Családtagjai, egykori pályatársak, ismerősök, a vajdasági magyar közélet képviselői jelenlétében emlékeznek meg évről évre Csubela Ferencről, halálának évfordulóján, november 27-én a bácskossuthfalvi Köztemetőben, majd a több éves hagyomány szerint a jelenlevők megkoszorúzzák Kiss Antal nyughelyét is.
Az idén a járványhelyzet ezt nem tette lehetővé, illetve elhalasztották a rendezvényt. Azonban örömteli, hogy a vajdasági magyar közélet mindkét, karizmatikus személyiségéről hamarosan könyv jelenik meg. Német Klaudió, a Szegedi Tudományegyetem történész hallgatója Csubela Ferenc társadalmi szerepvállalását kutatva igyekezett azokat az ismereteket is feltárni, amikről a szélesebb közönség nem olvashat a világhálón.
- Csubela Ferenc munkálkodásának, életművének kettős jelentősége is volt. Elsősorban a vajdasági magyar kisebbség jogainak védelmét tartotta szívügyének népképviselőként vagy a Vajdasági Magyar Szövetség első elnökeként, másrészt faluja társadalmi életében is jelentős nyomot hagyott. Már mint ifjúsági vezető hallatta hangját 1959-ben, főiskolai tanulmányai után, majd a '60-as években hivatalnokként dolgozott Topolyán. Aztán 1971-ben az úgynevezett pannóniai botrány volt az, ami után „kegyvesztett” lett magasabb politikai szinteken. Nem zárták ki a pártból, de utána mellőzték. Történetesen nehezményezte azt, hogy annak ellenére, hogy Pannónia birtok munkaközössége jelentős arányban magyar anyanyelvű, csak szerb származású diákoknak ítéltek ösztöndíjat. Ezután pedig egy olyan periódus kezdődött az életében, amikor a kultúra terén hagyott maga mögött jelentősebb nyomot. Például 1975-ben a néhány évvel korábban, a Rekreációs Központ területén zajló ásatásról készített amatőr dokumentumfilmet a Szaturnusz Amatőr Fotó- és Videóklub tagjaként. Ez az alkotása közönségdíjas lett a községben megszervezett szemlén – mondta el a kiadásra váró könyv szerzője.
Csubela Ferenc aktív résztvevője volt faluja betelepítésének a 200. évfordulóját jegyző, 1986-ra tervezett ünnepi rendezvény 11 évig tartó megszervezésében. Az ünnepség a végén felsőbb utasításra teljesen más irányt vett, de az ehhez az eseményhez kapcsolódó monográfiabizottság – ma Monográfia Helytörténeti Egyesület – azóta is folyamatosan jelentet meg a falu múltjával foglalkozó helytörténeti kiadványokat. Csubela Ferenc a Moravicai Tűzoltó Egyesület élén is tevékenykedett, 1978-ban a vezetőség alelnöke volt, illetve 1983-tól a haláláig a testület elnöke, továbbá 1980-tól kezdve 15 évig az Otthon Értelmi Fogyatékosokat Gondozó Intézet megbecsült igazgatója.
– 1975-ben beindítja a kispályás labdarúgást a faluban, ez a torna ma már az ő nevével fémjelzett népszerű találkozó, amelynek a helyszíne évről évre az Id. Kovács Gyula Általános Iskola tornaterme, és a helyi csapatok mellett részt vesznek rajta a környező településekről, községekből érkező csapatok is – ismertette Németh Klaudió, majd a fiatal kutatót Csubela Ferenc a vajdasági magyarságot érintő társadalmi megmozdulásaival kapcsolatban is kérdeztük.
- Az immár 32 évvel ezelőtt zajlott joghurtforradalmat Csubela a '30-as évek Németországában történtekhez hasonlította, a feketeingesek tetteihez. Ennek a mondatának a következményeként kizárják a pártból. Később 1990-ben módosítják Szerbia alkotmányát, bevezetik a többpártrendszert, és a választásokon a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége színeiben jut be a Köztársasági Parlamentbe, ahol 1993-ig látja el a feladatát. Kezdettől fogva Csubela Ferencnek markáns háborúellenes magatartása volt, szembement az akkori uszítókkal. A legemlékezetesebb az 1992-es helytállása a paprikamalomnál, mint ahogy az oromhegyesi parancsmegtagadók mellett is kiállt. Ez előtt is, de emiatt aztán végképp bizonyos „hangok” támadták a személyiségét az állami médiumon keresztül. Azt hangoztatták, hogy szeparatista, és hogy Vajdaságot Magyarországhoz akarja csatoltatni. Az oromhegyesi történethez tartozik egy anekdota is, miszerint amikor a hadsereg tankjai körbevették Oromhegyest, akkor Csubela és más VMDK-s képviselők fogadást kértek Miloševićnél, és Feri bácsi addig verte a tejhatalmú elnök asztalát, amíg az vissza nem rendelte a tankokat a falu határából – mesélte Német Klaudió a VMSZ első elnökének munkásságát feldolgozó kutatásai eredményeiről, mint ahogy arról is szót ejtett, hogy a halála körülményeivel kapcsolatban körülbelül 10 évig folyt vizsgálat, de hitelt érdemlő bizonyítékok, állásfoglalás nélkül zárult le.
A Monográfia Helytörténeti Egyesület gondozásában megjelenő kiadványt a járványügyi intézkedésekkel összhangban feltehetően jövő év elején mutatják be.
