A 2015-ös évben nem hárítottunk el egy kulcsfontosságú akadályt sem, hogy a polgárok gyorsabban, jobban és igazságosabban érvényesíthessék jogaikat. Az igazságszolgáltatás még nem állt lábra, az adminisztrációt még most is leterhelik a politizálás és pártkáderek. Ám a legnagyobb veszélyt az állam és a bulvárlapok közötti szoros kapcsolat képezi – szögezte le közleményében Saša Janković köztársasági ombudsman. A polgári jogvédő az emberi jogok nemzetközi napjáról megemlékezve felsorolta az országot érintő gondokat, rámutatott, hogy Szerbiának szembesülnie kellett a menekültválsággal. Azok között, akik Európába vándorolnak, nagy számban vannak jelen nők, gyerekek, fogyatékkal élők, az államnak pedig segítenie kell rajtuk. Szerbiának ugyan nem kell szégyenkeznie a menekültek ellátása terén, de a polgári jogvédő által végzett ellenőrzések során kiderült, van még mit tenni a befogadás körülményeinek javítása terén.
Mindemellett Szerbia lakosságát mind súlyosabban érinti a gazdasági válság. A feljelentések, amelyek az ombudsmanhoz érkeztek, mindenekelőtt a kormány által megszabott megszorítási eljárásokra vagy más megszorításokra vonatkoznak. A polgári jogvédő üdvözli ugyan a kormány az irányú törekvéseit, hogy a legalacsonyabb járandósággal rendelkezők helyzetét ne rontsa tovább, ám véleménye szerint olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek megkönnyítenék a leginkább veszélyeztetett rétegek életét.
A közleményben aggodalommal konstatálja, hogy ebben az évben megnőtt a gyermekek és a nők elleni erőszakos cselekedetek száma, amelyek esetében az elkövetők családtagok. Mint hangsúlyozta, az illetékes szervek nem lépnek fel kellő hatékonysággal, és nem reagálnak kellő időben, ami arra mutat, hogy az illetékes szervek képviselői között többen ma sem értik a bántalmazottak súlyos helyzetét. Hozzáteszi, a szegény sorsú gyerekek, a falun élők, illetve a fejlődési rendellenességgel, valamint fogyatékkal élő gyerekek még mindig nem kapnak megfelelő segítséget, támogatást, hogy a fejlődésükhöz szükséges körülmények között éljenek.
A szülési szabadságon levő kismamák nehezen tudják érvényesíteni a szabadságuk alatt a fizetésre való jogukat, vagy hosszabb késéssel jutnak hozzá a fizetésükhöz. Ezekkel a nehézségekkel kell szembesülniük az anyasági pótlékra való jog érvényesítésénél is.
A fogyatékossággal élők jogai még ma sem valósulnak meg kellő mértékben. Mint arra Janković rámutat, ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők is egyenlő polgárai lehessenek társadalmunknak, az államnak olyan törvényeket kell előkészíteni és meghoznia, amelyek szavatolnák a jogaikat. Kitért a kisebbségi jogokra is, mindenekelőtt a több szempontból is érzékeny társadalmi csoportnak számító romák jogaira, a jelenleg érvényben levő törvények nem elegendőek ahhoz, hogy a romák teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat. Mint arra Janković rámutat, ha az állam lehetőségeihez mérten nem alakítja a nemzeti kisebbségi politikáját a kisebbségek igényeinek megfelelően, az eredmények csak a meghozott előírások számában mutathatók majd fel, a gondok pedig továbbra is jelentkezni fognak.
