2024. április 26., péntek
A TÚLSÚLYOSSÁG ELLENI HARC VILÁGNAPJA

Egészség szájon át

Emlékszem, amikor még gyerek voltam, a duci, kerek arcú gyerek számított az egészség kicsattanó példájának, hiszen az ilyen gyerek nem volt válogatós, mindent megevett, amit a szülő adott neki. A súlyfeleslegre sem tekintettek problémaként, sőt a gyermek „étlapján” gyakori vendég volt (most is az) a cukor.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján, 1975 óta, amióta megemlékeznek a túlsúlyosság elleni harc világnapjáról, a világméretű elhízás majdnem megháromszorozódott. Egyes előrejelzések szerint, ilyen tempó mellett, 2025-re 2,7 milliárd felnőtt lesz túlsúlyos vagy elhízott a világban.

A világszervezet legutóbb 2016-ban végzett felméréséből kiderül, hogy már most több mint 1,9 milliárd 18 évnél idősebb felnőtt túlsúlyos, ebből 650 millió elhízott. A világ lakosságának nagy része olyan országban él, ahol a túlsúly és az elhízás több embert öl meg, mint az éhezés. A magas jövedelmű országok közül az Amerikai Egyesült Államokban él a legtöbb elhízott gyermek.

A legutóbbi adatok alapján 2020-ban 39 millió 5 év alatti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott.

A felnőtteknél az aktivitás elmaradása, az ülő munka, a rendszertelen étkezés és a szénhidrátban, valamint zsírokban gazdag ételek fogyasztása okozza az elhízást, aggodalomra ad azonban okot, hogy a gyerekeknél is egyre inkább ezek az okok fedezhetők fel. A gyermek természetes igénye a mozgás, ám a tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a gyerekek is egyre kevesebbet mozognak, egyre több időt töltenek a számítógép és a televízió előtt. Emellett pedig a folyamatos, korlátok nélküli étkezés okoz kiemelt problémát, hiszen az ételeken és italokon keresztül túl sok kalóriát visznek be a szervezetükbe, ami már csak azért is okoz gondot, mert jelentős mennyiségű cukorbevitelt, zsíros és sós ételek fogyasztását jelenti, ami súlyos egészségügyi problémákhoz vezet már nagyon fiatal korban.

Valahogy elszoktunk attól, hogy gyümölcsöt fogyasszunk, esetleg dióféléket, ropogós zöldségféléket. Egyre kevesebb családban fordítanak arra figyelmet, hogy házi készítésű péksüteményeket, kenyeret és süteményeket fogyasszanak, amelyekben kevesebb az ízfokozó, a festékanyag, a tartósítószer (vagy egyáltalán nincs is), és az alapanyag, így a cukor mennyiségét és minőségét is kiválaszthatjuk. Ehelyett inkább a boltban a cukorkát, a csipszet, a csokoládét és a kekszet emeljük le a polcról, vagy kényelmi élelmiszereket, lassabban romló, félig, vagy teljesen elkészített fagyasztott süteményeket, ételeket választunk a hűtőből. A fogyasztói társadalom annyira magával ragadta a vásárlókat, hogy az ételek megválasztásában az egészségünk háttérbe szorult, és már csak akkor kezdünk el gondolkodni, ha a felgyülemlett túlsúlyunkat szeretnénk leadni. Ekkor is számos lemondásra vetemedünk, szélsőséges döntésünkkel pedig csak tovább segítjük szervezetünket az összeomlásig. Bajos, hogy a felnőtt a saját egészségét nem becsüli, de hogy a gyermekéjét sem...?

Aggasztó, mert a felesleges kilók gyakran a gyermekeket az egészségügyi problémák útján indítják el, olyan betegségek jelennek meg náluk is, amelyeket valaha felnőttkori problémáknak tartottak: cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint, emellett az elhízás rossz önértékeléshez és depresszióhoz is vezethet.

A 2020-ban közzétett adatok alapján Szerbiában évente 250 gyermeknél fedezik fel a diabétesz első típusát. A legutóbbi hivatalos adatok alapján az országban valamivel több, mint 1750 cukorbeteg gyereket kezelnek. A számuk évről évre nő. Szerbia azon országok közé tartozik Európában, ahol a gyerek körében magas a diabétesz aránya. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szülők sokszor csak akkor reagálnak, amikor már a betegség huzamosabb ideje jelen van, gyógyszeres kezelést igényel. Az utóbbi időszakban az 5 és 10 éveseknél jelentkezik ez a probléma a leggyakrabban.

Át kell gondolnunk magunk és gyermekeink étkezését, ami, valljuk be, nem egyszerű feladat. A vendégszeretetünk is az étkezésen alapul, nincs olyan ház, ahol a vendéget ne kínálnák meg valami „rágcsálni valóval”, vagy üdítővel. Mindeközben pedig az élelmiszer költségei egyre magasabbak, napról napra 10-20 dinárral, alig észrevehetően, mégis nő a végösszeg. Éppen ezért egyre inkább háttérbe szorul a minőség.

Arra viszont oda tudunk figyelni, hogy csökkenjen az úgynevezett junk élelmiszerek: a sós ropogósok, az édességek és a gyors éttermekből származó ételek bevitele. Hogy egy csokiszelet helyett inkább egy almát együnk meg. Az ára is kedvezőbb. A gyümölcslét és üdítőket pedig vízzel vagy otthon készített teával váltsuk fel.

Be kell látnunk, az elhízás krónikus betegség, amely kezelhető. Sokszor elég csak a káros élelmiszerekről lemondani.