A bíróság szerint nem a helyi közösség rendelkezik Vajdaság egyik legszebb színházterme fölött. A tulajdonos ugyan fölkínálta használatra a termet, de az önmagában nem funkcionális. A rendeltetésszerű működtetéshez pénzre van szükség, az összeg Bezdán számára tetemes, a tulajdonos szempontjából elenyésző.
Miként a falvak legtöbbjében, Bezdánban is az erős mezőgazdasági szövetkezet volt a település ütőere. A szövetkezet támogatta a falu sport- és művelődési életét, a szövetkezeti ház pedig otthont adott a különböző tevékenységeknek. Mindaddig, amíg a szövetkezet nem került privatizálásra.
A MAGÁNOSÍTÁS
A bezdáni szövetkezetet, hivatalos nevén mezőgazdasági vállalatot az újvidéki Matijević húsipari vállalat privatizálta, oly módon, hogy a kisrészvényesektől, a vállalat dolgozóitól vásárolta fel a részvények 51 százalékát. A többségi tulajdonért megközelítőleg 1,2 millió eurót fizetett. Ez az összeg tehát gyakorlatilag a faluban maradt, az alkalmazottak száma pedig néhány hónap alatt 260-ról 120-ra csökkent. A szociális program szerint egyesek 2–5 fizetéssel, mások tízhavi bruttó jövedelemmel távoztak a vállalatból, és volt, aki minden munkaéve után 6000 dinárt kapott. Ma már csupán ötvenen dolgoznak az egykori szövetkezetben. Az új tulajdonos sürgősen igyekezett megszabadulni a vállalat kevésbé jövedelmező részlegeitől, a fialtatótól, a hizlaldától, az igazgatósági épülettől, a régi malomtól, a Kenđija étteremtől, a régi mezőgépektől…
A SZÍNHÁZ
Bezdánban a szövetkezeti otthon volt a gazdaság, a politika, az üzlet és a kultúra központja. Amikor a mezőgazdasági kombinát integrálta a szövetkezetet, az otthon épülete is a tulajdonába került a színházteremmel egyetemben. A kombinát támogatta az otthonban folyó tevékenységet, a sportot, a kultúrát. A privatizációt követően az új tulajdonos már nem volt ilyen készséges, a focicsapat megszűnt, a 262 férőhelyes színházban, ami egyike a tartomány legszebb színházainak, évek óta nincs fűtés, a terem kizárólag a nyári-őszi hónapokban használható.
A Matijević húsipari vállalat természetesen meg akart szabadulni a számára fölöslegessé vált szövetkezeti otthontól. Ennek megelőzésére a helyi közösség tanácsának kezdeményezésére a zombori községi jogvédő kieszközölt egy bírósági határozatot, amelynek értelmében az épületet mindaddig nem lehet eladni, amíg a tulajdonjogok nem rendeződtek végérvényesen. Az éveken keresztül húzódó vita tárgyát képező jogviszony a minap került tisztába, a zombori alapfokú bíróság a Matijević társaság tulajdonát képező Bezdan Rt.-t nevezte meg az épület jogos birtokosaként, tehát akkor adja el színházastól, amikor kedve tartja.
VAN-E MEGOLDÁS?
– Azt semmiképpen sem szabad elhallgatni, hogy a Matijević vállalat a helyi közösségnek felkínálta használatra a csupasz színházat, de ezt eddig egyetlen felhatalmazott személy nem volt hajlandó elfogadni – nyilatkozta a bírósági végzés kézhezvételét követően Varga Ferenc, a helyi közösség tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke. – Azért utasította el a korábbi és a mostani tanács is ezt az ajánlatot, mert a felkínált játék- és nézőtér önmagában hasznavehetetlen. A színházhoz kell tartoznia a mostani büfének, mert a terem fűtése ennek a pincéjéből oldható meg. Szükség van a vizesblokkra, az emésztőgödörre, az épület mögötti területre, ahonnét a díszleteket lehet behordani a színpadra. A tulajdonos viszont a büfét csupán fizetség mellett lenne hajlandó átengedni, és a többi említett dolog is az ő tulajdonát képezi. Azon túlmenően, hogy ez az „árukapcsolás” – a színház ingyen, de a működtetéshez szükséges feltételek pénzért kínálása – fölháborodást váltott ki a tanácsban, amely elfogadja ugyan a birtokviszonyokra vonatkozó bírósági döntést, de az előállt helyzetbe nem tud belenyugodni. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a helyi közösségeknek a törvény értelmében nem lehet ingatlantulajdona, így jelenleg azt se tudjuk, ki lehetne esetleges tárgyalópartnere a Matijević cégnek a színház megmentése érdekében. Tudomásom szerint a tulajdonos számára jelentéktelen összegről van szó, 15 000 euróról, a falu viszont nem rendelkezik ennyi pénzzel. A bírósági végzés új mezsgyeköve a már egy évtizede húzódó folyamatnak, a tanács kénytelen lesz mielőbb felkutatni a legmegfelelőbb megoldást. A közvetítésre Zombor város polgármesterét kívánjuk fölkérni, hiszen a város jogilag birtokolhatná és működtethetné a színházat – hallottuk Varga Ferenctől.
