Huszonegy évvel ezelőtt február 4-én Párizsban a Nemzetközi Rákellenes Unió első világkongresszusán került sor annak a történelmi dokumentumnak az aláírására, amelyben az összejövetel résztvevői világméretű összefogásra szólítottak fel a rákbetegségekkel szemben. Ezt a napot azóta a rák elleni küzdelem napjaként tartják számon, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, és a megelőzés, a megfelelő kezelés fontosságát hangsúlyozza. Vezető halálozási okoknak ugyan továbbra is az érrendszeri betegségek számítanak, de ezeket a rákos megbetegedések követik.
Dr. Apró Arnold, a Zentai Közkórház vezető onkológusa szerint a rák miatti halálozási ráta alakulásában komoly szerepe van a lakosság életvitelének, valamint az országok földrajzi fekvésének, ugyanakkor némely országokban jelentősen fejlettebb szűrő- és megelőző vizsgálatok működnek, mint máshol. A szakember szerint Szerbiában is működőképes szűrővizsgálatok érhetők el, viszont jóval kevésbé bejáródottak, és a lakosság alacsonyabb arányban veszi ezeket igénybe, mint például a skandináv országokban.
– A szerb egészségügyi minisztérium ugyan néhány éve rendszeressé és szervezetté tette a szűrővizsgálatokat, viszont azt tapasztaljuk, hogy a lakosság jó része nem jelenik meg akár az emlődaganat-, akár pedig a méhnyakrákvizsgálatokon – jegyezte meg a zentai onkológus, aki szerint szűkebb pátriánkban az emlő- és vastagbéldaganat a leggyakoribb.
A zentai onkológián az emlődaganatos betegekkel egy csapat foglalkozik, s miután a nőgyógyász az emlőben kitapint valamit, majd a radiológus is elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, a sebésszel konzultálva megtörténik a mintavétel.
– Általában az elmúlt év tekintetében jelentős minőségbeli javulást tapasztaltunk a stádiumfelismerésben, és az emlődaganatok esetében gyakorlatilag elenyésző volt azoknak a betegeknek a száma, akiknél előrehaladott stádiumú, áttétes daganatot diagnosztizáltunk. Többnyire a vastagbéldaganat esetében is időben észrevett daganatokról beszélhetünk, ámbár közöttük vannak olyanok, akik már áttétes stádiumban érkeznek hozzánk – mondta a zentai onkológus, és hozzáfűzte, hogy tartományunk területén az emberek egészségügyi mentalitása sajnos olyan, hogy 20-30 évig nem járnak orvoshoz, hiszen nincs tünetük. Tudni kell azonban, hogy egy vastagbéldaganat több évig fejlődik, és sok az olyan tünet, amivel az emberek nem fordulnak a háziorvosukhoz.
Dr. Apró Arnold
Dr. Apró Arnold elmondta, amennyiben orvosként úgy látja, hogy a betegség örökölhető, akkor a fiatalabb családtagokat arra figyelmezteti, hogy kezdjék el a szűrővizsgálatokat. A betegség kialakulása ugyanis függ a genetikai tényezőktől, életviteltől, táplálkozási szokásoktól, testsúlyzavaroktól, valamint a munkahelyi környezettől is, hiszen a munkavégzéssel összefüggő betegségként alakulhat ki például azoknál, akik nehézfémekkel, különféle rákkeltő anyagokkal dolgoznak. A dohányzás bizonyítottan nagymértékben hozzájárulhat a tüdő- és a húgyhólyagdaganat kialakulásához.
A zentai onkológián egy napra sem állt meg a munka a koronavírus-járvány hatására, Szerbia egész területén folyamatosan zajlott a betegek diagnosztikája, terápiája, valamint a műtéteket is mindvégig elvégezték a zentai kórházban is.
Az elmúlt években világszerte, így Szerbiában is nagymértékben megváltozott az onkológiai kezelés irányelve. A zentai onkológus elmondta, hogy az elmúlt néhány évben jelentős áttörés történt a biológiai kezelések, így az emlő- és a vastagbéldaganatok biológiai terápiájának terén is.
– Nagyon nagy sikerként könyvelhető el, hogy néhány éve már Szerbiában is létezik a melanoma kezeléséhez szükséges biológiai gyógyszer. Komoly siker emellett, hogy a belgrádi klinikai központban ma már jól bevált és funkcionáló gammakés van, valamint a cyberkést is alkalmazzák, s ide néhány napon belül Szerbia bármely térségéből be lehet juttatni a beteget. Tehát a biológiai kezelés és ezek az előrehaladott idegsebészeti és radiológiai módszerek jelentős fejlődést mutattak az elmúlt néhány évben – mondta a zentai onkológus, aki beszélgetésünk végén hangsúlyozta, hogy a térségben nagy igény mutatkozik a Zentai Közkórház onkológiai osztályának a fejlesztésére, valamint Vajdaság egész területén és Szerbiában komoly problémát jelent, hogy nincs megoldva a végső stádiumban lévő betegek hospice-ellátása.
