A Quartz hírportál összeállítása szerint Kelet-Európa lakosságának a száma a következő néhány évtizedben drasztikusan csökkenni fog. A hírportál ennek a térségnek a részeként kezelte a nyugat-balkáni országokat is. A népességcsökkenés okaiként a lakosság elöregedését, az elvándorlást és a gyermekvállalási kedv csökkenését említik. Az ENSZ kimutatása szerint a népességcsökkenés tekintetében Kelet-Európa a világ éllovasa – fogalmaznak a hírportálon.
A hírportál összefoglalója szerint a térség országai közül Bulgária dönti meg a negatív rekordokat, az ország lakossága 2017 és 2050 között várhatóan 23 százalékkal fog csökkenni (7 millióról 5,4 millióra), Lettországé 22 százalékkal (1,9 millióról 1,5 millióra), Moldáviáé 19 százalékkal (4 millióról 3,2 millióra), Ukrajnáé 18 százalékkal (44,22 millióról 36,42 millióra), Horvátország lakosságának a száma az említett időszakban várhatóan 17 százalékkal csökken (4,19 millióról 3,46 millióra), Litvániáé ( 2,89 millióról 2,41 millióra) és Romániáé (19,68 millióról 16,40 millióra) szintén 17 százalékkal, Szerbia lakosságának száma 15 százalékkal (8,79 millióról 7,45 millióra), Lengyelországé (38,17 millióról 32,39 millióra) és Magyarországé (9,72 millióról 8,28 millióra) szintén 15 százalékkal.
Közép- és Kelet-Európa volt kommunista államainak java része „demográfiai elgyengülésben” szenved – értékelte Tomas Sobotka, a bécsi Wittgenstein Központ demográfiai kutatásokkal megbízott munkacsoportjának vezetője. Mint hozzátette, a probléma súlyosságát csak fokozza a tény, hogy ezek a jelenségek nem az utóbbi években kezdődtek, hanem legalább 25 évvel ezelőtt. 1989-től napjainkig a térség 11 országának a lakosságszáma több mint 10 százalékkal csökkent, ugyanakkor ebben az időszakban is voltak „éllovasok”: Bulgária, Románia, Ukrajna és Lettország lakosságának a száma 1989-től napjainkig 27 százalékkal lett kevesebb, Litvániáé 23 százalékkal, Bosznia–Hercegovináé pedig 21 százalékkal – részletezte Sobotka, majd arról beszélt, hogy bár 2016-ban az Európai Unióban a halálozások száma megegyezett a születések számával (5,1 millió), a migráció okán mégis 1,5 millióval nőtt a lakosság száma és az év végén 577,8 milliót tett ki.
Az írás folytatásában arról értekeznek, hogy a csökkenő lakosságszám problémáját az Európába áramló migránsok oldhatnák meg, de azt is megjegyzik, hogy „éppen azok az országok ellenkeznek a leghevesebben a migránsok befogadása ellen, amelyek a legkomolyabb demográfiai problémákkal küzdenek”.
Ami a népesség számának növekedését illeti, az Európai Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2016 és 2017 között Svédország lakosságának a száma 9,85 millióról 9,99 millióra módosult, Írországé 4,72 millióról 4,77 millióra, Ciprusé 848 ezerről 854 ezerre, Luxemburgé 576 ezerről 590 ezerre, Németországé 82,1 millióról 82,8 millióra, Ausztriáé 8,69 millióról 8,77 millióra, Nagy-Britanniáé 65,38 millióról 65,8 millióra, Izlandé 332 ezerről 338 ezerre, Norvégiáé 5,2 millióról 5,26 millióra, Svájcé pedig 8,3 millióról 8,4 millióra. E szerint a kimutatás szerint Szerbia lakosságának a száma 7,07 millióról 7,04 millióra csökkent egy év alatt. Ezt a számot a halálozások és a születések száma közötti különbséggel mutatták ki, a migrációs mutatókra nem tértek ki.
