2024. április 26., péntek

Macron feszültségcsillapítót vitt Putyinnak

Németország is békítene – Az EU már vészforgatókönyveket készít

Nyugati diplomaták lázasan kutatják az ukrán–orosz válság békés megoldásának lehetőségét, hiszen az egyre nagyobb feszültség tovább ronthatja a Fehér Ház és a Kreml, illetve a NATO és Moszkva egyébként is kiélezett viszonyát. Olaf Scholz német kancellár tegnap Washingtonban, Emmanuel Macron francia elnök pedig Moszkvában tárgyalt a legmagasabb szinten.

Súlyos következményekkel kell számolnia Oroszoroszágnak, ha tovább gerjeszti a válságot Ukrajnával kapcsolatban. Erre figyelmeztette Moszkvát tegnap Olaf Scholz német kancellár mielőtt az Egyesült Államokba indult, ahol vendéglátójával, Joe Biden elnökkel elsősorban az orosz–ukrán válság enyhítéséről és azokról a biztonsági garanciákról tárgyalt, amelyeket a Kreml követel a Fehér Háztól és a NATO-tól. Scholz arról is beszélt, hogy a nyugati szövetségesek szükség esetén olyan szigorú büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot, amilyeneket „el sem tud képzelni”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha csak egy mód van rá, mindezt szeretnék elkerülni.     

Az EU több magas rangú tisztségviselője is Washington vendége, köztük Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos.

A szokatlanul nagyarányú orosz csapatösszevonások miatt Ukrajna határain kialakult válság diplomáciai megoldásának lehetőségeiről tárgyalt tegnap Emmanuel Macron francia államfő is, akit a Kremlben fogadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ma viszont már Kijevben találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. (Scholz a tervek szerint február 14-én látogat Kijevbe, másnap meg Moszkvába. Célkitűzése Macronéval azonos, vagyis a krízis enyhítése, illetve további súlyosbodásának megakadályozása.)

A francia államfő előzőleg – közvetítői szándékkal – többször is tárgyalt telefonon orosz és ukrán hivatali kollégájával, valamint az amerikai elnökkel. Putyinnal január 28-a óta háromszor is beszélt telefonon az (Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott) orosz biztonsági garanciaigényekről, az Ukrajnát érintő külső fenyegetések megszüntetéséről, illetve a Donyec-medence helyzetét és státusát rendezni hivatott 2015-ös minszki megállapodások végrehajtásáról.
Moszkvai útját megelőzően (január 25-én) Berlinben is tárgyalt Scholz kancellárral. A hét végén pedig telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Boris Johnson brit miniszterelnökkel „az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségről”. A francia elnöki hivatal közleményéből kiderül, hogy Macron hangsúlyozta a válság párbeszéddel történő enyhítésének fontosságát és az államok szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartását.

Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfője nagy várakozásokkal utazott Moszkvába. Már megérkezése előtt előrebocsájtotta, hogy az orosz–ukrán viszály enyhítésének feltételeiről kíván egyeztetni Putyinnal. Fontosnak nevezte a NATO és Oroszország közti feszültség csillapítását is. Nem titkoltan azonban megjegyezte: „Oroszország geopolitikai célja nyilvánvalóan nem Ukrajna, hanem az, hogy tisztázódjanak a NATO-val és az EU-val való együttélés szabályai.”

Macron túlzott várakozásait azonban már a (lapzártánk után véget ért) tárgyalás előtt lehűtötte a Kreml szóvivője. Dmitrij Peszkov ugyanis közölte: a vendéglátók „nem várnak nagy áttörést” Ukrajnával kapcsolatban. Szerinte ez az ügy „túl bonyolult” ahhoz, hogy egyetlen találkozón jelentős változásokat sikerüljön elérni.

Peszkov elmondta: Macron (előzőleg telefonon) arról tájékoztatta Putyint, hogy néhány olyan ötletről szeretne vele tárgyalni, amelyek segítségével meg lehet találni az Európában tapasztalható „feszültségek csökkentésének lehetséges módjait”.

A diplomáciai erőfeszítések és szankciófenyegetések mellett az EU vészforgatókönyveket is készít. Arra az esetre, ha – az eddig többször megismételt moszkvai cáfolatok ellenére – a külföldi félelmek beigazolódnak, s Oroszoroszág hadserege végül mégis megtámadja Ukrajnát.

Hírek szerint Brüsszel azzal számol, hogy egy ilyen fordulat egyebek mellett menekültáradatot indít el és jócskán megdrágítja a gazdaságok számára létfontosságú energiahordozókat, elsősorban a (már jó ideje rekordáron kínált) földgázt és a kőolajat, amelyekből Moszkva óriási mennyiséget exportál. Az EU azt sem zárja ki, hogy a területére irányuló orosz földgázszállítások elapadnak, ami komoly gondokat okozhat sok tagországban. Ezért már hozzá is látott pótlólagos források biztosításához. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az energiaügyekért felelős biztosa is elsősorban ezért utazott Washingtonba.