Százötven milliárd dollár biztosított veszteséget okozott a 2020. év tíz legpusztítóbb időjárási katasztrófája világszerte, ami meghaladja a 2019-es mutatókat, és jól tükrözi a globális felmelegedés hosszú távú hatását – derült ki a Christian Aid nevű segélyszervezet szokásos évi jelentéséből.
A szóban forgó természeti katasztrófák legkevesebb 3500 emberéletet követeltek, és több mint 13,5 millió embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Az egyebek között az ausztráliai bozóttüzek és az idei atlanti hurrikánszezon rekordszámú vihara okozta teljes gazdasági veszteség azonban jóval meghaladja a 150 milliárd dollárt, mivel a károk többsége nem biztosított veszteség.
A jelentés alapján a természeti katasztrófák okozta károk tekintetében a szegényebb országokra aránytalanul nagyobb teher nehezedik.
Az éghajlattal összefüggő szélsőséges természeti jelenségek okozta gazdasági károk mindössze 4 százaléka volt biztosított veszteség az alacsony jövedelmű országokban, a magas jövedelmű államok 60 százalékával szemben.
„Legyen szó akár ázsiai árvizekről, afrikai sáskajárásról vagy Európában és Amerikában pusztító viharokról, a klímaváltozás 2020-ban tovább érezteti a hatását” – mondta Kat Kramer, a szervezet munkatársa.
Szélsőséges időjárási jelenségek természetesen már jóval azelőtt sújtották az emberiséget, hogy az ember okozta globális felmelegedés elkezdett hatni a bolygó éghajlati rendszerére. Több mint egy évszázadnyi hőmérsékleti és csapadékadat, valamint a hurrikánokra és a tengerszint emelkedésére vonatkozó több évtizednyi műholdas adat azonban megerősítette, hogy a bolygó melegedő felszíni hőmérséklete ráerősít ezek hatására.
