2024. április 26., péntek

Megérkeztek Kabulba a tálibok

Békés hatalomátadást akarnak – Külföldre menekült az afgán államfő

A tálib lázadók a hét végén szinte mindenütt átvették a hatalmat Afganisztánban. Tegnap állítólag benyomultak Kabulba, ahol eluralkodott a pánik és a félelem. Az országok egy része megkezdte ottani nagykövetsége kiürítését és a helyszínen tartózkodó állampolgárainak evakuálását. Európa újabb menekültáradattól tart. Asraf Gháni afgán elnök alighanem már el is menekült hazájából.

Elkerülhetetlen az Asraf Gháni elnök által irányított Nyugat-barát rendszer bukása Afganisztánban, mivel a fanatikus iszlamista tálibok hamarosan az egész országot ellenőrzésük alá vonják. Korábban, 1996 és 2001 között – az iszlám vallás útmutatásai alapján – már irányították Afganisztánt, vasszigorral és rémuralom keretében.

Tegnap állítólag benyomultak Kabulba is, amit cáfoltak. Megerősítették ugyanakkor, hogy céljuk a békés hatalomátadás megszervezése, s evégett küldöttséget menesztettek az elnöki palotába.

Az afgán vezetés maradéka is arra számít, hogy a hatalmat sikerül békésen átadni egy átmeneti kormánynak. Gáni azonban már valószínűleg nem egyezkedik, mert (alighanem lemondott és titokban) elhagyta az országot; Tádzsikisztán felé távozhatott, miután tudomásul vette, hogy minden elveszett, a további harcnak semmi értelme.

A tálibok a napokban már bevonultak a második és harmadik legnépesebb városba, Kandahárba és Herátba. Szombatra elfoglalták a Kabultól délre fekvő Logar tartományt, és az ország északi részén található legjelentősebb nagyvárost, Mazari-Sarífot, amelyet lényegében feladtak a védők, akik a felszerelésüket is hátra hagyva menekültek el.

Harc nélkül szerezték meg a közép-afganisztáni Dajkundi tartományt is. Tegnap Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád is elesett, Maidan Vardak tartomány azonos nevű adminisztratív központjával együtt.

Mindez súlyos csapás a kabuli vezetés számára, hiszen immár kiszorult szinte mindegyik a tartományból. A nagyvárosok közül csak Kabult ellenőrzik (úgy-ahogy) a csapatai. A tálibok mindenesetre készen állnak arra, hogy rövid időn belül bevonuljanak a fővárosba.
A külföldi támogatóik, elsősorban az Egyesült Államok segítségével kiképzett, felfegyverzett kormányerők további külső segítségre nem számíthatnak, mert a NATO-sereg zöme elhagyta az országot, és augusztus végéig az amerikai erők is távoznak. Elemzők biztosra veszik a tálibok teljes győzelmét.

Kabul és fő támogatója, az Egyesült Államok tanácstalan. Washington diplomáciai elszigeteléssel fenyegeti a dzsihadistákat, akik ennek ellenére arra törekszenek, hogy az egész országban megszervezzék a rezsimjüket.

Az ENSZ-főtitkár az offenzívájuk azonnali beszüntetésére szólította fel őket. António Guterres azt üzente nekik, hogy a hatalom katonai erővel való megszerzése vesztes ügy. Szerinte ez csak egy hosszú polgárháborúhoz vagy Afganisztán teljes nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet.

A NATO is a konfliktus politikai megoldását sürgeti, miként Moszkva is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: hazája abban érdekelt, hogy az afganisztáni helyzetet az ottani politikai erők, etnikumok és felekezetek bevonásával kell rendezni.

Az egyre bizonytalanabb helyzet miatt az USA és több (európai uniós) ország is Afganisztán elhagyására szólította fel állampolgárait. Washington arra kérte a külföldi diplomáciai képviseleteket Kabulban, hogy korlátozott számú személyzettel működjenek, és biztonságos helyen. Dánia és Norvégia már jelezte: inkább átmenetileg bezárja az ottani nagykövetségét. Mások csak csökkentik diplomatáik számát. Sok nemzetközi szervezet azonban már felszámolta kabuli irodáját.

Jó néhány ország közben megkezdte diplomatái és állampolgárai kimenekítését Kabulból. A művelet biztosítására az amerikai hadsereg ötezer, a brit pedig hatszáz katonát vezényelt a helyszínre. Washington további 3500-4000 katonáját Kuvaitba telepítette, arra az esetre, ha „még több emberre lenne szükség”. A tálibok azt ígérik, hogy a fővárosban nem alkalmaznak erőszakot és lehetővé teszik a biztonságos (külföldre) távozást mindenkinek, aki erre szánja rá magát.

A szabadságát töltő Joe Biden amerikai elnököt hazájában heves támadások érik. Bírálói szerint az általa elrendelt kivonulás nagyban hozzájárult a tálibok sikereihez.

Az EU döntéshozók elsősorban attól tartanak, hogy a 2015-öt idéző új migránsáradat zúdul Európára. Az ENSZ szerint ugyanis legalább félmillióan menekülhetnek el Afganisztánból a közeljövőben.