2021. június 14., hétfő

Elégedetlenek a hazai építkezési vállalatok

A kormány ismét egy kínai céggel kötött szerződést

A hazai építkezési vállalatok dühösek a kormányra, amiért egy újabb 3,2 milliárd eurót érő beruházás megvalósítását egy külföldi cégre bízott, pedig ez hatalmas segítséget jelentett volna a kis- és középvállalkozásoknak.

A szóban forgó szerződést Tomislav Momirović építésügyi, közlekedési és infrastruktúrális miniszter írta alá a kínai CRBC céggel még a múlt hét végén. A szerződés szerint 65 helyi közösségben és 73 helyszínen építenek ki csatornahálózati rendszereket és pumpaállomásokat, emellett további hat regionális szeméttelepet is – írja a Danas hírportál.

A munkálatokat az elkövetkező öt évben kell elvégezni, a határidőket pedig az első építési engedély napjától kezdik számítani.

Goran Rodić, a Szerb Építési Kamara tagja elmondta, hogy ez a szerződés egy újabb csapás a hazai építőipar számára, és még egy bizonyítéka annak, hogy a cégek csupán mostohagyermekei az országnak, hiszen a kormány minden munkát külföldi vállalatoknak ad.

– Felteszem a kérdést, hogy a kínaiak a kijelölt településekre a saját munkásaikat fogják kivezényelni, vagy pedig megint a hazai vállalatainkat fogják kihasználni, akik minimális összegekért dolgoznak, míg ők profitálnak. Ki fogja garantálni, hogy ezek a munkálatok határidőre be lesznek fejezve és kik fogják fenntartani ezeket a rendszereket, amikor a hazai munkások külföldön keresnek munkát. Mostanra már nem is lehet találni építkezési szakmunkásokat az országban – panaszolta Rodić.

A gazdasági szakemberek is elégedetlenek ezzel a döntéssel, szerintük ugyanis pályázatot kellett volna kiírni és ezen keresztül kiválasztani a legmegfelelőbb ajánlatot.

Saša Đogović közgazdász véleménye szerint egyre több hasonló módon megkötött szerződés korrupcióra adhat lehetőséget.

– Ez látható volt más nagyobb beruházásoknál is, autópályák és vasutak kiépítésénél. A legtöbb szerződést paraván mögött kötötték meg, nem biztosítottak szabad versenyt, hogy a legjobb ajánlat nyerhessen. Hasonló a helyzet a köz- és a magánszféra között is, ahol nem ugyanazok a szabályok érvényesek. Egy privilegizált közszféránk van, amelynek nem biztosítják az egészséges kereskedelmi versenyt – mondta Đogović.