A nehezén már túl vannak

Nem szoktunk hozzá az olyan hírekhez, amelyekben arról számolnak be, hogy idehaza valami határidő előtt elkészült, főleg, ha útvonalakról, vasútvonalakról, egyéb infrastrukturális beruházásokról van szó. Az illetékesek szerint pedig most már ideje lesz a nyugat-balkáni körülményekhez szokott beidegződéstől megszabadulni, az államvezetés nem győzi hangsúlyozni, hogy a munkálatok kivitelezésekor a minőség melletti legfontosabb szempontot éppen a határidő jelenti.
Sokan figyeltek fel arra a nemrégiben közölt jó hírre is, mely szerint több mint hat hónappal a projektum tervében szereplő határidő előtt elkészült a Belgrád–Budapest gyorsvasútvonal legnehezebb részének számító Ópázova–Újvidék közötti szakaszán, Čortanovcinál a Fruška gorai két alagút és a hozzájuk tartozó völgyhíd. Fontos eredmény ez a nemzetközi vasúti összeköttetés fejlesztése szempontjából, Szerbiában úgy számítják, ennek a projektumnak a sikeres befejezése után ugyanis most már a munka könnyebbik fele maradt csak hátra, hiszen a természeti adottságok sokkal kedvezőbbek a bácskai síkságon, mint a szerémségi hegység térségében. Persze, a határidők betartásával kapcsolatos adatok relatívak, hiszen a téma után kutatva könnyű megtalálni: egy 2015 szeptemberében íródott cikkben éppen arról számoltunk be napilapunk hasábjain, hogy 2018-ban átadják a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasutat... Maradjunk most annyiban, hogy a végleges építési projektumot valóban idő előtt befejezték ebben az esetben, ezen a közlekedési ponton az illetékes kivitelezők.

GYORS MUNKAVÉGZÉS, MAGYAR SEGÉDLETTEL
Újvidék és Belgrád között a 110 kilométeres vasútvonalon egyébként még a projektum életre hozásakor két különálló szakaszra különítették el a munkálatokat, más és más kivitelezőt választottak a szakaszoknak a rendezésére is. A könnyebb munkának számító Belgrád és Ópázova (Stara Pazova) közötti majdnem hetven kilométeres szakaszon a China Railway International és a China Communications Construction Company végzi a munkálatokat, az állammal megkötött szerződésnek az értéke 350 millió dollárt tesz ki, melyet a kínai Eximbank hiteléből fizetnek. Az Ópázova és Újvidék közötti második szakasz 41 kilométer hosszú, ennek esetében már az orosz RŽD International a kivitelező és a hitelező is, a költségek elérik az 580 millió dollárt.
Minden elemzés arra mutatott rá, hogy a feladatok teljesítését a legnagyobb mértékben a Fruška gora hegység nehezítette meg, két alagutat is ki kellett ugyanis fúrni 1,1 kilométer hosszúságban. A rendelkezésre álló adatok szerint 337 millió dollárba került csak az alagutaknak és az azokhoz kapcsolódó viaduktnak a létrehozása. A völgyhíd csaknem három kilométer hosszú, 59 tartóoszlopot kellett felállítani annak megalapozásához. A sikeres munkálatokból kivette a részét a magyarországi PERI építőipari cég, a világ egyik legnagyobb zsaluzat- és állványgyártója. A Magyar Építők szakmai weboldal beszámolója alapján Čortanovcinál moduláris elven alapuló, okosan kombinálható zsaluzati- és állványrendszereket használtak, a technológia nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a projektum a meghatározott elsődleges határidő előtt sikeresen végződjön.

EZER DINÁRÉRT FÉLÓRÁS SZÁGULDÁS
Az említett két szakasz képezi a Belgrádtól Budapest felé haladó vasútvonal Újvidékig terjedő részét, ahol a projektumterv szerint, de Aleksandar Vučić államfő legutóbbi kijelentése alapján is, 200 kilométeres óránkénti sebességgel tudnak száguldani majd a szerelvények. A köztársasági elnök azt mondta, ez év decemberére befejeződik az építése, így a két nagyváros között újraindulhat a vasúti közlekedés, a bejelentések alapján a 110 kilométeres szakaszon ezer dinárba kerül majd a jegy, s a tervek szerint nagyjából 25 percig tart az út. Emeletes vonatokat vásároltak a decemberre várható indulásra, a svájci Stadler „double-decker" szerelvényeire esett a választás. Vučić azt mondta, mindenkinek élményben teli utazásban lesz része ezen a szakaszon, csodálatos kilátás nyílik majd a Dunára, a Fruška gora térségére is, az elvégzett munkálatok kapcsán visszaemlékezett egy korábbi projektumra, amely ugyancsak megleckéztette a kivitelezőket a bonyolult természeti adottságok miatt. A Görögország felé haladó 11-es közúti folyosó déli szakaszának 2019-ben befejezett munkálataival példálózott, s úgy ítélte meg, az Újvidék alatt elvégzett munka még annál is minőségibbnek számít. Pedig nem kevés fejfájást okozott az autóút projektuma sem, melynek esetében a szó szoros értelmében hegyet kellett mozgatni, többször beomlott a Grdelica-szorosnál a hegység, míg végül egy részét elszállították, másik részére betonfalat emeltek. A Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút vonalának első két szakaszán legalább hegyeket nem kellett eltávolítani.

EGYMILLIÁRD DOLLÁROS ÜZLET
A Belgrád–Budapest gyorsvasút magyar határig terjedő részének harmadik szakaszát jelenti az Újvidék–Szabadka–Kelebia 108 kilométeres vasútvonal, melynek munkálatait ugyancsak a kínai cégek végzik majd el, 1,16 milliárd dolláros szerződést kötött ezekkel Szerbia. A várakozások szerint 2024-re a Belgrád–Budapest vonal teljes egészében elkészülhet. Ezen a harmadik szakaszon, a síkság miatt, senki sem vár komplikációkat, az állam azonban még nem fejezte be a kisajátítási (expropriációs) eljárásokat, összesen 4500 teleknek, földterületnek kell az ország tulajdonába kerülnie. A munkálatok ősszel veszik kezdetüket az ígéretek szerint. Fázisokban végzik majd azokat, vagyis nem kell megvárni a kisajátítási folyamatnak a teljes elvégzését. Szeptember tűnik a legvalószínűbb időpontnak arra, hogy a 108 kilométeres gyorsvasút első szakaszának az építése elinduljon, a munkálatok 33 hónapot vesznek majd igénybe.

NIŠIG 2026-BAN
Az államfő egyik legutóbbi kijelentése alapján arra számít, hogy a gyorsvasút projektje ezzel nem áll le, hanem Niš felé haladna tovább: ez még 250 kilométeres szakaszt jelent tulajdonképpen, másfél óra alatt lehetne eljutni a legnagyobb dél-szerbiai városba a jelenlegi öt helyett Belgrádból. Az elsődleges tervek még arról szóltak, hogy 2023-ban már dél felé is valósággá válna a gyorsvasúton történő közlekedés, ami meglehetősen sokat jelentene az országnak, főleg, ha figyelembe vesszük azt a nemrégiben készült kimutatást, melynek értelmében 55 kilométeres óránkénti átlagsebességgel haladnak jelenleg a vonatok. A kivitelezési terveken azonban hamarosan módosítani kellett. Az Európai Bizottság vezetője a szerb államfő legutóbbi brüsszeli látogatásakor megerősítette, sikerült megállapodni arról, hogy az Európai Unió támogassa a Belgrád és Észak-Macedónia közötti gyorsvasútvonal kiépítésének projektumát. Az EU a költségek 35–50 százalékát fedezi, a munkálatok értéke csak Nišig 600–700 millió euró. Vučić azt mondta, a legnagyobb infrastrukturális elképzelés valósulhat meg, melyet követően Szerbia teljesen más országgá válik, hiszen a Belgrád–Budapest és a Belgrád–Preševo vonalak átadását követően az egész országban a gyorsabb vasúti összeköttetés teszi elérhetőbbé a külföldi befektetők és az utasok számára. A jelen pillanatban még nem ismeretes minden egyes részlete az EU vissza nem térítendő támogatásának, de azt tudni lehet, hogy Brüsszel a zöld befektetések költségvetéséből kívánja Belgrádba irányítani a pénzt, a több mint egymilliárd eurós beruházásának legalább a 35 százalékát állja majd, de a támogatás összege a szerb elnök sajtónak adott beszámolója szerint 50 százalékot, azaz 600 millió eurót is kitehet, ezeket a részleteket a további
tárgyalásokon pontosítják. A vasútvonal korszerűsítésére Görögország mint érintett uniós tagállam is rábólintott, támogatásáról biztosította a szerb projektet. Maga Vučić óvatos maradt a határidők kapcsán kimondottakkor, közölte, hogy Szerbiába invitálta az Európai Bizottság elnökét, amikor ez megtörténik, definiálják a részleteket, s indulhat a projekt kidolgozása. Véleménye szerint 2025 végére, esetleg 2026 elejére készülhet el az új vasúti összeköttetés.