2024. április 26., péntek

Hímes tojások

Szebbnél szebb tojáscsodák Zengővárkonyban

A húsvéti tojásfestés egyike a máig élő néphagyományainknak. A legtöbb családnál a barka mellett a piros tojás is minden bizonnyal helyet kap. A lányos házakban hol festékkel, hogy hagymahéjjal színezik a tojásokat, hogy aztán a locsolkodóknak kedveskedjenek velük. Talán nem is gondolnánk, hányféle módja van a tojások festésének, díszítésének. Megannyi egyedi és különleges minta elkészíthető, ha az ember kellő türelemmel felfegyverkezve vág neki a munkának.

A Baranya megyei Zengővárkonyban található Míves Tojás Múzeum az ezredfordulón alakult meg azzal a céllal, hogy bemutassa és népszerűsítse a tojásdíszítést mint népművészetet. A múzeum honlapja a www.tojasmuzeum.hu címen érhető el, és nemcsak a képgaléria miatt érdemes felfedezni, hanem azért is, mert informatív és interaktív tartalmakkal nyújtanak segítséget a húsvéti készülődéshez. Petrás-Golomán Alexandrát, a múzeum szakmai igazgatóját a hímes tojásokról, a húsvéti tojásdíszítésről és a múzeumpedagógiáról kérdeztük.
Mikor, milyen céllal alakult meg a Míves Tojás Múzeum?
– 2000-ben április 16-án, virágvasárnap nyitotta meg a kapuit a múzeum, amely egy magángyűjtemény, tulajdonosa dr. Nienhaus Rózsa. A múzeum létrehozására az késztette, hogy otthont adjon a hímes tojás díszítésének mint népművészetnek, a népi alkotásoknak, és ezzel megőrizze, megóvja azt a csodát, amely az emberi fantázia óriási tárházát mutatja meg, lehetőséget adva a tojásdíszítők nyilvános megjelenésének is.


Milyen hímes tojásokat csodálhatnak meg a múzeum látogatói?
– Mintegy ötezer hímes tojás található nálunk, amelyek közül körülbelül kétezer darabot állítottunk ki, a többi pedig a tárolókban pihen. A gyűjtőkör lefedi az egész magyar nyelvterületet, de minthogy Európa más részein is honos a tojásdíszítés (Németország, Csehország, Ukrajna, Svájc), onnan is vannak darabjaink. Emellett Izraelből, Indonéziából, Kínából, Japánból és Afrikából is érkeztek hozzánk hímes tojások. Több mint harminc technika képviselőit mutatja be a gyűjtemény. Vannak olyanok, amelyek hagyományos népi módszerekkel készültek, mint amilyen például a tojáskarcolás vagy a különböző viaszlevonatos technikák, utóbbi lehet egyszínű és többszínű is. Vannak maratott, áttört, gravírozott, patkolt, berzselt tojásaink is. A legkülönbözőbb rátétes tojások közül most a mag-, gyöngy-, bodzabél-, csipke- és fonalrátétes tojásokat említem.
A kínálatban megtalálható a magyar himnusszal és a Kölcsey Ferenc arcképével díszített tojás is. Milyen egyedi darabjaik vannak még?
– Az egyik legértékesebb tárgycsoportunk három hímes tojásból áll, ezeket a koruk teszi különlegessé. Főtt tojásra írták, az 1900-as évek legelejéről származnak, és a múzeum legrégebbi darabjai. Igazán különlegessé teszi őket, hogy annak ellenére, hogy főtt tojásokról van szó, több mint száz év elteltével is épségben maradtak, kiállítható állapotban vannak. Több újdonságunk is van, amiket a 2019-es átrendezésnél helyeztünk ki a vitrinekbe. A húszéves születésnapunkra szerettünk volna kedveskedni a látogatóinknak egy 15 tojásból álló húsvéti sorozattal, amely a keresztút stációit és a feltámadást ábrázolja egy-egy kézzel karcolt lúdtojáson. A tojásokat Berszánné Román Erzsébet tojáskarcoló készítette el. Újdonságaink közé tartoznak továbbá a japán tojásbabák is, amelyeket mindenképpen érdemes megnézni.
Állandó tárlattal és időszakos kiállításokkal is rendelkeznek?
– A rendelkezésünkre álló tér véges, ezért ott egyszerre egy állandó kiállításra van lehetőségünk. A múzeum azonban már több mint száz kamarakiállítást szervezett dr. Nienhaus Rózsa másik magángyűjteményéből az ország különböző pontjain, illetve külföldön is.


Az immár bő egy éve tartó koronavírus-járvány hogyan érintette a múzeumot?
– A lezárások rendkívül érzékenyen érintettek minket. Tavaly voltunk húszévesek, erre az alkalomra nagy rendezvényekkel készültünk, amelyeket végül a járvány miatt nem tudtunk megtartani. Ehelyett az online térbe szorultunk. Elkészült az új honlapunk, amit próbáltunk érdeklődésre számot tartó tartalmakkal feltölteni. Igyekszünk segíteni az otthoni tojásírást, ehhez letölthető mintalapokat tettünk elérhetővé, valamint megtalálható a tojásírás, -karcolás, -patkolás folyamata is fotókkal illusztrálva. Van saját fejlesztésű múzeumpedagógiai eszköztárunk, ezek közül érdemes megemlíteni a szintén letölthető hímestojás-négyzetet, ami a népszerű szudoku játékon alapul, és a különböző minták elnevezéseit lehet a segítségével megtanulni. Nagyon igényes képgaléria tekinthető meg a honlapunkon, ahol a nézelődés mellett a saját alkotásokhoz is lehet inspirálódni.
Idén közös projektünk van a Zengővárkonyi Hagyományőrző Művelődési Egyesülettel és a zengővárkonyi önkormányzattal, amellyel a helyi lakosoknak kedveskedünk. A program során hímes tojásokat rejtenek el a faluban, amelyhez az alapanyagot múzeumunk biztosítja. Ha már nem lehetünk ténylegesen együtt, akkor így próbálunk kapcsolatban maradni a helyi lakosokkal.
Minden nehézség ellenére a múzeum megtartotta minden alkalmazottját.


Hogyan próbálják bevonni a gyerekeket a népművészet ezen ágába?
– Minden év virágvasárnapján ifjúsági tojásfestő versenyt tartunk, ami a járványhelyzet miatt szünetel, de reményeink szerint jövőre újból megszervezhetjük. Ezen állandó segítőink között egy szabadkai házaspár is közreműködik. Amíg lehetett, kézműves foglalkozásokat szerveztünk, amelyek egész nagyhéten zajlottak, és ha lecseng a járvány, akkor újra visszatérünk ezekhez. Családok, óvodai és iskolai csoportok is jártak hozzánk. A Múzeumok Majálisán is mindig részt vettünk. Az elmúlt évtől kezdve múzeumpedagógiai foglalkozásokat lehet tőlünk rendelni, hogy szervezett keretek között is alkotásra bírjuk az ifjúságot. A gyermekekre és a jövő tojásíróira koncentrálunk, ezért is fejlesztettünk ki nekik szóló múzeumpedagógiai eszközöket, játékokat.
Mekkora az érdeklődés a gyermekek, fiatalok felől a népművészet iránt?
– Az óvodás, alsó tagozatos gyermekek nagyon könnyen bevonhatók, könnyen megszólíthatók, minden érdekli őket, bármiben szívesen részt vesznek. Mindig nagy élvezettel nézzük, ahogy bejönnek a zajongó iskolai vagy óvodai csoportok, majd ahogy leülnek alkotni, teljesen elcsendesednek. A kiskamaszkor már nehezebb ebből a szempontból, ám éppen ezért szeretnénk a jövőben a felső tagozatos és középiskolás korosztályra koncentrálni, és nekik ajánlani a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. A húszéves jubileumunkra irodalmi pályázatot hirdettünk felső tagozatos gyermekek részére. Az első két helyezett művét virágvasárnaptól olvashatják a honlapunkon. Széles a szabadidő eltöltésére kínálkozó paletta. Ha a foglalkozásaink hatására egy osztályból csak egy gyerek is elkezd érdeklődni a tojásírás, majd ezen keresztül a népművészet iránt, akkor már jól végezzük a dolgunkat.
A magyar néphagyománynak szerves része a tojásfestés. Milyen jelképrendszer áll e mögött?


– A tojás a születés, az újjászületés szimbóluma volt már a pogány világban is, amit a keresztény egyház könnyen át tudott venni, és beillesztette a húsvéti szokásrendszerbe. Így tudott a tojásfestés máig fennmaradni, hiszen az egyház elfogadta. Gyimesben jegyezték fel azokat a történeteket, amelyek szerint a hímes tojás úgy alakult ki, hogy Mária vagy Mária Magdolna (a különböző történetek ebben nem értenek egyet) elment Krisztus keresztjéhez imádkozni, a nála lévő kosár tojást pedig letette a kereszt tövébe. Amíg imádkozott, addig Krisztus vére ráfolyt a tojásokra, ezért festjük őket pirosra. A minták pedig ezek szerint a történetek szerint ott alakultak ki, ahova nem folyt vér, ennek emlékére írunk ma is a tojásra. A tojásra írt minták is üzenetet hordoztak, ezeknek a pontos jelentése azonban mára legnagyobb részben feledésbe merült.
Manapság a hímes tojás üzenete másodlagos, és az esztétikára helyezzük a hangsúlyt a húsvéti tojásfestésnél. A foglalkozásaikon hogyan közelítik meg ezt a kérdést?
– Az egyik foglalkozásunk címe Hímes tojás szeretteinknek. A lényeg az, hogy ajándékba készítsék, és ezzel kedveskedjenek másoknak. A saját kezűleg készített ajándék mindig nagy érték, ehhez csatlakozik az alkotás öröme. Ezekben a karanténos időkben különösen fontos az alkotás öröme, mert kárpótolni tud az elmaradt közösségi élményekért.