A növényi alapú gyógyhatású készítményeket a felmérések szerint a szülők 85 százaléka alkalmazza, gyakran már a csecsemőknél hasfájás esetén, és később főképp meghűléses megbetegedések tüneteinek enyhítésére. Éppen ezért meglepő, hogy sok növényi gyógyszer kísérőcéduláján – a régóta forgalmazott termékekén is – azt olvashatjuk, hogy a készítmény 3 éves kor alatt „a hatásra és az esetleges mellékhatásokra vonatkozó tapasztalatok és adatok hiányában nem javasolt”. Sok esetben túlzottnak tűnik az óvatosság a növényi szerek alkalmazását illetően, de azt sem szabad elfelejteni, hogy viszonylag kevés a megbízható adat a gyógynövények és a gyógynövénykészítmények esetleges mellékhatásáról.
Manapság szinte mindennapi rutinfeladattá vált, hogy a gyermekgyógyász arra figyelmezteti a pácienseit, hagyják figyelmen kívül a gyógyszer csomagolásában található kísérőcédulát. Tény, hogy sok gyógynövényre, illetve ezek feldolgozott formáira vonatkozóan nem áll rendelkezésre tudományos adat gyermekgyógyászati alkalmazásukat illetően. Korábban csupán akkor került figyelmeztetés a csomagolásra, ha a növény vagy növényi készítmény toxikológiai okokból nem volt alkalmas gyermekek kezelésére. Az európai szabályozás egységesítése következtében egy növényi gyógyszerbizottság lett az Unióban az illetékes szakbizottság, amely 2008 óta egységes monográfiákat ad ki a növényi gyógyszerekről, azok hatásával, biztonságos alkalmazásával és esetleges mellékhatásaival kapcsolatban. Az Európai Bizottság felmérése szerint az Unió területén alkalmazott gyógyszerek felét tesztelték, hogy előírásszerűen alkalmazhatók legyenek a gyermekeknél is. A gyógyszergyártók nem érdekeltek termékeik gyermekeken történő tesztelésén, mert a tesztek magas költségei gyakran messze meghaladják a várható piaci hasznot. Az innovatív gyógyszergyártókat egyesítő szervezetek a túlságosan szigorú szabályozást is okolják a gyermekeken végzett tesztelések elmaradásáért. Be kell szerezni a szülők beleegyezését – ez az egyik legkényesebb pont. A teszteket a jogszabályok értelmében egészséges gyermekeken is el kell végezni – ezért nem csoda, hogy nincs olyan szülő, aki szívesen felajánlaná egészséges gyermekét egy új gyógyszer klinikai tesztelésére.
2005 decemberében az EU-tagállamok egészségügyi miniszterei elhatározták, hogy megalkotják a gyermekgyógyászati gyógyszerek biztonságosságát garantáló jogszabályokat azzal a céllal, hogy növeljék a gyermekeknél és a fiatalkorúaknál a hivatalos engedély alapján is alkalmazható, biztonságos gyógyszerek számát. Ám azóta a helyzet nem sokat változott. Ami eredetileg a gyermekek jobb gyógyszerellátását volt hivatott javítani, a megkövetelt magasabb szintű tudományos tanulmányok és tesztek miatt inkább ellenkező hatást váltott ki. Ennek köszönhetően jelenleg csupán 35 növényi készítmény használatát engedélyezik 12 éves kor alatt, de az előrejelzések szerint a helyzet a jövőben változni fog: a szakértők egyetlen gyógynövényt sem javasolnak majd a 0–4 éves korosztálynak.
Adagolás gyermekeknél
Némiképp eltérő módon kell alkalmazni a gyógynövényeket felnőtteknél és gyermekeknél. Ez főképp az adagolást érinti. Az orvostudomány korszerű hozzáállása szerint a gyermekeket nem kezelhetjük egyszerűen úgy, mint ha kisméretű felnőttek lennének. Minél kisebb egy gyermek, annál inkább eltér a reakciója az adott gyógyszerre a felnőttekhez képest. Főképp az újszülötteknél és a koraszülötteknél figyelhetők meg jelentős különbségek a felnőttekhez viszonyítva. Az újszülöttek szervrendszere még nem fejlődött ki kellőképpen, a testük egészen másképpen dolgozza fel a hatóanyagokat. Csak hároméves kortól érik meg a gyermeki szervezet olyan mértékben, hogy a gyógyszer a testsúly alapján a szokásos felnőttdózisnak megfelelően egyszerűen elrendelhető. Minél kisebb egy gyermek, annál inkább eltér a reakciója az adott gyógyszerre a felnőttekhez képest. A szintetikus kémiai gyógyszerekkel ellentétben a gyógynövénykészítményekben nem egy-két jól definiált hatóanyag található. Minden egyes növény igen sokféle hatóanyag keverékét tartalmazza. A kisgyermekekre vonatkozó gyógyszeradagolási javaslatok mindig figyelembe veszik a testsúlyt, a testfelületet és/vagy a gyermek életkorát.
Gyermekek gyógyítására alkalmazott gyógynövények
A gyógynövények általában jól tolerálható orvosságok, és biztonságosan alkalmazhatók gyermekeknél. A gyógynövények fontos alkalmazási területe a gyermekgyógyászatban a bőrgyulladások kezelése. A hűléses megbetegedések kezelése szinte elképzelhetetlen gyógynövények nélkül.
A fekete teából készült borogatás igen hatásos a pelenka okozta bőrgyulladások, irritációk enyhítésében. Legalább ennyire elterjedt a csecsemők bőrápolásában a körömvirágból készült krémek használata.
Hársfavirág 5-6 éves kor fölött, megfázás esetén alkalmazható rövidebb ideig, de egyéb esetekben inkább kerüljük a kicsiknél. Hatásosan képes enyhíteni a már kialakult megfázást.
Ha a hűlést köhögés súlyosbítja, a kezelés – a köhögés fajtájától függően – lándzsás útifűvel, borostyánnal vagy kakukkfűvel végezhető. A száraz, kínzó köhögést a lándzsás útifű enyhíti tea vagy valamilyen kivonat formájában. Alkoholmentes formában 4-5 éves kor után, köhögés esetén adható. A görcsös, makacs köhögés enyhítésére kakukkfű vagy borostyán alkalmazható. Mindkettő erősen antibiotikus, vírusellenes és köptető, görcsoldó hatású, számos kész kivonatuk kapható és biztonságosan adagolható.
Kamilla: bár az egyik legelterjedtebb természetes orvosságnak számít, kisgyerekeknél fokozottan ügyeljünk a használatára, vagy inkább teljesen kerüljük használatát, az arra érzékenyeknél ugyanis igen komoly gyulladásos tüneteteket okozhat. Híg forrázatát teaként alkalmazhatjuk, de kizárólag alkalmanként, betegség esetén, huzamosabb ideig semmiképp.
Menta: inhalálásra egyáltalán ne alkalmazzuk ezt a gyógynövényt gyerekeknél, mert erős aromája belélegezve légúti görcsöket okozhat.
Orbáncfű, echinacea, csalán: magas hatóanyagtartalmuk miatt ezek a növények is kerülendők a 12 évnél fiatalabbaknál.
Vigyázat, kerülendő!
Néhány gyógynövény – sajátos hatóanyagai miatt – nem alkalmas 4 évesnél fiatalabb gyermekek kezelésére. A medveszőlőlevél erősen antibakteriális hatású gyógynövény, amelyet húgyúti fertőzések kezelésében alkalmaznak nagy sikerrel. A növény fő hatóanyaga az arbutin. Gyanítják, hogy májkárosító és a sejtek örökítőanyagát is károsítja. A drasztikus hashajtó hatású gyógynövényeket csak 10 évesnél idősebb gyerekeknél szabad alkalmazni, mivel májkárosító hatásúak lehetnek. Ide sorolható a szennalevél és az aloe vera levelének a kivonata. Az említett példákkal kapcsolatban azonban megjegyzendő, hogy ezeket a felnőttek is csak ideiglenesen, legfeljebb 8 napon át használhatják.
A méz bár nem gyógynövény, házi orvosságnak tekinthető, allergizáló hatása miatt, azonban az egy évnél fiatalabb gyerekek számára nem javasolt a fogyasztása.
Egyes külsőleg használatos készítményeket sem ajánlatos gyermekeken alkalmazni erős hatásaik miatt. A mentolos kenőcsöket (pl. hűlés elleni balzsamokat) nem szabad csecsemőknél a fej és a mellkas területén alkalmazni, mivel az erős illat a hangszálak közötti rés görcsös szűkületét, legrosszabb esetben fulladást okozhat.
Természetesen minden gyermek és minden betegség egyedi bánásmódot igényel. Vannak esetek, amikor a fenti gyógynövények is alkalmazhatóak, és olyanok is akadnak, amikor még a teljesen biztonságosnak tűnőek sem. Ajánlatos tehát szakértővel konzultálni a kezelés megkezdése előtt. Az mindenesetre aranyszabály, hogy semmilyen gyógynövényt nem kell huzamosabb ideig alkalmazni. A megelőzés céljából fogyasztott főzeteket vagy fürdőket is időnként ajánlott váltogatni a gyerekeknél is, és olykor szüneteltetni a használatukat.
