A 2007-ben zajlott privatizációs folyamatok egyik nagy vesztese a zombori Severtrans utas- és teherforgalmi vállalat, ami a topolyai Topolatrans utasszállító vállalattal egyetemben Mile Jerković üzletember többségi tulajdonába került, és azóta képtelen megállni a saját lábán.
A Severtrans magánosítási szerződését két év után bontotta fel a Privatizációs Ügynökség, a vállalat időközben félmilliárd dináros adósságot halmozott fel. Fennmaradása érdekében a cégvezetés kezdeményezte az 52 százalékban állami tulajdonban lévő vállalat szerkezetváltását, ám ez nem minden alkalmazottnak tetszik.
A tulajdonjogi struktúra átalakítása egyesek szerint az egyedüli lehetséges mentsége a Severtransnak, ugyanis az elodázná az adósság megtérítését és időt adna a vállalat ügyvezetésének konszolidálására, és újabb vevő, vagy stratégiai partner fellelésére. A vállalatban működő három szakszervezet közül kettő, az Önálló Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Járművezetők és Jegykezelők Szakszervezete támogatja a szerkezetváltást és a vállalat jelenlegi vezetőségét, a Függetlenség Szakszervezet vállalatbeli tagjai viszont az igazgató, meg az igazgatóbizottság tagjainak leváltását követelik, aminek érdekében akár sztrájkolni is készek. A Függetlenségben úgy vélik, a vezetőség enyhén szólva gyanús gazdasági lépéseket tett, például a Privatizációs Ügynökség tudta nélkül adott el autóbuszokat, rádió-adóvevőket a cég tulajdonát képező taxikból, és akkor lennének nyugodtak, ha az illetékes állami szervek megvizsgálnák a vezetőség ténykedését. Emellett elégedetlenek a bérek kifizetésének ütemével is.
A másik két szakszervezetben másképpen ítélik meg a dolgokat. Elégedettek az átlagban 30 000 dinárt meghaladó bérükkel, azzal, hogy a Topolatransszal kötött megállapodással Topolyán is sikerült megőrizni 110 munkahelyet, illetve, hogy a Severtrans négymillió dinár jövedelmet biztosított magának a topolyai diákutaztatásra kötött, két évre szóló szerződéssel. Az új vezetés felújította a járműparkot, a cég megmentése érdekében kezdeményezte a tulajdonjogi átalakítást. A Függetlenség Szakszervezet itt újabb veszélyt szimatol, úgy véli, ha a városi és peremvárosi járatok városi tulajdonba kerülő közvállalat keretében működnének, a távolsági járatok üzemeltetési jogát eladnák.
Amennyiben valaki ma meg akarná venni a Severtrans vállalatot, 9–12 millió eurójába kerülne. Ilyen vevő jelentkezését mindhárom szakszervezet irreálisnak tartja. Abban is egyetértenek, hogy sürgős megoldásra van szükség, hiszen a részvénytársaságként működő cég előző többségi tulajdonosa háromszoros jelzáloghitelt vett fel a Severtrans mintegy 360 millió dináros vagyonára, csupán egyetlen banknak emiatt majdnem 300 millió dinárral tartoznak, összesen pedig vagy 500 millióval. Ráadásul a korábbi vezetőség több száz váltót is kiadott, ezek között nem egy biankó, vagyis kitöltetlen volt. Jelenleg valóban úgy tűnik, bizonytalan, hogy merre tart a Severtrans.
