2021. április 19., hétfő

Az időjárás a megmondhatója

A magyarkanizsai gazdák javában dolgoznak

Mintegy kétszáz hektárnyi saját és bérelt területen gazdálkodik a magyarkanizsai Vajda Ernő, akinek fia, Zoltán van segítségére a földterületek művelésénél. Mint ismeretes, idén az időjárási viszonyok, a hideg március miatt kicsit tolódtak a munkálatok, de remélhetőleg, ha az égiek is úgy akarják, a megszokott mederben folyhat tovább a munka, ugyanakkor a gazdák szerint az is jó volna, ha az égből az eső is folyna. A fiatal gazda és édesapja már évtizedek óta kitart a cukorrépa mellett, azt négy évtizede termesztik, emellett egyebek között borsó és csemegekukorica is tarkítja földjeiket. Vajda Ernő Orom és Csantavér határában lévő parcelláján dolgozott éppen, amikor a kilátásokról kérdeztük.

– Jelenleg a cukorrépa vetésénél tartunk. A tavalyi évben a korai vetés nem hozta meg a várt eredményt, ezért idén tíz nappal később végeztük ezt a munkálatot, mint az előző évben. Nagyon jók most a feltételek, van elég nedvesség a talajban. Már a gyomirtás is megtörtént egy menetben, bízom benne, hogy a vetést követően gyorsan ki is fog kelni, mert a hőmérséklet is megfelelőnek mutatkozik – mondta a gazda, akinek bérelt parcellájánál locsolási lehetőség is van.
– Ezt a területet tavaly kezdtük használni, reményekkel telve. Az öntözést nem visszük túlzásba, csak amennyit feltétlenül muszáj. Ennek a határrésznek az a különlegessége, hogy például Tóthfaluhoz képest tavaly is mintegy harminc literrel több csapadék érte ezt a részt – mondta Vajda Ernő, aki azt is elmesélte, hogy ezenkívül kukoricát kell még ültetni, és étkezési borsót.

Családi gazdaságban, Ernő és fia, Zoltán
Családi gazdaságban, Ernő és fia, Zoltán

– A borsót most harminc hektárra terveztük, első ízben egy újvidéki cégnek fogunk termelni, és reméljük, hogy hosszú távú együttműködést tudunk kialakítani. A borsó után nagy valószínűség szerint csemegekukorica kerül majd a földbe – magyarázta Vajda Ernő, aki már negyven éve termeli a cukorrépát is.

– Régen a cukorrépa nagyon kifizetődő volt, talán az egyik legkifizetődőbb. Mára már ez is változott, de még mindig a stabilabbak közé tartozik, annál is inkább, mert előre lehet tudni az árát. A gyáraknak is érdekük, hogy megtartsák a termelőket, viszont sajnos az állam még nem segít úgy bennünket, mint a környező országbelieket – magyarázta a gazda, aki hangsúlyozta, hogy a támogatásokkal nem elégedettek. Az lenne az alap, hogy mint a környező országokban, a 240 eurós hektáronkénti támogatást megkapják, de ez még sajnos nálunk nem következett be – mondta a gazda, aki arról is szót ejtett, hogy az időjárás miatt a búzák és az árpák bár megerősödtek, de a februári fagy nem tett jót nekik, így nehezen fejlődnek újra.

– A későbbi vetések „észhez tértek”, van színük, a többi mind nagyon lassan indul meg, egyedül a repcék szépek, azok nagyon gyorsan növekednek, a többi kultúra esetében ez most egyelőre nem mondható el. Csapadékhiányról sem beszélhetünk, de előbb-utóbb elkallódna már egy jó kis záporeső, ami 30–40 liter is lehetne – adott hangot reményének mosolyogva a gazda.