Visszavonulót fújtak a Sárin (Aleksa Šantić) és Gádoron (Gakovo) élő földművesek, egy hét után elbontották sátrukat, és elvonultak traktoraikkal Zombor alól. Meggyőződésük, hogy a mai nap folyamán „valaki” kiírja az állami földek árverését. A gádori Graničar és az Aleksa Šantić mezőgazdasági vállalatok dolgozói viszont – akik a múlt szerdától Bezdán, illetve Szabadka irányában állták el az utat – mindaddig fönntartják a blokádot, amíg garanciát nem kapnak, hogy a továbbiakban is használhatják az állami tulajdonban lévő földeket. Mindkét oldalon a maguk igazát hangoztatják, és bíznak benne, hogy az illetékes szervek a javukra döntenek.
A TÖRVÉNY SZAVA A DÖNTŐ
A parasztok elégedetlenségét az váltotta ki, hogy az idén a törvény által előírt határidőig Zomborban az illetékesek nem bocsátották árverésre az állami tulajdonban lévő földeket. A nyáron ugyan elfogadták azt a városi javaslatot, hogy Sárin és Gádoron megközelítőleg fele-fele arányban osztozzanak az állami földeken a vállalatokkal, licitációra azonban csak nem került sor. Ennek következtében nem csupán e két településen, hanem a Zomborhoz tartozó egyéb kataszteri községekben sem licitálták ki a szántókat.
A termelők tegnap délelőtt feloldották az útzárlatot, elbontották sátrukat, és hazatértek. A megmozdulás egyik szervezője, Vladimir Bošković Sárin gazdálkodó földműves ennek kapcsán közölte, hogy meggyőződése szerint a zombori parasztoknak sikerült érvényt szerezniük a törvénynek, amit mindeddig figyelmen kívül hagyott a helyi önkormányzat.
– A városvezetőségből mindmáig senki sem keresett fel bennünket az útblokádon, saját községük lakosságának egyik részét teljesen figyelmen kívül hagyják. Szerencsére országunkban vannak intézmények, amelyek hajlandóak a törvényesség pártjára állni, így a tartományi mezőgazdasági titkárság és a mezőgazdasági minisztérium már a múlt szerdán megbeszélésre hívott bennünket. Nem azért állítottunk útzárlatot, hogy polgártársaink utazását és munkavégzését akadályozzuk, hanem mert a korábbi átirataink, kérelmeink és követeléseink süket fülekre találtak, és csak így tudtuk felhívni a figyelmet a törvényszegésre. Azzal, hogy most méltósággal elvonulunk, abbéli meggyőződésünket kívánjuk nyomatékosítani, hogy bízunk a jogállamban és a törvényességben – hallottuk Vladimir Boškovićtól.
A gazdák ígéretet kaptak, hogy az illetékes szervek érvényt szereznek a törvénynek, és ha Zombor város ma nem hirdeti meg az állami tulajdonban lévő földek árverését, akkor azt vélhetően a termelők és Daniel Petrović tartományi mezőgazdasági titkár megbeszélése nyomán, a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyásával a tartományi mezőgazdasági titkárság teszi meg. Ha erre mégsem kerül sor, készek újra blokádhoz folyamodni. Szerintük a mezőgazdasági vállalatok dolgozói irreális ígéreteket kaptak, mert ahhoz, hogy megtarthassák az állami földeket, három-négy törvényt is módosítani kellene.
NEM TÁGÍTANAK
A gádori Graničar mezőgazdasági vállalat dolgozói hetedik napja tartják lezárva az utat Bezdán irányába, így a magyar és a horvát államhatárra csupán a Monostorszegen át vezető, katasztrofális állapotban lévő, kátyús úton lehet eljutni, sőt közben keresztül kell haladni egy 3,5 tonna teherbírású hídon is, ami kizárja a teherforgalmat.
Jovan Vukobratović, a jövőre hatvanesztendős Graničar vállalat vagyonkezelője, az igazgatóbizottság elnöke, egyben az önálló szakszervezet vezetője szerint a magántermelők tiltakozására kezdtek ellen-tiltakozásba. Véleménye szerint a gazdák mágnások, nagybirtokosok és el akarják rabolni a mezőgazdasági vállalatok által művelt földet.
Jovan Vukobratović: Ha kihúzzák a földet a Graničarból, három falu megy tönkre
– Az elmúlt kilenc hónap alatt, amióta én vagyok a vagyonkezelő, és amióta Milan Japundžić személyében új igazgatót választottunk, több mint 80 millió dinárt fizettünk be a zombori önkormányzat költségvetésébe. Gádor, Őrszállás (Stanišić) és Sári tízezer lakosa nyolcezer hektár állami szántó műveléséből él. Ha az állam ezt a földet néhány nagybirtokos kezére játssza, el se tudom képzelni, mi lesz a sorsa ennek a tízezer embernek. A Graničar minden reggel 5000–5200 liter tejet, 18–19 ezer tojást termel, hetente 150–200 hízót ad le. A dolgozók ebből kapják a fizetésüket, de a társadalmi közösségnek is nagy hasznot hajt a vállalat. Ezen felül az ingyenkonyhának hetente 5000 tojást, 1000 liter tejet, 300 kilogramm hasított sertést adtunk, támogattuk a kórházat, a kisegítő iskolát, a különböző társadalmi szervezeteket és természetesen saját falunkat. A Graničar az egykori Jugoszlávia harmadik legnagyobb mezőgazdasági vállalatának számított, ma a munkásokkal arra törekszünk, hogy a legjobb legyen Szerbiában – jelentette ki Jovan Vukobratović.
A gádori vállalat az idén 3830 hektár szántót művelt. A vagyonkezelő reméli, hogy ezeket a parcellákat megőrizhetik, és megkaphatják azokat is, amelyeknek lejárt a bérleti szerződése. A Graničar azt követeli, hogy a béregi (Bački Breg), haraszti (Rastina) és gádori kataszteri községben található állami földeket teljességében ez a vállalat művelje, és ezt a kormány rendeletben fektesse le. A vagyonkezelő szerint amíg erről nem kapnak hivatalos végzést, fönntartják az útblokádot.
Időközben a magántermelők tovább szervezkednek. Érdekeiknek immár nem útzárlattal, hanem egy földműves-egyesület révén kívánnak érvényt szerezni, aminek alakuló közgyűlését december 11-ére tűzték ki, és mintegy félezer gazda megjelenésére számítanak.
