2023. január 30., hétfő

Okosan használni okostelefonunkat

Olyan korban élünk, amikor már a szobánkból sem tudunk kimozdulni anélkül, hogy ne lenne nálunk az okostelefonunk. Telefonnak hívjuk, de valójában egy kompakt számítógépet hordunk a zsebünkben, aminek a telefonálás, vagyis az egymástól távol lévő személyek közötti beszélgetés már csupán egy lehetősége, és nem is a legfontosabb. Okostelefonunkkal többek között fényképezhetünk, zenét hallgathatunk, videókat nézhetünk, játszhatunk, sőt a technika azt is lehetővé teszi, hogy szobánk hőmérsékletét, páratartalmát is szabályozzuk telefonunkon keresztül. A lehetőségek valójában határtalanok, hisz egy-egy újabb applikáció letöltésével szerkezetünk újabb feladatok elvégzésére válik alkalmassá.

(Illusztráció – Pixabay.com)

A digitális írástudás ma már elengedhetetlen, és a mindennapi életünket nagy mértékben megkönnyítik a különféle szerkezetek, amik közül az egyik legfontosabb az okostelefon. Ebből kiindulva, fontos, hogy gyermekeink is tudják használni ezen szerkezeteket. A kérdés ma már nem az, hogy adjunk-e okostelefont a gyermekeinknek, hanem az, hogy ezt mikor tegyük meg. Természetesen érvek sora szól amellett, hogy a gyerekek miért ismerjék meg minél előbb a technika adta lehetőségeket, de amellett is szólnak érvek, hogy mindezt miért is nem kell elsietni, például ilyen érv az, hogy csak miután a gyerek elért egy (elsősorban mentális) fejlettségi szintet, akkor érdemes kezébe adni az okostelefont. Akárhogy is, tény, hogy mire a gyerekek elérik az iskoláskort, tudják használni az okostelefont. Igaz, hogy ez a tudás kezdetben elsősorban a játékokra, videókra és telefonhívásokra vonatkozik, de az idő előrehaladtával a diákok mind több alkalmazást ismernek meg, és a telefonok adta lehetőségek közül egyre többet használnak ki. Általános iskolás korukra már a gyermekek mindennapjainak is része a telefon, aminek használata az újabb és újabb generációk gondolkodására, sőt agyműködésére is hatással van, és bizonyos képességeket, tudást felerősít, bizonyos képességeket pedig szükségtelenné tesz.

Az iskola feladata, hogy a gyermekekben elültesse a tudás magját, felkeltse az érdeklődésüket, képességeket fejlesszen, ugyanakkor a szocializációban is elengedhetetlen szerepe van. Kijelenthetjük, hogy mindezt az okostelefonok megfelelő használatával is meg tudjuk valósítani (természetesen nem tehetünk egyenlőségjelet a virtuális térben és a valóságban szerzett tapasztalatok közé), vagyis az iskolák szerepe átalakulóban van. Társadalmunkon és az oktatásügyet irányítókon múlik, hogy a jövő iskolái képesek lesznek-e megfelelni a megváltozott kihívásoknak. Hatalmas változásra van szükség az oktatásunkban, aminek biztosítania kell a digitális írástudás átadásának intézményes hátterét. A diákoknak az iskolában kell megtanulniuk, hogy okostelefonjukban rejlő lehetőségeket hogyan tudják minél nagyobb mértékben kihasználni, hogy az hogyan könnyítheti meg az életüket. Az oktatásban igenis van helye az okostelefonoknak, de meg kell találni számukra a megfelelő helyet. A diáknak nem arra kell használnia a telefonját, hogy az órák közötti szünetekben elmondja a szüleinek, hogy hogy van, hogy közölje, hogy éhes és hogy mit enne ebédre, hanem taneszközként kellene kezelni – újabb és újabb alkalmazások megismerésével, vagy a korábban megismertek helyes használatával a tanórák érdekesebbé, a tananyag könnyebben érthetővé válna. A gyerekektől nem elvenni kell eszközeiket, hanem meg kell nekik tanítani, hogyan használják.

És itt érkeztünk el a tanárok felkészültségének kérdéséhez. Valljuk be, ez hagy némi kivetnivalót maga után, ugyanis a koronavírus idején szükségből praktizált online oktatás bebizonyította, hogy a világháló ismerete, illetve a különböző kütyük használata tekintetében bizony a legtöbb esetben a diákok felkészültebbek voltak tanáraiknál. A tanárok képzésére nagy szükség lenne. Egy-egy powerpoint-prezentáció elkészítése, illetve bizonyos képeknek, videóknak és hanganyagnak a tanórákon való alkalmazása még nem számít digitális oktatásnak – mindezzel csupán érdekesebbé tehetjük az órákat, de a lehetőségek határait még nem toltuk ki olyan mértékben, ahogy azt a különféle szerkezetek már lehetővé tennék. A tanárok képzése egy hosszadalmas folyamat, és egyelőre még a tanárok tanárainak a kiképzésénél sem tartunk. Az új feladatokhoz új megoldások kellenek, új válaszokra van szükség, egyelőre azonban még csak a kérdésfeltevésnél tartunk.

 

Ön szerint le kellene-e adniuk a diákoknak a telefonjaikat tanítás előtt?

Nem, mert az okostelefont tanítási segédeszközként is használhatják – 7%

Nem, mert a telefon a gyerekek magántulajdona – 1%

Igen, mert a telefon elvonja a diákok figyelmét a tananyagról – 58%

Igen, mert visszaélésekre ad lehetőséget – 15%

Az oktatás szintje nem azon múlik, van-e a tanulónál telefon vagy nincs – 14%

Nincs véleményem, nem foglalkoztat a kérdés – 5%