Szerbia területén 230 olyan kiskorú migránst jegyzetek be, aki szülői felügyelet nélkül tartózkodik az ország területén, emelte ki Nenad Ivanišević munkaügyi, foglakoztatási és szociális védelmi államtitkár azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek éppen a felügyelet nélküli kiskorú menekültek támogatása volt a témája.
– Amikor a balkáni útvonalról beszélünk, az utóbbi egy évet kell figyelembe vennünk. Ez alatt az idő alatt 200–230 speciális helyzetben levő gyermeket sikerült nyilvántartásba vennünk – nyilatkozta a konferencia megnyitóján Ivanišević. Hozzátette, ez a szám nem fedi azoknak a gyerekeknek a számát, akik áthaladtak az ország területén, csupán azokét, akik szülői, vagy felnőttkorú felügyelet nélkül tartózkodtak itt.
A kiskorú gyerekek helyzetét különböző módon sikerült rendezni, ebben sokat segített az ENSZ-ügynöksége, illetve a civil szervezetek. Így a menekültjogi státusz megszerzése mellett többjüket sikerült a családjukkal egyesíteni, akik már korábban Nyugat-Európába jutottak.
– Szerbia az első olyan ország, amely pontos utasításokat adott minden szociális intézménynek arra az esetre, ha felnőttkorú felügyelet nélküli menekült gyermekre bukkannak – mondta Ivanišević. Hozzátette, ezek a gyerekeket az adott szociális munkaközpont nevelőcsaládoknál helyezte el, így megfelelő gondviselésben részesültek.
Arról viszont, hogy Szerbia képes-e a menekült kiskorúak ellátásának problémájával megküzdeni, Nenad Ivanišević elmondta, Svájc kormányának köszönhetően bővíteni tudják a szociális intézmények kapacitásait.
– A meglévő kapacitások bővítésére kerül sor Szerbia három pontján: Szabadkán, Belgrádban és Nišben. Ezek olyan pontok, ahol a leggyorsabb és a legjobb ellátásban részesülhetnek a gyerekek – mondta az államtitkár.
Ivanišević elmondta, a felügyelet nélküli gyerekek jelenléte nemcsak a migránsválság sajátja, hanem Szerbia egy olyan tranzíciós útvonal is, ahol a régió országaiból is érkeznek gyerekek, vagyis nem csak a háborús övezetből.
Jovana Mihajlović, a svájci nagykövetség szerbiai együttműködéssel megbízott irodájának munkatársa részletezte, hogy Svájc és Szerbia között megállapodási szerződés született a migrációs válság kezelésére.
– Az elmúlt négy évben Svájc 4,3 millió svájci frankot különített el erre a projektumra, így a kíséret nélküli kiskorúakat felölelő projektumra, ami 3,5 évig tart, 600 ezer svájci frankot szánnak. Ennek a projektumnak a megvalósításában aktív szerepet vállalt a minisztérium, a civil szervezetekkel és a nemzetközi szervekkel együttműködve – magyarázta Mihajlović.
Mint rámutatott, a 24-es tárgyalási fejezet akciótervének egyik feltétele éppen a kíséret nélküli gyerekek védelmét célozta meg, azaz az EU területén érvényes standardok felállítását szorgalmazzák Szerbiában is. Mihajlović szerint így a kíséret nélküli gyerekek, különösen a kislányok, megfelelő védelmet kapnának, úgy a gondviselés, az elszállásolás, mint minden intézményes ellátás terén. Hozzátette, e projektum révén Svájc támogatni szeretné Szerbiát a 24-es tárgyalási fejezet akciótervének teljesítésében, és ily módon az EU-csatlakozásban is.
