Nagy sikernek értékeli a Vajdasági Magyar Szövetség a hétfőn elfogadott nemzeti tanácsokról szóló törvényt, tudhattuk meg a pért pénteki sajtótájékoztatóján Józsa László tól, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől, valamint dr. Korhecz Tamás tól és dr. Várady Tibor tól, a törvényjavaslatot kidolgozó szakcsoport tagjaitól. Az MNT elnöke szerint a 2002-es kisebbségvédelmi törvény elfogadásával lefektették az önrendelkezés alapjait, de csak a jelenlegi kormány, valamint a tavaly megalapított emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium, illetve a törvényjavaslat kidolgozására összehívott szakmai csoport tette lehetővé, hogy augusztus 31-én elfogadásra kerüljön a törvény.
– Az említett időszakban Szerbia óriási lépést tett a kisebbségi jogok védelme területén – mondta az MNT elnöke.
Szavai szerint, a választásokat 6 hónap múlva írják ki – amely az összes nemzeti tanács számára ugyanazon a napon fog megtörténni – ezért az MNT elsődleges feladata felkészülni a választásokra, valamint folytatni minden eddigi programját, miközben az újonnan meghozott törvénnyel összhangba hozza feladatait és céljait.
– Az autonómia-kódex, vagyis a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadását az európai irányultságú demokratikus Szerbia, a magyar nemzeti közösség, a VMSZ és a saját sikeremnek élem meg egyaránt – emelte ki Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár.
Értékelése szerint a választási kampányban tett ígéretek sarokkövét sikeresen teljesítették, hiszen a Magyar Koalíció által meghatározott autonómiakeret egyetlen egy lényeges pontján nem kellett elvtelen kompromisszumot kötni. Szavai szerint ezt a történelmi jelentőségű tényt ki kell használni, élni kell a törvény adta lehetőségekkel.
– Ez nem csak a szerb állam, hanem a magyar közösség vizsgája is lesz – vetette fel Korhecz.
Várady Tibor jogászprofesszor szerint a jövőben az új törvény alapján az állam a nemzeti kisebbségeket érintő egyes kérdésekben kötelező lesz kikérni a nemzeti tanácsok véleményét, illetve a nemzeti tanácsok javaslatokat tehetnek egyes intézményvezetők kinevezése esetében, ahol akár vétójoggal is élhetnek. Emellett a nemzeti tanácsok döntéshozatali joggal is rendelkeznek, mint például a helységnevek kisebbségi elnevezésének meghatározásakor. Ez a gyakorlat Vajdaságban eddig is létezett, azonban most már törvényes keretek közé került, tette hozzá Várady. Ugyanakkor az autonómia szempontjából a leglényegesebb változás az, hogy az állam köteles átruházni a nemzeti tanácsokra azon művelődési, oktatási és tájékoztatási intézmények alapítói jogát, amelyek az adott nemzeti kisebbség érdekeit szolgálják.
– Ezzel a kulturális autonómiával esélyt kaptunk, hogy kezünkbe vegyük sorsunk irányítását – zárta szavát a jogászprofesszor.
