2024. október 13., vasárnap

Az identitásmegőrzés eszköze

Vajdasági értelmiségiek vallanak arról, miért lényeges válaszolni a nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre

Javában tart a népszámlálás Szerbiában, melynek során a lakosságról szóló meglehetősen lényeges statisztikai adatokhoz jutunk, s melynek alapján számos, a társadalom helyzetére vonatkozó következtetést vonhatnak majd le a szakemberek. A népszámlálásra meghatározott időszak fele le is telt, hiszen október 1-jén, szombaton reggel 8 órakor vette kezdetét az összeírás, s a hónap végéig tart. Egyebek mellett a lakosság számáról, továbbá a lakásokról és a háztartásokról, életkörülményekről és gazdasági tevékenységről gyűjtenek adatokat. A két népszámlálási kérdőív közül az egyik a magánszemélyekre vonatkozó kérdéseket tartalmazza, a másik pedig a háztartásokra, a lakóhelyekre és az esetleges mezőgazdasági tevékenységre vonatkozókat. Az év legnagyobb társadalmi eseményének minősített összeírás dokumentálja a legutóbbi, a 2011-es népszámlálás óta végbement társadalmi változásokat, és alapja lehet a majdani közpolitikának, fejlesztéseknek, valamint kutatásoknak is. Mintegy 15 ezer számlálóbiztos járja a terepet, azaz a számára kijelölt körzetet, bizonyos, elsősorban többnemzetiségű térségekben asszisztensek kíséretében, akiknek az a feladatuk, hogy a nyelvi akadályok elhárításában segítsék a kérdezőbiztosokat és a polgárokat. A népszámlálásban köteles részt venni minden, szerbiai bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szerbiai állampolgár, függetlenül attól, hogy ideiglenesen máshol – Szerbiában vagy külföldön – tartózkodik-e, továbbá az állandó jelleggel Szerbiában tartózkodó külföldi, valamint a tartózkodási engedéllyel Szerbiában tartózkodó külföldi állampolgár is.

HOGYAN TÖRTÉNIK AZ ÖSSZEÍRÁS?

Alapvető tudnivalónak számít, hogy a számlálóbiztosok a hét minden napján 8 és 20 óra között kopogtathatnak, csöngethetnek be a polgárokhoz. A számlálóbiztosok kötelesek igazolni magukat, a polgárnak pedig jogában áll feljegyezni a számlálóbiztos azonosító számát. Akit nem találnak otthon, azt legalább még egyszer felkeresik. Amennyiben akkor sem tartózkodik az otthonában, üzenetet hagynak neki. Az üzeneten található telefonszámot felhívva időpont egyeztethető a számlálóbiztossal, de ha valakinek jobban megfelel, akár telefonon is lebonyolíthatja a népszámlálás folyamatát. Utóbbi állítólag legfeljebb 30 percet vesz igénybe, azzal, hogy minél népesebb egy család, annál tovább tart a 69 kérdéses kérdőívek kitöltése. Az idén először elektronikus úton végzik el a számlálóbiztosok a rájuk bízott munkát, papír alapú kérdőívek nélkül érkeznek. A 15 évnél fiatalabbak adatait a szülő, az örökbefogadó vagy a gyám köteles megadni. Amennyiben valamelyik családtag nem tartózkodik otthon, a többi családtag adja meg a számlálóbiztosnak az adatokat erre a személyre vonatkozóan.

ÉRDEKLŐDÉSSEL FOGADJÁK A BIZTOST

Molnár Zoltán színművész az újvidéki telepi városnegyedben végez összeírást, először arról kérdeztük, hogy tájékozottak-e az emberek a népszámlálás kapcsán, milyen fogadtatásban részesítik saját tapasztalatai alapján a számlálóbiztosokat.
– Egy-két személyt leszámítva az eddigiekben csak pozitív tapasztalatom volt az összeírás alkalmával. Azt látom, az emberek többsége tud a népszámlálásról, és érdeklődve fogadja az összeírót. Egyesek meglepődnek azon, milyen gyorsan lezajlik maga a folyamat, hiszen csaknem hetven kérdést tehetnek fel a biztosok, de persze a valóságban ez úgy működik, hogy egyrészt gyorsan végig lehet járni a kérdéseket, másrészt pedig egy-egy válasz alapján több további kérdés feltevése ki is maradhat, szóval nem tart az egész művelet néhány percnél tovább. Kedvesek, jóindulatúak az emberek, nem volt az eddigiekben semmilyen probléma a fogadtatással, beengednek, válaszolnak – mondta el lapunknak Molnár Zoltán.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy elegendőnek tartja-e az egy hónapos időszakot arra, hogy a számlálóbiztosok elvégezzék a rájuk bízott munkát a meghatározott területen, beszélgetőpartnerünk elmondta, szerinte kisebb-nagyobb fennakadások áthidalásával ugyan, de megoldható a munka ennyi idő leforgása alatt.
– Azt is hozzá kell mindehhez tennem, hogy nem szeretnék éppenséggel általánosítani, mert én szerencsés helyzetbe kerültem, a saját utcámat és a környék lakóit kell összeírnom. Nem mindenkinek az esetében beszélhetünk viszont ilyen kedvező körülményről. Sokkal gyorsabban megy számomra ez a munka, mert itt nőttem fel, s a szomszédos utcák lakóinak kilencven százalékát ismerem. Ez egyfajta biztonságérzetet, meg gyorsaságot is. Egy hónapnak viszont elegendőnek kell lennie. Igaz, a Telepen egyelőre főleg kertes házak vannak, nem állíthatom, hogy ugyanilyen zökkenőmentes a munka azoknak a számlálóbiztosoknak a számára is, akik egy hosszabb utcát kaptak esetleg magas tömbházakkal. Vagy otthon tartózkodik éppen a polgár vagy nem, vagy kapcsolatba lép az összeíróval a hagyott üzenet alapján, vagy nem. Mégis, ezekkel a bökkenőkkel együtt is, úgy látom, hogy azért az egy hónap megfelelő időnek számít a feladatok teljesítésére.

MAGYAROK LEGYÜNK, NE DZSEDÁJOK

A nem kötelezően megválaszolandó kérdésekre, vagyis a nemzeti hovatartozásra és a vallási hovatartozásra vonatkozóra is válaszol a polgárok többsége.
– Kevesen voltak olyanok, akik nem válaszoltak. A többségük megvallja nemzeti hovatartozását, magam is próbálom diszkréten sugallni, hogy a magyar emberek vallják magukat magyarnak, nem volt ezen a területen semmi problémám eddig. A nagy többség, szinte mindenki, válaszol.

Molnár Zoltán nem tudott beszámolni az eddigi tapasztalatok alapján különös esetekről, melyekben valaki dzsedájnak, marslakónak, vagy hasonló furcsa és egyedi kategóriába sorolhatónak vallotta volna magát.
– Egyesek vajdaságinak, mások jugoszlávnak, esetleg szerbhorvát anyanyelvűnek vallották magukat, de az említett kirívó furcsaságokkal még nem találkoztam. Viszont két hét van még hátra a népszámlálásból, úgyhogy ez alatt az idő alatt még ilyesmi is megtörténhet – nyilatkozott lapunknak Molnár Zoltán.

A BÁSTYÁK MEGŐRZÉSE A TÉT

Patyerek Réka, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára egyetért azzal, hogy a népszámláláson fontos megvallani a nemzeti identitást, azaz a nemzeti és a vallási hovatartozást, valamint az anyanyelvet, hiszen a magyarság kisebbségben él Szerbiában. „Tanárként is azt gondolom, hogy az iskolák szerepe kifejezetten fontos, mivel kultúránk és anyanyelvünk által őrizhetjük meg identitásunkat” – fogalmazott Patyerek Réka. Mint hozzátette, a kulturális és az oktatási intézmények a közösség, illetve az identitás megőrzésének a bástyái. Egyebek mellett ezeknek a bástyáknak a fenntartása függ attól, hogy minél több vajdasági magyar felvállalja nemzeti identitását és minél nagyobb legyen a magyaroknak a szerbiai össznépességen belüli részaránya, nyomatékosította Patyerek Réka.

AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS MEGTARTÁSA FÜGG ETTŐL

Cseszák Balázs óbecsei néptáncoktatónál és a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság kulturális szervezőjénél már járt a számlálóbiztos, szavai szerint a folyamat gyors és „fájdalommentes” volt, így nem élte meg nyűgként azt. Minden magyart arra buzdít, hogy fogadja a számlálóbiztosokat és vallja meg nemzeti és vallási hovatartozását, továbbá anyanyelvét, hiszen később az eredmények, vagyis a magyarok részaránya alapján lehet érvényesíteni a meglévő jogokat, továbbá elvárásokat megfogalmazni az állam irányába, például támogatások, vagy egyéb területek vonatkozásában. Mint kiemelte, a népszámlálási eredmények tükrében lehet majd kiharcolni azokat az eszközöket, amelyek segíthetik a közösséget a megmaradásban és identitásának megőrzésében, úgy a kultúra, mint az oktatás, továbbá a nyelvhasználat, vagy a vallás területén. Cseszák Balázs értékelése szerint ha csökken a magyarok részaránya, az ahhoz vezethet, hogy csökken a közösség beleszólása az állampolitikába, vagy saját sorsának az alakításába.

VÁLLALNI A NEMZETI HOVATARTOZÁST

Megkeresésünkre Ferenc Ágota, az Újvidéki Színház színművésze válaszában arra mutatott rá, hogy elsősorban a megmaradás és az egység miatt fontos nyilatkozni a népszámláláson a nem kötelezőnek számító, nemzeti hovatartozást érintő kérdésről. Feleletében úgy fogalmazott: „Fontosnak tartom, hogy a népszámlálás révén mindenki nyilatkozzon nemzeti hovatartozásáról is, vállalva azt, hiszen csak így tudunk megmaradni és egységet alkotni.”