2024. március 28., csütörtök

Egyenlet releváns ismeretlenek nélkül

Aleksandar Vučić köztársasági elnök, eleget téve alkotmányos kötelezettségének, lefolytatta a kormányalakítással kapcsolatos egyeztetést a választási küszöböt átlépő parlamenti jelöltlisták képviselőivel. Egyesek a demokratikus politikai párbeszéd bizonyítékaként deklarálták a három napon át zajló konzultációk sorozatát, míg mások a demokrácia megcsúfolásaként. Formálisan az egyeztetés célja az, hogy annak befejeztét követően a köztársasági elnök javaslatot tegyen a Szerbiai Képviselőháznak a kormányfőjelölt személyére. Amennyiben az államelnök nem óhajt rendkívüli választásokat generálni, illetve amennyiben nem kívánja megszegni a köztársasági elnökről szóló törvényt, annak a politikai tömörülésnek a jelöltjét bízza meg a kormányalakítással, amelyik arról tájékoztatja, hogy többsége van a köztársasági parlamentben, azaz képes biztosítani a kormány megválasztását.

Az egyeztetés tekintetében számos fogalomzavar merült fel, a legtöbben az Aleksandar Vučićtyal folytatott koalíciós tárgyalásnak nevezték azt, noha formálisan nem az. Ugyanakkor a választási folyamat egyik fontos eleme mivoltának a meghatározását megalapozottan bonyolítja a tény, hogy a köztársasági elnök továbbra is a legtámogatottabb politikai párt elnöke – beígért lemondására még nem került sor –, vagyis megtörténhet, hogy nem sokat tévedtek azok, akik szerint Aleksandar Vučić múlt csütörtökön koalíciós tárgyalásokat kezdett. A sokak által relevánsként megélt tárgyalás érdemi lényegét az is megkérdőjelezi, hogy a köztársasági elnök az egyeztetés első körét követően a Pink tévé stúdiójában kijelentette: a miniszterelnöki tisztségnek négy várományosa van. Azt nem árulta el, hogy kikről van szó, megtörténhet, hogy egyelőre ő maga sem tudja, de az is, hogy így tartja életben a feszültség tüzét, ami eddig is hatékony eszköznek bizonyult a pártfegyelem tekintetében, vagy ekképpen próbálja elejét venni annak, hogy pártkatonái közül túlságosan sokan süttessék magukat valamelyik tengerparton.

Összhangban korábbi bejelentésével, hogy a köztársasági kormány következő összetétele befogadó lesz a nemzeti kisebbségek politikai tömörüléseinek a szempontjából, Vučić a kisebbségi jelöltlisták képviselőivel kezdte meg az egyeztetést. Az albán közösség egyetlen megválasztott képviselője közölte, hogy nem szeretne a parlamenti többség részeként politizálni, és a kormány munkájában sem kíván részt venni, mivel az albánok az állami szervekbe való integrálása még helyi önkormányzati szinten sem valósult meg. A bosnyák Igazságosság és Megbékélés Pártjának megbízott elnöke megerősítette, hogy készek lényegi együttműködést megvalósítani a köztársasági kormányban és egy miniszteri tisztséget betölteni. A szintén bosnyák kisebbségi Sandžaki SDA – dr. Sulejman Ugljanin jelöltlista vezetősége nem fogadta el az elnök meghívását. Az Együtt Vajdaságért választási koalíciót csak az egyik koalíciós partner képviselte, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, ennek elnöke azt mondta, hogy pártja kész részt venni a kormánykoalícióban, amennyiben sikerül megállapodniuk az értékrendbeli kérdésekről és a majdani programokról. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a konzultációt követően arról számolt be, hogy a párt öt képviselője része lesz a parlamenti többségnek, míg a végrehajtó hatalom munkájában továbbra is hét államtitkár révén venne részt, ugyanazokban a minisztériumokban, mint eddig.

A többségi politikai tömörülések közül a Moramo koalíció, valamint a választáson az Együtt Szerbia Győzelméért választási koalíció keretében résztvevő Néppárt és Demokrata Párt képviselői nem ültek tárgyalóasztalhoz Vučićtyal – mindenekelőtt azért nem, mert szerintük az egyeztetés színjáték. Az Együtt Szerbia Győzelméért gerincét képező Szabadság és Igazságosság Pártjának nevében Dragan Đilas elnök erősítette meg, hogy nem vesznek részt a kormánykoalíció munkájában, mivel értékelése szerint ez természetellenes lenne, ugyanakkor arra is utalt, hogy pártjának képviselői „konstruktív” ellenzékként kívánnak hozzájárulni az érdemi politikai párbeszédhez. A Dveri és az Eskütevők Szerb Pártja szintén nem kíván része lenni a kormánykoalíciónak, mint ahogyan az Új Szerbiai Demokrata Párt – a régi Szerbiai Demokrata Párt – sem. A Dveri választási koalíciós partnerének, a Mozgalom a Szerb Királyság Megújhodásáért, vezetése önállóan ment tárgyalni, ám mivel nem nyilatkoztak, nem tudni, hogy öt képviselőjükkel ellenzékből, vagy hatalomból politizálnának-e.

A Vučić és a Szerbiai Szocialista Párt, valamint az Egységes Szerbia elnökei közötti találkozót követően elhangzó nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy feltehetőleg azoknak lesz igaza, akik kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedtek, hogy fagyos légkör, meg 12 megválaszolatlan telefonhívás ide vagy oda, a 2012 óta gyümölcsöző koalíciós együttműködésnek valószínűleg nem vetnek véget a felek. A Szerb Haladó Párt nevében Miloš Vučević alelnök nyilatkozott a konzultációt követően, mondván: párttársaival arról tájékoztatták a köztársasági elnököt, hogy az SZHP 130 képviselőt biztosított a parlamenti többség megalakításához, azzal, hogy a többséget akár 160 képviselő is alkothatná. Valószínűsíthető, hogy a 160-as többség az SZSZP–ESZ képviselőivel lenne meg, vagyis a Dačićtyal játszott türelemjáték, legalábbis látszatra, egyelőre még folytatódik.

A köztársasági elnökkel való egyeztetés arra is rávilágított, hogy a választási koalíciók olykor kérészéletűek, azaz az elvek és a programcélok csupán a három százalékos, illetve a kisebbségek esetében annál alacsonyabb, választási küszöb átlépéséig kötik össze a feleket. Adott esetben később bármilyen természetellenes, vagy a szavazópolgár akaratából csúfot űző együttműködés lehetséges, de természetesen mindig a közérdekre hivatkozva.

Cvijetin Milivojević politológus szerint a kormányalakítással kapcsolatban szinte egyetlen kérdés sem nyitott, a végrehajtó hatalom következő összetétele a folytonosság jegyében alakul meg. Nem számít sem külpolitikai fordulatra, sem az Oroszországgal szembeni szankciók elrendelésére. Utóbbi feltételezés valószínűsíthetőségére utal a köztársasági elnök néhány nappal ezelőtti kijelentése is, miszerint a kormány nem lesz oroszellenes. Milivojević, sok más elemzőhöz hasonlóan, arra az álláspontra helyezkedik, hogy teljesen mindegy, hogy ki tölti majd be a miniszterelnöki tisztséget, a sajtóban emlegetett Ana Brnabić, Siniša Mali, Miloš Vučević, Branislav Nedimović, Goran Vesić, vagy esetleg egy pártfüggetlen személy, hiszen ha nem módosul az eddigi gyakorlat, a döntéseket továbbra is Aleksandar Vučić hozza meg.