Kitavaszodott. Végre újból feltölthetjük magunkat a szomorkás, borongós, havat is foghíján mutató tél után. Ahogy az emberi szervezetnek is szüksége van a friss zöldségben, gyümölcsben rejtőző vitaminokra, úgy a léleknek is a felfrissülésre.
A természetjárás az egyetlen hatékony módszer, hogy a mai kor embere kiszakadhasson a hétköznapok, a stresszel teli élet és a betondzsungel forgatagából. A természetben egyrészt belekóstolhatunk korábbi korok vadonban otthonosan mozgó emberének világába, másrészt testileg-lelkileg felfrissülünk, hiszen a napsütés elengedhetetlen feltétele a D-vitamin előállításának, a tavaszban úszó természet friss illata pedig lelkünket üdíti fel. A legfontosabb szabályt azonban mindig be kell tartanunk. A természetben mi csak vendégek vagyunk, ezért óvni kell a környezetet, hogy a nyugalom e bekés szigete sokáig megmaradjon. Szemetelni, a növényvilágot rongálni, az állatvilágot zavarni, tartós természeti kárt okozni, élővilág egyensúlyát felbillenteni, más természetjárók számára veszélyes körülményeket hagyni tilos. Vonatkozik ez mindenkire, legyen az gyalogos túrázó, kutyasétáltató, tájfutó, hegymászó, barlangász, táborozó, vadász, kerékpáros, lovas vagy akár vízitúrázó is. Elsietni semmit sem szabad, a megfelelő hangulat eléréséhez időt kell hagyni. Óvni kell saját testünket, társainkét, a természet élőlényeit és növényvilágát.
A legfontosabb törvény azonban, hogy egyedül nem szabad vadont járni. Tudjuk jól, vész esetén elengedhetetlen egy társ. Öröm esetén viszont még fontosabb, hogy társunk legyen, hisz mit sem ér a világ legszebb, legnagyobb kincse, ha nincs kivel megosztani.
