az európai kulturális és civilizációs térbe – telefonhívásunkra és külön kérésre ezekkel a költői magasságokban szárnyaló szavakkal kezdte a megbeszélt interjút Predrag Novikov, az Európai Ügyek Alap igazgatója, Vajdaság brüsszeli képviseletének a vezetője. Az ünnepi hangulat és az emelkedettség érthető, hiszen tegnap járta be a világsajtót a hír: csütörtök este az európai uniós országok állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölti státust. Kevésbé fennkölt, de nem kevésbé hasznos és ígéretes az, amiről a konkrétumok talajára áttérve ezt követően beszélgettünk.
– Ami a konkrét eredményeket illeti, örömmel tudathatom, hogy a Magyarország és Szerbia közötti határokon átnyúló együttműködés támogatására március 1-jén meghirdették az új IPA-pályázatot, amelyre március 30-ig lehet jelentkezni. A pályázatra több mint 15 millió eurót különítettek el.
Hogyan oszlik el ez a pénz a pályázatban megfogalmazott prioritások szerint?
– Az említett összegből 7,4 millió eurót fordítanak a határok menti infrastrukturális hálózat modernizációjára és fejlesztésére, a helyi utak javítására és a közlekedési hálózat fejlesztésének a támogatására. Megközelítőleg 4 millió eurót különítettek el a környezetvédelmi projektumokra. Itt a vízgazdálkodással, az árvízvédelemmel, a csatornahálózat felújításával, parlagfűirtással kapcsolatos projektumok kerülhetnek szóba, és más ehhez hasonlók. Két és fél milliót irányoztak elő a gazdasági összefogást erősítő programokra, kutatásfejlesztési tevékenységre, vallási szervezetek részére, de az idegenforgalom fejlesztésére is, a kulturális értékek megőrzésének a hangsúlyával, ami Vajdaság számára különösen fontos. A határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramokra, amelyeken egyetemista szervezetek és sportklubok is részt vehetnek, 1,2 millió eurót szánnak. A projektumok megvalósításának az időtartama hattól tizennyolc hónapig terjedhet. Az önrész mindössze 15 százalék kell hogy legyen, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 85 százalék vissza nem térítendő támogatás.
Kik pályázhatnak?
– Pályázhatnak a nonprofit szervezetek, többek között a helyi önkormányzatok, a községek, fejlesztési ügynökségek, gazdasági kamarák, sportszervezetek, ifjúsági és kulturális egyesületek, oktatási intézmények, alapítványok. Az érdeklődők, ahogy eddig is, minden kérdésükre részletes tájékoztatást kaphatnak az Európai Ügyek Alap irodájában Újvidéken, amely az Újvidéki Vásár Master Központban található (5. ajtó, 6. emelet).
Milyen pályázatot kell írni ahhoz, hogy eséllyel indulhasson a pályázó a versenyben?
– Fontos, hogy pályázat megírásakor konkrétak legyünk. Vajdaságban például az árvízveszéllyel kell szembesülni az utóbbi időszakban, nyáron viszont az aszály jelent problémát, a veszélyeztetett községeknek különleges figyelmet kell fordítaniuk az árvízvédelemre, a földműveléssel foglalkozóknak pedig az aszályos időszakok miatt a csatornarendszer kiépítése az érdekük. De kiemelhetem a parlagfű jelentette gondokat is. A vajdaságiak mintegy 25 százaléka szenved valamilyen allergiás betegségben, amit ennek a növénynek a pollenje okoz. A legutóbbi pályázaton csak erre a célra Zombor községnek 400 ezer eurót sikerült elnyernie. Ez ösztönzés lehet a többi vajdasági községnek is. A kisebb sportegyesületeknek is esélyük van. Elképzelheti, hogy mit jelenthet például egy szabadkai vagy egy magyarkanizsai sportegyesületnek, ha 50 ezer eurót nyerhet egy pályázaton! A vallási épületek felújítására is lehet pályázni, az identitást megőrző programokra, kulturális célú programokra mindenféle nemzeti megkötöttség nélkül.
Tapasztalatai szerint milyen eredménnyel szerepelnek a vajdasági pályázók az uniós pályázatokon?
– Vajdaság tavaly több mint 150 projektumra nyert el támogatást az Európai Unióból, ami nagy siker, arra törekszünk, hogy az idén is megismételjük ezt az eredményt.
Milyen nyelven kell elkészíteni a pályázatot?
– Angol nyelven, és ami fontos, ez egy olyan pályázat, amihez a projektpartnerek között legalább egy magyarországi és egy szerbiai partnernek kell lennie a támogatásra jogosult területről, és Vajdaság egész területe annak számít. Azok a polgártársaink, akik beszélnek magyarul, sokat segíthetnek a partnerkeresésében Magyarország területéről.
Térjünk át arra a témára, amivel kezdtük az interjút, a tagjelölti státus elnyerésére. Milyenek a reakciók ezzel kapcsolatban Brüsszelben?
– Megerősíthetem, hogy kifejezetten pozitívak a reakciók. Vajdaság brüsszeli képviseletébe regionális partnereinktől folyamatosan érkeznek a gratulációk és a jókívánságok.
Egy praktikus kérdés ezzel kapcsolatban, ezek után nagyobb mértékű támogatásra számíthatunk az Európai Uniótól?
– Számíthatunk a vidékfejlesztési támogatásra, de nem ebben az évben, hanem jövőre. Az előző időszakban ehhez még nem juthattunk hozzá, mivel még nem nyertük el a tagjelölti státust. Ez Vajdaság számára, amely mezőgazdasági vidék, rendkívül fontos.
Összegszerűen mennyi pénzt jelenthet ez?
– A többi országban, miután elnyerte a tagjelöltséget, a támogatások összegét jelentősen megnövelték. Jelenleg Szerbia a különféle projektumokra évente megközelítőleg 200 millió euró támogatást kap az EU-tól. Én arra számítok, hogy a következő években ez az összeg nagymértékben megnő.
