2021. július 28., szerda

A nagy vízszintemelkedések napjai

Dunai árhullám még sosem volt ilyen rövid és ennyire magas – Ha nem jön rá másik, megússzuk szárazon

Nincs szándékunkban poros és pókhálós papírhalmazban matatva azt keresni, áradt-e Bezdánnál bármikor is egy nap alatt 76 centit a Duna. Csupán futólag merült fel a gondolat, de nem azért, hogy az önbeiktatott szaktekintélyek ennél meredekebbről nyilatkozzanak. Arról van ugyanis szó, hogy tegnapelőttről tegnapig a bezdáni vízmérce ekkora vízszintemelkedést jegyzett. És ez az irányzat várhatólag további három, esetleg négy napig tart.
Ezt nem azért mondjuk, hogy a vízparti eseményeket lazán ismerő, képlékenyen értelmező, de a változásokra túlérzékeny személyeknél kiverjük a biztosítékot. Ennek kiküszöbölése végett maradjunk a számadatok szilárd talaján. Tehát... Ha a bezdáni 250-es vízre háromszor-négyszer hetven-nyolcvan centis áradás fut be, akkor is a rendes árvízvédelmi készültség háza táján tetőzik a folyó. Erre szoktuk mondani, hogy nem lesz ebből gubanc. A történet ugyanis nem arról szól, mekkora víztömeg érkezik tájainkra, hanem arról, milyen rövid idő alatt fut keresztül rajta. És ezzel a rövidséggel fordítottan arányosan mennyire magas árhullámot gerjeszt. Ezért vettük konkrétan az egynapos, 76 centis bezdáni vízszintemelkedést.

A történet hátterében tágabb, de a megszokottnál lényegesen szűkebb földrajzi – többnyire vízrajzi – tér eseményei lapulnak. Konkretizáljuk a dolgokat!
Esztergomnál tegnap tetőzött a Duna, ugyanakkor Újvidéknél szégyenlősen – tehát elhanyagolhatóan – csupán két centit áradt. Ez azt jelenti, hogy az esztergomi és az újvidéki vízmérce közötti 464 folyamkilométerbe belefér a teljes árhullám. Ott fenn már vége van, ide le pedig még nem érkezett meg. Az ilyen rövid árhullámokkal felesleges foglalkozni. Legalábbis eddig felesleges volt. Az áradás hevessége azonban – amelyre a bezdáni egy nap alatt 76 centi is utal – azt üzeni, erre oda kell figyelni, hiszen megismétlődhet. Például nagyvízkor. Akkor, ha nem a bezdáni vagy újvidéki 250-es középvízre fut be egy ekkora, hanem – ne adja Isten! – 500-as tavaszira, amelyet hóolvadás és áprilisi esők is biztatnak.
Arról van ugyanis szó, hogy ez a hirtelen kibontakozó és nálunk is virgonckodó árhullám a Németországban és Belgiumban startoló árvizek melléktörténete, az ottani özönvizeknek – a költő mondaná – csupán a farka hegye. A bajból nekünk csupán annyi jutott, amennyi nem okoz bajt. De figyelmeztet.
Ha végigzongorázzuk a tájainkon keresztülhömpölgyő árvizek anatómiáját – a mindenkori öt legnagyobbat –, megállapíthatjuk, egyik sem alakult úgy, mint ez a mostani. Az igazán nagy és veszélyes árvizekre jellemző, hogy hosszú időn át kitartóan centizgetnek óránként, két-három héten át óránként egy centit emelkedik a vízszint. Ez volt jellemző az 1965. évi legmagasabbra, meg az 1940., az 1975., a 2006. évi nagyvízre is. A 2013. évi talán azért fulladt ki előbb, mert elfecsérelte vízhozamát, az 1975. évi pedig három szakaszban vonult le, melyek közé két apadás ékelődött, amelyek csillapították hatását.

A most érkező áradás pedig olyan gyorsan ki fog fulladni, hogy aki négy-öt napig nem jár vízparton, nem lát belőle semmit. De ez a hirtelenség – a négy-öt nap alatt két és fél méter – a bezdáni napi hetven-egynéhány centi az, amire fokozottan oda kell figyelni. A Duna ugyanis a múltban nem volt hajlamos – de képes sem – arra, hogy három nap alatt két métert, vagy négy nap alatt háromat áradjon. Ez új keletű.
A szakma a múlt század kilencvenes éveiben kezdte felhívni a figyelmet a mesterséges árhullámok kialakulására. Az akkoriban megjelent elemzések széles ívben megkerülték a globális felmelegedést, és a folyó szabályozására terelték a figyelmet. A folyó túlszabályozására. Arról a negyvenhét vízlépcsőről van szó, amely már megépült, vagy amelynek a megépítése tervben van. Kisebb mértékben áramtermelésről, elsősorban hajózhatóságról van szó. A vízlépcsők szerepe a víz megőrzése, a vízszintnek a hajózásnak megfelelő szinten való tartása. Nagyobb víztömegek hirtelen megjelenésekor – felhőszakadások, hosszan tartó esőzések, hóolvadás... – pedig benne van a pakliban a vízfeleslegektől való gyors megszabadulás. Tehát add tovább, küldd a szomszédnak!
A Dunán kialakuló mesterséges árhullámok kezdete – azóta vannak három nap alatt kétméteres vízszintemelkedések a folyón – arra az időszakra tehető, amikor a hetvenes évek végén meg a nyolcvanasok elején megépültek a szerepkörnek megfelelő vízlépcsők. Ami a most felénk törtető víztömegeket illeti, azok nem a veszélyes nagyvizek, hanem a fogadások világába tartoznak. Kilép-e a Duna a hullámtérre, és elönti-e az ott épült víkendházakat? Az esélyek a határon vannak, az árhullám ellaposodása miatt a Dráva-torkolat alatti szakaszon erre – talán! – nem kerül sor. Ha valaki fogadásra adja a fejét, a játékszabályok megállapításakor tisztázni kellene a hullámverés hatását. Ennek az áradásnak az esetében ugyanis nem a tetőzés szintjével, hanem a napi átlagos vízszintemelkedéssel van gond. Ezért jó, hogy csak négy-öt napig fog tartani.