A csonoplyai Rajčanji Florijant a véletlen vezette az üzleti karrier útjára. Sertésfarmot tartott, s hogy maga állíthassa elő a takarmányozáshoz szükséges szójapogácsát, beszerzett egy hideg sajtolásra alkalmas prést. A hízók szépen gyarapodtak, viszont a melléktermékként kinyert szójaolaj meg csak halmozódott, nem igazán tudtak vele mihez kezdeni a gazdaságban.
A sertéstenyésztőből lett olajgyáros
A fiatal vállalkozó három évvel ezelőtt lehetőséget kapott, hogy közös zombori standon mutatkozzon be az újvidéki mezőgazdasági vásáron. Hirtelen ötlettől vezérelve vásárolt néhány díszes palackot, kézzel felcímkézte őket és azokba állította ki a szójaolajat, amit egyébként csupán biodízel előállításához tudott csak értékesíteni, nevetséges áron. A vásárt már el is felejtették, amikor a csonoplyai kisgazdaságban megjelent egy szlovén üzletember, aki fölismerte, hogy Vajdaság gazdag olajnövényekben, s hogy a már meglévő technológiával világviszonylatban értékes és keresett termékeket lehet belőlük előállítani. A sajtolóüzem már megvolt, a szlovén befektető meg segített egy uniós követelményeknek megfelelő töltőüzem megépítésében.
Valahogy így kezdődött a sikertörténet.
A szójából sajtolt olaj időközben háttérbe szorult, mert sokan gyártják, nagy a konkurencia. Ugyanakkor ritka, aki mák- és dióolajat sajtol, a palackozást végző, Anka Rajčanji vezette Florioil cég ezért ezek mellett döntött. Ám a sikertörténetbe még többször is közrejátszott a véletlen. Például a mákolaj esetében.
Az olajak palackozásához nem kell nagy felszerelés, viszont az előírások miatt tetemes beruházásra volt szükség
– Két Pécsett, illetve Harkányban praktizáló orvos rokonom hívta fel a figyelmem a mákolaj jelentőségére – emlékezik vissza a Linum olajgyár tulajdonosa, Rajčanji Florijan. – Ők mondták, hogy Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában a nők jelentős hányada valamilyen formában fogyasztja a mákolajat, mert a tudomány a csontritkulás természetes ellenszerének tekinti. Ez természetesen felkeltette az érdeklődésem, utánanéztem, az említett három országon kívül Délkelet-Európában máshol nem is készítik, talán azért, mert előállításához nagyon igényes technológiára van szükség. A mákolaj nyitotta meg előttem a külföld kapuit, szállítok belőle a magyarországi barátaimnak, valamint Szlovéniába és Boszniába is. Nagyon kelendő a dióolajunk is, mert a napraforgó- és szezámolajjal ellentétben azt is kevesen gyártják, mert maga a dió is drága, az olaja is sokba kerül, ezért vevőköre is inkább gyógyászati, mint gasztronómiai megfontolásból dönt mellette. Ha a palackozó teljes üzemre kapcsol, havi 20 000 eurós termelést valósíthat meg.
A csonoplyai családi vállalkozásban egyéb termékek is készülnek, sajtolnak len-, szezám- és szójaolajat, készítenek illóolajas tinktúrákat, szappant főznek. Ez utóbbi egy újabb véletlenek köszönhető. Egy falubeli ház bontásakor ráakadtak egy, a második világháború előtt Budapesten megjelent vaskos receptkönyvre, amely a szappangyártás hagyományos módszereit ismertette. A könyv a családhoz került, és abból sajátították el a hevítés nélküli, olajos szappanok előállításának módját. Ma is ezt a módszert alkalmazzák: fazék, fakanál és öntőforma kell hozzá, meg türelem, mert a dióolajból készülő szappan másfél kilónyi masszáját legalább két és fél órán keresztül kell megállás nélkül keverni.
A kikerülő termékek minőségét folyamatosan ellenőrzik. A cég egészségügyi tanácsadója dr. Nikola Pozder zombori és dr. Aleksandar Jezdić verseci orvos.
– A szójaolaj az olcsóbb termékek közé tartozik – hallottuk a csonoplyai vállalkozótól –, noha nincs még egy természetes készítmény, ami hasonló gyorsasággal csökkentené a koleszterin- és trigliceridszintet. A szezámmagból sajtolt olaj leginkább termostabilis készítmény, ideális a magas hőfokon sütéshez, például a rostonsültekhez. A dióolaj különösen fontos a vajdasági ember számára, mert jódszegény vidéken élünk. Egy kávéskanálnyi dióolaj fedezi a szervezet napi jódigényét és karban tartja a pajzsmirigyet. A mákolaj csontritkulás ellen jó, de ellazítja az izmokat és az inakat, ami sportolók, nehéz fizikai munkát végzők számára fontos. A lenmagot Magyarországról hozzuk be, mert sokkal minőségesebb a hazainál. A lenolajról egy két évvel ezelőtti, Németországban készült tudományos tanulmány bizonyította, hogy kiváló védelmet nyújt az emlő- és méhrák ellen. Ezen tulajdonságánál fogva főként nők vásárolják, noha a keringési rendszert is óvja, stabilizálja a vérnyomást, tehát férfiaknak is javallott. Cégünk különlegessége a mezei zsurlóból sajtolt, zúzódások, horzsolások, gerincfájdalmak, aranyér kezelésére ajánlott olaj (Ulje rastavića) és a külföldről behozott körömvirágolajakkal szemben egyedül mi készítünk lenolajra alapozott körömvirágolajat, mert az például napraforgó- vagy szójaolajban nem fejti ki gyógyhatását – fejtegeti Rajčanji Florijan.
A csonoplyai olajgyárban körömvirágból, mezei zsurlóból, csalánból és somból készítenek tinktúrákat. Kezdetben 12-féle tinktúra előállítását tervezték, de miután kikérték magyarországi szakemberek véleményét, kiderült, hogy négynél többre nincs szükség, mert azok kombinációja szinte minden betegséget lefed. A természetes szappanok gyártását egy Zomborban végzett kísérlet nyomán vezették be. Tizenkét, pikkelysömörben szenvedő pácienst három hónapon át körömvirág olajával kezeltek, és két gyermekkorúnál teljesen megszűntek a tünetek, egy esetben semmi változás nem történt, a többieknél 70 százalékban visszahúzódott a betegség. A páciensek a külső kezelés mellett dió-, len- és szezámmagolajat fogyasztottak. A kísérlet vezetője úgy érvelt, hogy a páciensek kívül-belül kezelik magukat, de este, amikor lefürödnek, az ipari szappan paraffinjai és egyéb kőolajszármazékai a bőrön keresztül bejutnak a szervezetükbe és visszavetik a gyógykészítmények hatását. Ennek felismerése során vezették be a természetes szappanokat a kúrába.
A készítményekhez használt illóolajakat Magyarországról hozza be a cég, mert egyedül az ottani termékek rendelkeznek gyógyászati alkalmasságot bizonyító tanúsítvánnyal, s a szappankészítéshez szükséges zsírszóda is egészségügyi tisztaságú, azt Oroszországból kell beszerezni.
– Az olajgyártással foglalkozó vállalkozás voltaképpen egy melléktermékből indult ki. Most az olajpogácsa lett a másodlagos termék, a lenpogácsa – ismét a véletlennek köszönhetően – fontos szerepet kapott: a csincsilla nyulak tápjába keverve különleges fényt ad a gereznájuknak. Ezt Angliában már száz évvel ezelőtt felfedezték, a szappankészítésnél is vagy 150 éves receptet használunk. A sikeres vállalkozáshoz nem kell feltétlenül valami újat kitalálni, elegendő lehet csak azt továbbvinni, amit már korábban is ismertek az emberek – foglalta össze Rajčanji Florijan.
