2022. december 6., kedd

Hadikommunizmus

Időnként nyugtalanító hírek jelennek meg elsősorban az élelmiszer- és energiaellátással kapcsolatban Európában, de itthon is. Valós, tartósan fennálló hiányról azonban egyelőre nem beszélhetünk. A fegyveres konfliktus árnyékában a kockázatok sajnos folyamatosan fenyegetnek. Bizonyos források szerint egyfajta hadigazdálkodási szabályokat vezetne be az Európai Bizottság, ha a helyzet súlyosbodna. A kiszivárgott javaslat szerint eddig példátlan vészhelyzeti hatalmat ragadna magához az Európai Bizottság, melynek birtokában megszabhatná még a magánvállalatoknak is, hogy mit gyártsanak.

A hadikommunizmus vagy háborús kommunizmus fogalma juthat az eszünkbe a bizottság terveiről. A szakirodalom szerint a hadikommunizmus egy politikai-gazdasági rendszer volt Oroszországban, az oroszországi polgárháború alatt, 1918-tól 1921-ig. A szovjet történetírás alapján az irányelvet a bolsevikok találták ki azzal a céllal, hogy a városok lakói, valamint a Vörös Hadsereg fegyvert és élelmet kapjon. A folyamatos háború által ellehetetlenített gazdasági szerkezet miatt kellett a hadikommunizmust felállítani, hiszen a háborús évek rombolása szinte ellehetetlenítette az ellátást.

Tudjuk mi is, például a 90-es évek tapasztalatai alapján, hogy rendkívüli helyzetekben, háborús körülmények között indokolt lehet hasonló intézkedések bevezetése. A nagyobb gyárak államosítása és egy szigorúbb menedzsment alá helyezése, a külkereskedelem állami irányítás alá helyezése, a magánimport és -export betiltása, szigorú fegyelem a munkások számára, a sztrájkok betiltása mind-mind részei a hadikommunizmusnak. De része volt a kötelező önkéntes munka bevezetése a nem dolgozó osztályoknak, valójában egyfajta kényszermunka elrendelése is. Erre számos példa akadt, szintén a Szovjetunióban, a második világháború idején hasonló intézkedések nélkül a végkimenetel is máshogyan alakulhatott volna. Emellett a mezőgazdasági többlet összegyűjtése a parasztoktól, és annak városi szétosztása, fizetés nélküli kényszerbegyűjtés, tulajdonképpen a rekvirálás, a magánvállalkozások illegálissá tétele, betiltása, az élelmiszerek és más árucikkek jegyre adása és központosított szétosztása a városokban szintén ilyen intézkedések. Kötelező ilyenkor a beszolgáltatás a hadsereg javára, a piaci viszonyok teljes felszámolása történik ilyenkor a gazdaságban.

NEM NORMÁLIS VISZONYOKAT TEREMT

A hadikommunizmus lényege, hogy az állam az egyén, a család érdekeitől teljesen függetlenül kisajátíthat, elvehet bármit bármikor a rezsim túlélése érdekében. Ilyenkor ugyan mindig a közösség érdekeire hivatkozva, de ez sok esetben lehet csúsztatás is. Gyakori, hogy csak egy-egy rezsim érdekeiről van szó. A politikai vezetés túlélési céljait szolgálja, hiszen azon kívül végül nem marad kedvezményezett réteg. Mindenki mást bármikor államosítani lehet, azaz valamilyen indokkal ki lehet rabolni.

Az EU a jelek szerint nem számol békével. Mintha nem kalkulálna azzal, hogy valamilyen módon meg lehet/meg kellene állapodni az oroszokkal, és velük is tovább lehetne kereskedni. A miniszteri csúcson elfogadott rendeletben az szerepel, hogy az Európai Bizottság vagy öt tagállam kezdeményezésére az uniós tanács uniós riasztási helyzetet vezethet be az energiaellátás terén. Egy ilyen döntés esetén a tagállamoknak 15 százalékkal kötelezően csökkenteniük kell a földgázfogyasztást. Érdekes helyzet alakulhat ki, amikor ezt megpróbálják ki is kényszeríteni. Olyan vészhelyzeti hatalmat szerezhet az Európai Bizottság, ami lehetővé tenné, hogy bizonyos termékek gyártására és felhalmozására kényszeríthesse a vállalatokat. A tervezetet szeptember 13-án mutathatják be. Az elképzelések szerint a koronavírus-járvány, valamint az orosz–ukrán konfliktus okozta ellátási nehézségeket orvosolnák. Amennyiben azonban a tervezetet elfogadják, a bizottság arra kérheti a tagállamokat, hogy szervezzék át ellátási láncaikat, növeljék a válság szempontjából kritikus javak termelését. A javaslat szerint állítólag a meglévő kapacitások kibővítését vagy átalakítását, esetleg újak megépítését is elrendelhetnék.

A GAZDASÁGI CÉLOK HÁTTÉRBE SZORULNAK?

A háború kezdetén a globalisták jóformán egymással versenyezve váltak le az orosz gázról. Most viszont sokan arra figyelmeztetnek, hogy Nyugat-Európában emiatt hamarosan nem lesz sem a lakosság, sem az ipar számára elegendő gáz. Egyesek szerint a dolog odáig fajulhat, hogy a bizottság rátenné a kezét azon országok készleteire, melyek előre bekészítettek energiahordozókból. A tagállamok egy része azonban ezt nem nézné jó szemmel. Elemzők szerint ez tovább bomlaszthatja a törékeny egységet. Az európai integráció addig volt igazán sikeres, amíg csak a gazdaságra terjedt ki, és piaci alapon működött. Amióta a politikai és ideológiai kérdések, a genderideológia és a nagy társadalomátalakítási eszmék is a célok közé kerültek, a jóléthez szokott európaiak sorsa egyre rosszabbra fordul. A britek már el is mentek, a Brexit előtt pedig azt javasolták, hogy a gazdaságra és a piacra helyeznék a hangsúlyt.