2023. január 28., szombat

Sarokba szorítva

A koszovói kérdés rendezése és a külpolitikai harmonizáció az integráció sarkalatos feltétele marad

A nemzetközi közösség öttagú küldöttsége pénteken egyértelműsítette, hogy amennyiben Szerbia nem fogadja el a koszovói kérdést kezelni, illetve megoldani hivatott európai javaslatot, akkor az Európai Unió megszakítja a csatlakozás folyamatát Szerbiával, nem érkezik több nyugati beruházás, majd megkezdődik a jelenlegi beruházók kivonulása, továbbá egyéb átfogó és fájdalmas gazdasági-politikai megszorításokat foganatosítanak Szerbiával szemben, közölte hétfő esti sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Az államfő megerősítette, hogy az említett javaslatot az EU összes tagállama támogatja, azok is, amelyek egyébként nem ismerik el Koszovó államiságát, így vált a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásának alapjaként kidolgozott javaslat német–franciából európaivá. A kendőzetlen zsarolás okán akár „el is kergethette” volna a küldöttséget, ám ebben az esetben Szerbia hamarosan a vízumkötelezettség ismételt bevezetésével lett volna kénytelen szembesülni, jegyezte meg Vučić, mondván: „Nem szeretnék egy elszigetelt ország elnöke lenni.”

– Csak a németek 80 ezer munkást foglalkoztatnak Szerbiában, ez a szám jövőre 100 ezerre növekszik, míg a franciák, az olaszok és az USA még ugyanennyi embert foglalkoztatnak. Felesleges magyarázni, hogy hogyan nézne ki országunk ezek nélkül a beruházások nélkül. Pénteken kifejtettem, hogy számunkra mi az átléphetetlen határvonal, valamint megerősítettem kompromisszumkészségünket. Folytatnunk kell a párbeszédet és az európai integrációt. Nem azért, mert kétszínűségük lenyűgöz, hanem azért, mert ellenkező esetben Szerbiában politikai és gazdasági hanyatlás venné kezdetét. Amikor a végső követelésekről kell majd dönteni, akkor a szerbiai parlament, és adott esetben a nép is kifejtheti véleményét. Tudatában kell lennünk saját és a nemzetközi közösség erejének – fejtette ki Vučić.

NEM ZSAROLNAK, CSAK FELVÁZOLJÁK A TÉNYEKET

Pierre Cochard, Franciaország belgrádi nagykövete a Prva tv reggeli műsorában megcáfolta, hogy Szerbiát megzsarolták, vagy megfenyegették. „Nem veszek részt a tárgyalásokban, ám azt biztosan tudom, hogy az EU-ban senki nem él a büntetéspolitika eszközével. Nem emlegetünk szankciókat, vagy zsarolást. Mi csupán felvázoljuk a kompromisszumkészség összes előnyét és hasznát, valamint az együttműködés elutasításának a következményeit. A következmények nem szankciók, hanem a térség fejlődési esélyének az elvesztése. A Belgrád–Pristina kapcsolatok rendezése Szerbia uniós csatlakozásának a kezdete óta az egyik sarkalatos feltételek egyike” – fogalmazott Cochard, majd azzal kapcsolatban, hogy a francia államfőt a bővítésszkeptikus európai vezetők között szokták emlegetni, kifejtette: Franciaország nem ellenzi a bővítést, csupán ragaszkodik az EU belső reformjához, azaz a döntésmechanizmusok hatékonyabbá tételéhez, mivel álláspontja szerint ez a bővítéspolitikát is eredményesebbé teszi. Franciaország azt szeretné, ha Szerbia, a Nyugat-Balkán többi országához hasonlóan, a szükséges reformok megejtése révén mielőbb EU-tagállamá válna, nyomatékosította Cochard.

Ugyanebben a műsorban Anke Konrad német nagykövet szintén elutasította a vádakat, hogy a nyugati országok és az EU ultimátumot adott Szerbiának. Az ország európai integrációjával kapcsolatos feltételek ismeretesek, ezek egyike a Koszovóval való kapcsolatok rendezése, de a kül- és biztonságpolitikai harmonizáció is, tette hozzá a diplomata, majd kifejtette, hogy az EU a csatlakozás vonatkozásában nem alkalmaz szankciópolitikát, ehelyett segíti a tagjelölt államokat. A Szerbia és a Németország közötti kapcsolatokat elemezve Konrad közölte, hogy azok nem kerültek veszélybe a koszovói kérdés, illetve az annak tekintetében jellemző nézetkülönbségek következtében. A szerb–német kapcsolatok több oszlopra támaszkodnak, ezek egyik legfontosabbika a gazdaság, emelte ki Konrad.

AZ ELVÁRÁSOK VÁLTOZATLANOK

Szerbia uniós integrációjával – illetve annak stagnálásával – kapcsolatban tavaly a közvélemény hajlamos volt kizárólag a szankciópolitikával való összehangolatlanságra összpontosítani, noha a Belgrád–Pristina kapcsolatok rendezésének kérdése ugyancsak számos uniós dokumentumban megjelent. Az Európai Parlament az EU új bővítési stratégiájáról szóló határozatát ezzel a témával kapcsolatban a korábbiakhoz képest meglehetősen éles megfogalmazás jellemezte, ebben az EP a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatokat „átfogóan és kötelező erővel rendező, a kölcsönös elismerésen alapuló normalizációs megállapodást” sürgette. Az Európai Bizottság országjelentésében szintén elmarasztalták Szerbiát, „sajnálattal megállapítva”, hogy habár a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatódott, a feleknek nem sikerült konkrét eredményeket felmutatniuk az átfogó és kötelező erejű megállapodás tekintetében, majd rámutattak arra, hogy az említett megállapodás elengedhetetlen ahhoz, hogy Szerbia és Koszovó előreléphessen az európai úton.

Ugyanez a szellemiség tükröződik a Vladimir Bilčík szerbiai jelentéstevő összeállította Szerbiáról szóló jelentés tervezetéből. A most közzétett dokumentumban Szerbiát és Koszovót egyaránt felszólítják, hogy kompromisszumkészségről tanúbizonyságot téve vegyenek részt a párbeszédben, amelynek átfogó, kötelező erejű megállapodással kell befejeződnie. Örvendetes, hogy az uniós tagság továbbra is Szerbia stratégiai célja, ám a csatlakozási folyamat dinamikája a joguralom és az alapvető jogok tekintetében tett előrelépésektől, valamint a Koszovóval való kapcsolatok rendezésétől, továbbá az EU közös kül- és biztonságpolitikájával való harmonizációtól függ, olvasható a dokumentumban.

Az integráció már megrekedt

Nem Szerbiát zsarolták meg, hanem Aleksandar Vučićot, értékelte Ognjen Radonjić egyetemi tanár az N1 tv műsorában, mondván, hogy az uniós integráció már egyébként is megrekedt, nem volt szükség zsarolásra.

– Nem védem a Nyugatot. Szerintem az lett volna a feladatuk, hogy erősítsék Szerbia demokratikus kapacitásait. Ehhez képest a Nyugat kiválasztotta magának szerbiai tárgyalópartnerét és csak vele hajlandó beszélgetni. Megtörténhet, hogy személyesen őt zsarolták meg. Ezzel a magatartással a Nyugat sajnos éppen Szerbia demokratikus kapacitását gyengíti – fogalmazott Radonjić.

Nyitókép: Nem szeretnék egy elszigetelt ország elnöke lenni – „érvelt” Aleksandar Vučić hétfő esti tévés tájékoztatója során (Fotó: Beta)