Hatodik napja nincs áram a Zombori Rádió szerkesztőségében, ennek ellenére szerdán már újra szólt a rádió. A leadó ugyanis működik, a technikusok pedig ideiglenesen megoldották a műsorkészítő stúdió áramellátását, így szinte tábori körülmények között, de készülhet adás.
A többi helyiségben továbbra sincs világítás, se fűtés, a számítógépek hasznavehetetlenek, nincs internetes kapcsolat és mindössze egyetlen telefon működik a szerkesztőségben. Az alkalmazottak tizenkét hónapja nem kaptak fizetést, szerda délelőtt pedig megérkezett az alig egy hónapja hivatalban lévő igazgatónő visszavonhatatlan írásbeli lemondása. Ivanka Ognjanov szerdán már meg sem jelent a munkahelyén.
A dolgozók elkeseredettek, de nem adják föl a reményt, a média révén kívánják fölhívni a figyelmet az utóbbi tizenkét hónapban kulmináló, voltaképpen már három éve húzódó megoldatlan helyzetre. Előbb az igazgatóbizottság elé terjesztették követeléseiket, amelyek minden egyéb hasonló esettől eltérően nem az elmaradt bérek azonnali kifizetésére vonatoznak, hanem a munkafeltételek megteremtésére és a vállalat helyzetének rendezésére. Tegnap az alkalmazottak felkeresték Nemanja Delić polgármestert, és bemutatták neki azokat a gyűjtőíveket, amelyeken mintegy 5500 helybéli polgár, köztük a polgármester (!) aláírásával követeli a rádió helyzetének mielőbbi rendezését, illetve prezentálták azt az 5200 fős felhasználói csoportot, amely az egyik internetes közösségi oldalon állt ki a Zombori Rádió megmaradása mellett. A dolgozók tulajdonképpen egyetlen kérést intéztek a polgármesterhez: találjon módot az elektromos energia visszakapcsolására, hogy újra dolgozhassanak.
A polgármesternek nem voltak megoldási javaslatai, nem látott szabad teret áthidaló lépésekre. A rádió számláját ugyanis a bíróság zárolta, és minden számlán kívüli pénzügyi tranzakció bűncselekménynek számít. Azt viszont jelezte, hogy az igazgatóbizottság elnöke, Andrija Penzeš máris az előállt helyzet megoldásán dolgozik, és tartományi szinten tárgyalásokat kezdeményezett.
Az átgondolatlan privatizációval és annak következményeivel a tönk szélére sodort Zombori Rádió sorsa kapcsán már több alkalommal hallatta szavát a Szerbiai és a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete, és az áramkikapcsolás példátlan esetét követően újra felszólították a Művelődési Minisztériumot, a tartományi szerveket és a zombori városatyákat, hogy sürgősen tegyenek pontot a közelmúltig négy nyelven műsort sugárzó, körzeti hullámhosszal rendelkező rádióállomás agóniájának végére, és találjanak megfelelő megoldást a működtetésére. A két újságíró-egyesület követeli a megszólított illetékesektől, hogy a nyilvánosság előtt visszamenőleg számoljanak el, mit tettek a Zombori Rádió megmentésének érdekében, és közöljék, milyen terveik vannak vele a közeljövőben. Közleményük szerint az illetékeseknek nyilvánosságra kell hozniuk azt is, hogy mi történik majd a többi 18 médiummal, amelyek magánosítását érvénytelenítették, és most ideiglenes vagyonkezelők állnak az élükön. Az ilyen amorf tulajdonjogi struktúra nem egy médiumot a Zombori Rádió sorsához hasonló helyzetbe hozott.
A Szerbiai és a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete szerint az államnak mielőbb rendet kell teremtenie a médiaszférában uralkodó káoszban, és ismételten felteszik a kérdést, hogy kinek az érdekét szolgálja a gyenge média, amely képtelen betölteni társadalmi feladatát.
