Bohó ez a hónap. Reggel még hét ágra süt a nap, délutánra föltámad a szél, este már hideg, szürke felhőkből zúdul ránk az ég.
Jó reggelt
A minap igen komoly hatással volt rám egy mondat. Így hangzott: „Az idő így is, úgy is eltelik.
A Covid óta a nagybevásárlást gyakran online formában intézzük, és általában minden hiánytalanul megérkezik. Ha valamelyik termékből épp készlethiány van, akkor felhívnak, és egy alternatív terméket ajánlanak helyette.
Öt-hat éve került konyhánkba először belőle. Első lépésként rántottába, azután vajas-pirítós kenyérre szórtunk bőségesen a felaprított, haragoszöld levelekből, majd túrókrémbe került.
A héten meglehetősen sok elfoglaltságom volt, sok ügyet kellett intéznem, és ez igen időigényes. A gyerkőcök délutánosok voltak a suliban, ilyenkor mindig elkészítem, felmelegítem számukra az ebédet, hogy legyen meleg kaja a pociban.
Nem szeretem a pózereket. Azokat, akik értelmetlen, önmaguknak kárt okozó testi és egyéb modifikációkkal akarnak kitűnni, öncsúfítással és öncsonkítással igyekeznek magukra felhívni a figyelmet.

