Az észak-koszovói helyi önkormányzati választások kapcsán szólt a néphez hétfőn Aleksandar Vučić szerb államfő. Úgy fogalmazott erőteljes tektonikus változások történtek vasárnap a többségében szerbek lakta községekben, de ennek ellenére nem szabad felszínes elemzésekbe fogni, melyek azonnal elkönyvelnék Albin Kurti koszovói kormányfő vereségét, habár leegyszerűsítve ez történt. A választások azt mutatták meg, hogy a szerbség egészen más hozzáállást vár a nyugati államoktól, valódi dialógust akar, előre meghatározott megoldások, s főképp ultimátumok nélkül. Az észak-koszovói szerb községekben 13-an mentek el szavazni, 0,029 százalékos volt tehát a részvételi arány a szerbek körében, ismertette a részleteket az államelnök. Olyan község is volt, ahol senki sem ment ki. Zubin Potokban egyetlen szerb sem járult a szavazóurnák elé. Nemcsak a szerbek maradtak azonban távol, hanem sokkal kevesebb albán is szavazott. Egyébként kilenc albán és egy szerb nemzetiségű jelölt indult, aki azonban nem a Szerb Lista jelöltje volt. A provokációk között tartja számon Belgrád, hogy az egyik zvečani szavazóhelyen a bizottság egyik tagja a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) jelzését ábrázoló tetoválást viselt. Aleksandar Vučić kifogásolta azt, hogy az EBESZ és az Európai Unió sem kísérte figyelemmel az észak-koszovói szavazást, ezzel is teljes érdektelenséget mutatva az iránt, hogyan folyik a voksolás, tiszteletben tartja-e Pristina a kisebbségi jogokat.
Az államfő beszédében kitért arra is, hogy le kell vonni a következtetéseket a vasárnapi eredmények fényében. Tényként kell szerinte megállapítani Kurti választási bukását, mely egyben a NATO Kvint-államainak (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország) a bukását is jelenti, melyek végig kiállnak Kurti politikája és szerbek véleményének figyelmen kívül hagyása mellett. Történelmi jelentőségű körülményeket teremtettek, soha nem történt hasonló Európában – szögezte le Vučić –, hogy egy olyan voksolást kényszerítettek rá a lakosságra, amelyen senki sem vett részt. A szerbség, értékelte, teljes egységet mutatott, hatalmas erőről tett tanúbizonyságot, békésen és büszkén tiltakozott az elnyomás, a megszállói magatartás ellen.
Az államfő rámutatott arra, hogy a szerbek távolmaradása nemcsak egyszerű elégedetlenséget takar, hanem annak is jele, hogy voltaképpen nem létezik igazi dialógus, csak ultimátumok, amit az országtól és a szerbségtől elvárjnak a Kvint-államok. Nem érdekli azokat a valóság, s amennyiben Belgrád rá is mutat bizonyos problémákra, azt egy legyintéssel elintézik, s felírják a szerb államvezetőség túlzásainak számlájára. Azt üzenték a szerbek, hogy a Nyugat sohasem figyelt oda rájuk, de azt is, hogy „mi magunk, a szerb állam sem figyelt oda eléggé rájuk mindig, függetlenül attól, hogy most valamennyien kiemeljük az összetartozás fontosságát és dicsérjük a koszovói szerbség tettét, összetartását”, állapította meg.
NYUGATI HAZUGSÁGOK
Új politikai realitást ábrázolnak ezek a választások, amelyre eddig senki sem figyelt oda, Belgrádnak is egészen másképp kell viselkednie mostantól, mutatott rá a köztársasági elnök. Már most egyértelmű, hogy Kurti nem érti ezt az új realitást, mert meg van róla győződve, hogy négyszáz szavazattal irányíthatja Kosovska Mitrovicát, elsősorban olyanokéval, akik nem is ott élnek, hanem máshonnan szállították őket szavazni ebbe a községbe. Bírálta Peter Stano uniós sajtószóvivő kijelentését, melyben arról beszélt, fel kell gyorsítani a párbeszédet a szerbek és pristinai vezetőség között. Mint fogalmazott, Stano nem értette, mit üzentek a koszovói szerbek, ők éppen ezt nem akarják, mert sohasem akarta senki sem meghallgatni azt, amit a szerbek mondtak. Vučić szerint üzenetük most egyértelmű: nem akarnak tovább ilyen körülményeket, hogy senki se figyeljen rájuk, akkor sem, amikor a ROSU jelenléte ellen tiltakoznak, akkor sem, amikor rájuk lövöldöznek, s akkor sem, amikor letartóztatásokat hajtanak ellenük végre kitalált vádak nyomán.
A nyugati államokat hazugságok közlésével vádolta meg, mint mondta, nem tettek eleget egyik ígéretüknek sem, nem jött létre a szerb községek közössége, pedig minden megbeszélésen az hangzott el, hogy először annak kell megalakulnia, s csak utána lesz szó a további kötelezettségekről.
AZ EREDETI MEGÁLLAPODÁS AZ ALAP
Szerbia feladata az lesz, hogy meghallja a koszovói szerbség szavát, kövesse az európai utat, mert csak elismert és erős országként lesz képes arra, hogy a koszovói szerbség érdekeit megvédje. Semmilyen ellentétre sincs szüksége a NATO-val, szögezte le, de harcolni kell a valódi dialógus megteremtéséért, azért, hogy Szerbiát partnerként kezeljék.
Ahhoz, hogy a koszovói szerbek visszatérjenek a pristinai intézményekbe, a szerb községek közösségének megalakítására van szükség az eredeti brüsszeli megállapodás alapján, továbbá vissza kell vonni északról a rendőrség speciális kötelékének tagjait. A vasárnap szavazás üzenete pedig, hogy megkezdődött a koszovói szerbek békés felkelése a pristinai és nyugati nyomásgyakorlás ellen, nyomatékosította Vučić.
Nyitókép: Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
