Ha újra megnyitnák a Garára vezető határátkelőhelyet, a regőcei (Riđica) polgárok szerint Belgrádból 60 kilométerrel rövidebb úton lehetne eljutni Budapestre. A határátkelőre elsősorban a helybelieknek lenne szüksége, hiszen a szerb–magyar határ mentén fekvő két település lakóit szoros baráti és rokoni szálak fűzik össze, de most az egymástól alig tíz kilométerre fekvő falvak polgárainak Bajmok felé óriásit kell kerülniük.
A regőceiek eltökéltek a határátkelőhely kérdésében, pályázati pénzből kőzúzalék-alapot kívánnak építeni az egykori átkelőhöz vezető úton, amire pozitív elbírálás esetén aszfaltréteget lehet húzni. Szakács Csaba, a zombori Városi Tanács tagja felkarolta a két falu kezdeményezését. Szerinte a kilencvenes években alkalmazott gyakorlat szerint előbb csak a vallási ünnepek idejére lehetne megnyitni az átkelőhelyet, majd előbbre lehetne lépni a mindennapos nyitva tartás irányába, mert ez a térség természetes igénye, hiszen a vajdasági oldalról gyorsabban juthatnának Magyarország területére az őrszállásiak, a militicsiek, a csonoplyaiak, sőt a kerényiek is.
– A garaiak számára a határátkelőhely több szempontból is nagy jelentőséggel bír. Egyrészt végre közelebb kerülnénk testvértelepülésünkhöz, Regőcéhez. Másrészt ezáltal lehetőség nyílna a későbbiekben a gazdasági együttműködésre is. Regőce és Gara számára tehát kitörési pontot jelenthet a határátkelő megvalósítása – mondja Faa Béla, Gara polgármestere.
– Tervünk megvalósításában szerencsére nem vagyunk magunkra hagyatva, hiszen a Bács-Kiskun megyei közgyűlés már hozott határozatot arra vonatkozólag, hogy támogatja a határátkelőhely megnyitását. Továbbá az új kormány is foglalkozik azokkal a lehetőségekkel, hogy a két ország között hol lehet és hol érdemes újabb átkelőket nyitni. Tavaly az előző miniszter és a tárcaközi bizottság azzal utasította el a kérelmemet, hogy az M-5 autópálya átadásával visszaesett Tompa és Bajmok forgalma. Ez számunkra nem elfogadható érv. Mi itt szeretnénk átkelőt, méghozzá azért, hogy a tőlünk hét kilométerre levő Regőcére ne kelljen közel száz kilométert utazni. Ezért mozgatunk meg mindent szinte minden szinten, úgy tűnik, hogy nem is eredménytelenül.
– A garaiak számára fontos lépés lenne a határátkelőhely megnyitása, mert infrastrukturális fejlesztéssel is járna, melyre most van pályázati lehetőség az EU-nál. Minden esélyünk megvan rá, hogy a következő két évben megvalósuljon Garán a szennyvízcsatorna kiépítése, és ezzel a település összközműves lesz. Ha ehhez társulna még egy határátkelő, az már vonzaná a befektetőket. A beruházók pedig munkahelyeket is hoznának. Az pedig az egész térségre vonatkozólag óriási kihatással lenne, hiszen meggyőződésem, hogy Szerbia is hamarosan az Európai Unió tagja lesz, és így még egyszerűbb lesz átjárni a másik országba akár dolgozni is. De talán az sem eretnek gondolat, hogy közösen fejlesszük az idegenforgalmat. Nem szabad elfelejteni, hogy az egységes Bácskát úgy hívták: kincses Bácska. Ha betemetjük az országaink határán húzódó árkokat és összeadjuk tudásunkat, kultúránkat, hagyományainkat, akkor újra „kincses” lesz a Bácska, de ettől még megmarad mindkét nemzet identitása és a másik nemzet iránti tisztelete – nyilatkozta a garai polgármester.
