2021. június 23., szerda
RUBIK-KOCKA

Egy jól működő gépezetben nem nehéz fogaskeréknek lenni

Magyarkanizsa községben nagy hangsúlyt fektetnek a gondoskodásra

A hosszú nevű központot leginkább Bárkaként emlegetik a helyiek és a környékbeliek, akik így tudják, valójában a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi Szolgáltató Központról van szó, amelynek széles körű a tevékenysége, és több egyesülettel is együttműködik. A lényeg azonban az, hogy olyan fiatalokkal foglalkoznak a napközis ellátást biztosító intézményekben, akik valamilyen formában különböznek az átlagtól. Intézményekről van szó, hiszen a közelmúltban megnyitották a horgosi épületet is, ahová szintén eljárhatnak a környékbeliek, sőt, ott délutáni tanoda is működik, ahol leginkább hátrányos helyzetű családból származó, főként a roma közösség gyermekeinek tartanak felzárkóztató foglalkozásokat.

Munka közben (Fotó: Puskás Károly)
Munka közben (Fotó: Puskás Károly)

 

Az önkormányzat hatásköre alá tartozó intézmény hiánypótló feladatot lát el évek óta, és ahogy az igazgató, Tolnai Csaba fogalmazott a múlt héten tartott összejövetelen: „Egy jól működő gépezetben fogaskeréknek lenni kényelmes!” És a központ egy ilyen, jól működő gépezet, ezt bizonyítják a visszajelzések is, valamint az, hogy évek óta megelégedéssel beszélnek róla a szülők, akiknek a gyereke ide jár, és maguk a fiatalok is szeretnek itt tartózkodni. Mondani sem kell annak, aki már járt ilyen helyen, hogy ezek a fiatalok csak úgy sugározzák magukból a szeretetet, és ragaszkodásuk is figyelemre méltó, ám mintha zsigereikben éreznék, hogy az első pillanattól kihez kell ragaszkodni. Tolnai Csaba elmondta, hogy intézményük, a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi Szolgáltató Központ a községben működő szociális háló szolgáltatást nyújtó intézménye.

Varrni is tanulnak (Fotó: Puskás Károly)
Varrni is tanulnak (Fotó: Puskás Károly)

– Intézményünket egy rövid mondatban akár a következőképpen is bemutathatnám: önkormányzatunk alapos, lelkiismeretes és megbízható szociálpolitikájának egyik megvalósulási (rész)formája. Ebből mindjárt kitűnik, hogy intézményünk önkormányzati alapítású. Feladatunk a különböző fogyatékkal élő személyek helyzetének javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése. Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett rendellenesség, baleset vagy betegség miatt nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. Minden embernek más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. A szociális elvek intézményünk esetében a szociális ellátásokban, illetve a különféle szolgáltatások formájában jelentenek segítséget a rászorulóknak. A szociális ellátások és szolgáltatások általában speciális termékek, melyekben a felhasználó mellett annak szűkebb és tágabb környezete is részesül. A napközi otthonos szolgáltatás célja, hogy a felhasználók életminősége a saját szociális környezetükben javuljon azáltal, hogy biztosított számukra a szociális, pszichológiai és fizikai képességek megtartása és fejlesztése oly módon, hogy minél jobban képessé váljanak az önálló életre – mondta az igazgató, majd hozzátette, hogy a központ a következő napközi otthonos szolgáltatásokat nyújtotta 2020-ban: napközi otthon felnőtt testi és értelmi fogyatékos személyeknek, illetve gyermekeknek és fiataloknak; olyan fiatalok részére, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel, a családjukkal, az iskolával vagy a kortársaikkal; valamint tanoda hátrányos helyzetű gyermekek számára, akik főképp roma nemzetiségű diákok a horgosi a Kárász Karolina Általános Iskolából.

Tolnai Csaba
Tolnai Csaba

– A közelmúltban sikeresen pályáztunk egy határon átívelő projektre, ami épp most van folyamatban. Azért is fontos ez, mert az ő lehetőségeik igen korlátozottak, sajnos. Tervezetünk egy jól működő mechanizmus, melyben minden fogaskerék végzi a dolgát. Jól működő gépezetben fogaskeréknek lenni kényelmes. Amikor rád kerül a sor, megkapaszkodsz a melletted állóban, majd fordulsz. Ez a mondat akár a mottónk is lehetne. A fogaskerék ismérve az, hogy a működéséhez egy tengelyre van szükség, mivel a kerék csak annak mentén tud forogni. A tengely esetünkben nem más, mint a szociális érzékenységünk, amely alapjában meghatározza, hogy másokhoz miként viszonyulunk – mondta az igazgató.

Minden munkában részt vesznek (Fotó: Puskás Károly)
Minden munkában részt vesznek (Fotó: Puskás Károly)

A szakértők bevonása egy ilyen intézményben elengedhetetlen, így a gyógypedagógus, Gordos Szilvia számolt be arról, hogy milyen munkát folytatnak.

Gordos Szilvia
Gordos Szilvia

– Az intézmény, a napközi gyermek és fiatalkorú, valamint felnőtt testi és értelmi fogyatékos személyekkel foglalkozik, nagy hangsúlyt fektetve a meglévő készségek, képességek fejlesztésére, szinten tartására. A napköziben többek között a nonverbális és verbális kommunikációs készségek optimális szintjének fenntartása a cél, összhangban a felhasználók képességeivel. A beszéd értésének fejlesztése aktív-passzív szókincsfejlesztés, alternatív, augmentatív kommunikációs eszközök használatával folyik. A finommotorika és a nagymozgások fejlesztése is cél. A munkaterápiára nagy hangsúlyt fektet az intézmény, kiaknázva annak minden jótékony hatását – mesélte Gordos Szilvia. A napközi otthonos szolgáltatás céljairól pedig a következőképp nyilatkozott:

– Célunk, hogy a felhasználók életminősége javuljon azáltal, hogy biztosított számukra a szociális, pszichológiai és fizikai képességek megtartása és fejlesztése – hogy minél jobban képessé váljanak az önálló életre –, önállósodásuk támogatása, a munkaerőpiacon való megjelenésük elősegítése, intézményekkel és szervezetekkel való együttműködés, hogy a környezet elfogadóbbá váljon a fogyatékos személyek irányába – magyarázta a szakember, aki így folytatta:

– A felhasználók tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan sérült fiatalok és felnőttek, akiknél jelen van Down-szindróma, az autizmus, a cerebrális parézis. A fiatalok nagy része gyermekkora óta a napközi felhasználója, akikkel pszichológusok, gyógypedagógus, egészségügyi nővérek, munkaterapeuták foglalkoznak – számolt be a gyógypedagógus, aki azt is elmesélte, hogy néz ki egy napjuk.

 Együtt finomabb a tea is (Fotó: Puskás Károly)
Együtt finomabb a tea is (Fotó: Puskás Károly)

– A napközi napi három étkezést biztosít a felhasználóknak. A reggeli, uzsonna és ebéd közötti időszakban különböző, párhuzamosan zajló műhelymunkákba kapcsolódhatnak be a fiatalok, egészségi állapotukhoz, képességeikhez mérten. Az előkészített műhelymunkákat egy-egy szakember, illetve nevelő vezeti. Gyakran különböző ünnepkörök, jeles napok, események köré szerveződnek a foglalkozások. Legutóbb tematikus program kapcsolódott a tavasz és a vándormadarak érkezéséhez. Ilyen esetben összehangolódnak a különböző műhelymunkák. Az említett témához kapcsolódóan például a napköziben papírfecskék, szivárványos felhők, a gölöncsérműhelyben gipszből és fűrészporból, illetve folyékony agyagból fecskefészkek készültek. A kertészetben megkezdődött a saláta vetése, a hagyma ültetése, a levendula dugványozása. A heti sétákon az éledő természet megfigyelésére összpontosítottak. A tudástár bővítése is a természetben történő változások, az időjárás jellege, az öltözködés, az óraátállítás témájával bővült. Az aktivitásokba mindenki bekapcsolódik legjobb tudása szerint. A lehetőségek tárháza nagy. Az említett napközis foglalkozásokon, gölöncsér- és rekreációs műhelyen, illetve a kertészeten túl szabó-varró műhely, papírműhely, mesekuckó, zenés foglalkozások, színjátszó és irodalmi kör, relaxációs-önképfejlesztő, illetve individuális foglalkozások is zajlanak – mondta Gordos Szilvia, akitől azt is megtudtuk, esetükben mi a helyzet a távoktatással.

– A napközi nem oktatási-nevelési intézmény, hanem fogyatékos személyek napközi otthona. A felhasználók életkori, illetve értelmi szintjének sajátosságai miatt sem megoldható a távoktatás. A járványhelyzet azonban nem okozott nagy fennakadást a mindennapokban, a védencek nagy része részt vesz a napközis foglalkozásokon. Vannak olyan fiatalok, akik az egészségügyi állapotuk miatt ritkábban veszik igénybe a napközi szolgáltatásait. A maszk viselése inkább okoz gondot, legfőképpen az értelmileg akadályozott fiataloknál – hangsúlyozta a szakember.

Délelőtti fotózkodás (Fotó: Puskás Károly)
Délelőtti fotózkodás (Fotó: Puskás Károly)

– A társadalom, illetve a szűkebb környezet – meglátásunk szerint – egyre elfogadóbb a fogyatékkal élő emberek iránt. Nem nézik meg őket az utcán, nem fordulnak meg utánuk. Talán köszönhető ez annak is, hogy az intézmény nyitott a más intézményekkel való együttműködésre, egyre több rendezvényen mutatják meg a védencek tudásukat, képességeiket, valamint a műhelyekben készült kézműves termékeket. Lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak, főleg a tanulásban akadályozott fiatalok, akik mentorálással, utógondozással önálló életet is tudnak élni – mondta Gordos Szilvia.

A témában Vásár Róbert (37 éves, 13 éve a napközi védence), illetve Engi Lívia (37 éves, 13 éve a napközi védence) nyilatkoztak.

– A napi teendőkben nem sok minden változott, a kézmosás azelőtt is kellett. Viszont a szeretetet megöli ez a helyzet. Hiányzik az ölelés. Rá vagyunk szokva az ölelésre. Olyan, mint a gyógyszer, szimbolizálja a szeretetet. Ez a helyzet az embereket eltávolítja egymástól, tilos a kézfogás, a találkozás – mondta Róbert.

– Meg kell tanulni együtt élni ezzel a helyzettel, nem fog gyorsan elmúlni. Jöhetnek más betegségek is – nyilatkozta visszafogottan Lívia.

– Nem értem, mi történt, hogy kitört ez a járvány, hogy megváltozott minden. Elmarad a Bárka-bál, nincs gyülekezés, a Hit és Fény-találkozók sokszor elmaradnak. Nincs kirándulás. Kit tudja, mikor lesz ismét? – aggódik Róbert. – Ha betegek vagyunk menni kell Covid-tesztre. Egy hétig lázas voltam, de negatív lett a teszt. A betegség alatt féltem. Van bennünk félelem. Én az elmúlástól, a haláltól félek leginkább, az borzasztó lehet – folytatja. – Amikor nem mehettem sehova, két doboz antibiotikumot beszedtem, és arra összpontosítottam, hogy mikor megy le a lázam. Feküdnöm kellett. Először féltem, de jó, hogy elmentem a tesztre. Utána megkönnyebbültem. Beletörődtem volna abba is, ha pozitív, kivártam volna a gyógyulást. Ezt az ember nem kerülheti el.

– Én nem izgulok ennyire. Ha elkapom, elkapom! Ha nem, nem! Úgy látszik, hogy mindenkinek át kell esni rajta. Meddig lesz ez még így, ki tudja? – szól szerényen Lívia.

– A napköziben nincs változás, azelőtt is figyelni kellett egymásra, a tisztaságra is mindig figyeltünk – jelentették ki egyöntetűen.

– A maszkot megszoktuk, de nem szeretjük. Ilyen buta betegség! Mosni kell mindennap, fertőtlenített kézzel szabad csak feltenni. Mosható maszkot használunk leginkább, és több maszkunk is van. Itt varrták a műhelyben.

– Nem tehetünk mást: maszk, kézmosás, C-vitamin, kerülni a tömeget… Az utcán nem kapjuk el, csak zárt térben egymástól.

Bár a védencek látszólagos nyugalommal fogalmazzák meg mondandójukat, a napköziben naponta szóba kerülnek a különféle félelmek, aggodalmak. Ebben a helyzetben a cél a minél teljesebb felvilágosítás, a bizonytalanságban a kapaszkodók kirajzolása, a stabilitás fenntartása. Ez is meghatározza a napi munka menetét. A műhelymunkák folytonossága a fejlesztésen, szinten tartáson, terápiás hatáson, a megtapasztalt sikerélményen túl – ebben a helyzetben – ezt a célt is szolgálja.

– Díszdobozokat készítünk éppen, bérmálkozásra, elsőáldozásra. Édességet, ajándékot, rózsafüzért, imakönyvet lehet beletenni. Nekem nagyon jó! Mert aztán szép lesz. Néha, ha megakadok, segítenek a nevelők, de jól megtanultam már mindent. Van itt minden!

– Jól érezzük magunkat, vidáman. Szeretünk itt! Szeretünk együtt lenni. Nagyon szeretjük a nevelőket! – tűnik el minden aggodalom Robi és Lívia arcáról, miközben huncutul, mint valami cinkostársak, összemosolyognak.

– Az együttlét fontos. Az… fontos!