2024. április 30., kedd

Beleszólhatunk Európa jövőjébe!

Áprilisban veszi kezdetét az európai parlamenti választások kampánya – A magyar állampolgársággal rendelkező vajdaságiak is voksolhatnak

Az Európai Unió 27 tagállamában május 23-a és 26-a között tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását, összesen 373 millióan szavazhatnak. Áder János magyar köztársasági elnök május 26-ára írta ki az EP magyarországi választásának napját.

Az Európai Parlament az Európai Tanáccsal együtt jogosult jogalkotási javaslatok elfogadására és módosítására, továbbá az EP dönt az uniós költségvetésről, és felügyeli az Európai Bizottság és más uniós szervek munkáját. Az EP képviselőit valamennyi tagállamban közvetlenül választják, annak érdekében, hogy képviseljék az emberek érdekeit az uniós jogalkotás során, és szavatolják a többi uniós intézmény demokratikus működését.

Az idei európai parlamenti választás újdonsága, hogy az elvégzett regisztrációt követően voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Vajdaságban tehát kifejezhetik az európai választáson a politikai akaratukat a magyar állampolgársággal rendelkezők. Az EP magyar tagjainak választásán egyébként választójoggal bír összesen 7,9 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgára (amennyiben magyar listára kíván szavazni), és az a körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme. Utóbbiak csak a választási regisztráció után szavazhatnak az EP-választáson, csak levélben tudnak voksolni.

SZABÁLYOK ÉS TUDNIVALÓK

Nem kell megismételniük a regisztrációt azoknak a határon túli választópolgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, a bejegyzés érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, ezt május 1-jéig teheti meg.

A magyar Nemzeti Választási Iroda (NVI) a szavazólap képének jogerőssé válása után juttatja el a határon túli választópolgároknak a szavazási levélcsomagot, amely tartalmazza a szavazólapot is. A voksoláson azonban csak azok a határon túli magyarok vehetnek részt, akik nem rendelkeznek lakóhellyel más uniós tagállamban, így nem szavazhatnak például a romániai és szlovákiai magyarok sem.

Az NVI tehát csak azoknak juttatja el a szavazási levélcsomagot, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-s tagállamban nincs lakcíme. A szavazási levélcsomagot a választópolgár kérheti postai kézbesítéssel, de átveheti az általa megjelölt külképviseleten is május 11-étől. Ha a választópolgár kettős állampolgárságot tiltó országban lévő szavazólap-átvételi címet adott meg, a levélcsomagot a külképviselet közreműködésével kézbesíti az NVI.
A szavazólapokat és az azonosításhoz szükséges adatlapot a határon túli választók a már szokásos módon juttathatják vissza az NVI-hez: május 11-étől levélszavazatukat leadhatják a külképviseleteken, vagy feladhatják postán is – ebben az esetben május 25-én éjfélig meg kell érkeznie a levélnek az NVI-hez.

HAMAROSAN INDUL A KAMPÁNY

A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz április 6-án kezdődik. A választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától. Az EP-választáson az a párt állíthat listát, amely a választás előtti 37. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást. A listát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelenteni. A határidő azonban április 19-én, nagypénteken jár le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg. Így tehát a dátumot a miniszteri rendelet tartalmazza majd.

„KISEBB” PARLAMENT

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2019-ben május 23-a és 26-a között. Magyarországon a választási eljárásról szóló törvény szerint a köztársasági elnök ezen az időszakon belül csak vasárnapi napra, azaz május 26-ára tűzhette ki a választás napját.
A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma, emiatt pedig változik az egyes tagállamoknak jutó képviselői helyek száma is (zárójelben szerepel a következő felsorolásban a 2014-es választáskor érvényes képviselői szám). E szerint Németországnak 96 (96), Franciaországnak 79 (74), Olaszországnak 76 (73), Spanyolországnak 59 (54), Lengyelországnak 52 (51), Romániának 33 (32), Hollandiának 29 (26), Belgiumnak 21 (21), Csehországnak 21 (21), Görögországnak 21 (21), Magyarországnak 21 (21), Portugáliának 21 (21), Svédországnak 21 (20), Ausztriának 19 (18), Bulgáriának 17 (17), Dániának 14 (13), Szlovákiának 14 (13), Finnországnak 14 (13), Írországnak 13 (11), Horvátországnak 12 (11), Litvániának 11 (11), Lettországnak 8 (8), Szlovéniának 8 (8), Észtországnak 7 (6), Ciprusnak 6 (6), Luxemburgnak 6 (6), Máltának 6 (6) képviselője lesz az új összetételű Európai Parlamentben. Nagy-Britanniának 73 képviselője volt a korábbiakban.

AZ ELSŐ EREDMÉNYEK

A választáson az Európai Unió tagállamainak állampolgárai – amennyiben nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban van a lakóhelyük – a tartózkodási helyük szerinti tagállamban is szavazhatnak. Magyarország, mint említettük, szavatolja, hogy regisztráció után voksolhassanak az EP-választáson azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük, ők levélben adhatják le voksukat.
A választási részvétel egyébként öt uniós tagállamban kötelező: Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban.

Az európai parlamenti választáson a voksolás hivatalos eredménye csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződött a szavazás. Mivel Olaszországban csak vasárnap 23 órakor zárnak a szavazókörök, az előzetes adatok 23 óra után lesznek nyilvánosak. Az EP azonban vasárnap 18 órától közöl a választók megkérdezésén alapuló országonkénti előrejelzéseket, 20 órától pedig az EP teljes összetételére vonatkozó exit pollt is közzéteszik.