Miről mesélnek a vitrázsok?

Tegnap a Szabadkai Városi Múzeum szervezésében Festett üvegablakok címmel háromnapos nemzetközi konferencia vette kezdetét. Ennek keretében tizenhárom neves szakember  mutatja be Vajdaság és a környező országok ismert és kevésbé ismert festett üvegablakainak történetét, elkészítésük és restaurálásuk körülményeit. Az esemény az üveg nemzetközi éve alkalmából került megrendezésre. A konferencia részleteit dr. Korhecz Papp Zsuzsanna, a múzeum restaurátora, a konferencia szakmai koordinátora ismertette a sajtó képviselőinek.

– Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2022-őt az üveg nemzetközi évévé nyilvánította. A múlt év folyamán lehetőségünk volt, mint vidéki múzeumnak, pályázni a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programjánál egy kutatáshoz. Ennek témája a festett üvegablakok voltak. Ebből a projektumból valósult meg ez a háromnapos konferencia. Ez a pályázat egyébként több részből tevődik össze. Annak ellenére, hogy Szabadkán bizonyos festett üvegablakok közismertek, a konferenciát egy nagyszabású terepfelmérés előzte meg itt, a Délvidéken. Gondoljunk csak a Városházára vagy a Zsinagógára, de az összes templomunkat is különböző műhelyekben készült, festett üvegablakok díszítik. A vidéken lévő vitrázsokat azonban már kevesen ismerik. Kutatásaink anyagát egyébként honlapunkon tesszük elérhetővé a következő év folyamán. A konferenciát pedig a jövő év folyamán egy kétnyelvű, magyar és szerb nyelvű tanulmánykötet fogja követni. Továbbá a projektum keretében itt Szabadkán egy XIX. századi festett üvegablak restaurálására is sor kerül. Kratzmann Ede 1891-ben készült, Szent István királyt ábrázoló monumentális művéről van szó. Örvendetes, hogy a konferenciára az Osztrák–Magyar Monarchia valamennyi utódállamából érkeznek előadók, a szerbiai előadók mellett, akik Szabadkáról, Zomborból, Nagybecskerekről, Újvidékről érkeznek, van egy előadónk Romániából, pontosabban Temesvárról, több előadónk Magyarországról érkezik, és Horvátországból, Eszékről is jön egy előadó. Így közös örökségünk kutatását is közösen fogjuk elmélyíteni – mondta a koordinátor.

A konferencia első előadását Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója A szabadkai Városháza vitrázsainak és más műalkotásainak sorsa az impériumváltás után (1918–1941) címmel tartotta meg. Az igazgató előadásának lényegét következőképpen foglalta össze a sajtó számára:

– Előadásom mindegy harminckét évet felölően igyekeztem a Városháza festett üvegablakainak és egyéb művészeti alkotásainak, például festményeinek sorsát bemutatni, mindazt, amit elsősorban a levéltári forrásokra és esetleg a szakirodaromra támaszkodva tudni lehet. Egyértelmű, hogy az I. világháború végével nagy változások mentek végbe vidékünkön. Egy birodalom széthullott, egy másik állam pedig elfoglalta ezeket a területeket. Az új délszláv állam uralkodó ideológiájának természetesen nem feleltek meg mindazok a jelképek, amelyek a Városháza festett üvegablakain láthatóak. A festett üvegablakok ugyanis amellett, hogy művészeti alkotások, magukban hordozzák a magyar kultúrát és történelmet. Ez pedig olyasmi, amit az akkori új állami ideológia nem szívesen tett közszemlére. Ezért is kerültek végül eltávolításra ezek az üvegablakok. El kell mondani, hogy hosszú időnek, mintegy hatvan évnek kellett eltelnie, mire az üvegek visszakerültek a helyükre. Szerencsére a Városháza vitrázsait csak eltávolították és nem semmisítették meg őket. Ez volt a sorsa a Városházán található festményeknek is, amelyeknek legtöbbje most a múzeumban található – magyarázta Stevan Mačković.

Stevan Mačković után további öt előadás hangzott el. Többek között dr. Oszkó Ágnes Ivett budapesti művészettörténész a szegedi és a szabadkai vitrázsokat hasonlította össze, dr. Angela Horvath temesvári festettüveg-restaurátor pedig szakmájának rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot.

A konferencia előadásai ma 10 órakor folytatódnak a Szabadkai Városi Múzeumban, ahol többek között Kovács József szabadkai vitrázskészítő beszél a már említett Kratzmann Ede-vitrázs restaurálási munkálatairól, valamint Lakatos Adél kalocsai történész mutatja be a bezdáni származású  Ligeti Sándor üvegfestő bácskai üvegablakait.