A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ két napig tartó kerekasztal-beszélgetést tartott a nemzetközi összetartozás éve jegyében, Az első száz év címmel. A tartalmas és konstruktív konferencián húsz vajdasági és határon túli szakember vett részt, akik több oldalról közelítették meg Trianon, a külhoni területek és a kisebbségek témáit.
A járványügyi előírások következtében a tanácskozás online zajlott, a technikai lebonyolításban a Pannon RTV segített. Szombaton dr. Ördögh Tibor, Léphaft Áron, Vékás János, dr. Kovács Teréz, dr. Kántor Zoltán, Ladancsik Tibor, Pap Tibor és dr. Gábrity Molnár Irén tartott előadást.
Pap Tibor, a VM4K tudományos munkatársaként is részt vett a videokonferencián, így a benyomásairól is kérdeztük:
– A helyzethez képest a konferencia jól sikerült, de nem így terveztük. A szakmai tanácskozások egyik lényeges pontja az élő találkozás. Tapasztalt résztvevők szerint a konferencia érdemi része a szünetekben történik és ez most elmaradt, nem volt lehetőség a személyes beszélgetésekre, így a kapcsolatrendszert sem tudtuk továbbépíteni. A cél az is volt, hogy egyrészt ismert szerzők adják elő a hosszú élettapasztalatuk következtében megfogalmazódott állásfoglalásaikat, másrészt pedig feltörekvő fiatal kutatóknak is szereplési lehetőséget biztosítsunk és egyfajta szocializációs eljárás által bekerüljenek ezekbe a hálózatokba, amelyekben majd akár máskor is esélyt kapnak, hogy előadják az érdekesnek bizonyuló témáikat. Valamilyen módon tudomást kell szereznünk egymásról, hogy ki mivel foglalkozik, és ezek a találkozások erre alkalmat adnak. A felkért előadók listája függött a megközelítés sokszínűségétől is, hogy egyáltalán kik foglalkoznak ezekkel a témákkal és elvállalják-e a részvételt. Amikor először egyeztettünk, még arról volt szó, hogy ki jöhetne Szabadkára, akkor még nem tudtuk, hogy a konferencia online lesz. Valamivel több előadó lett volna, de egyesek nem tudtak részt venni, mások pedig a technikával nem boldogultak. Különösen azoknak volt szokatlan ez a helyzet, akik már nem tanítanak és nem szembesültek a távoktatás kihívásaival. A konferenciát egy kiadvány kíséri majd. A tudományos tanácskozásoknak az is a lényegük, hogy a végén egy publikáció is megjelenjen. Remélhetőleg még az ősszel elkészülnek a tanulmányok és jövőre kiadásra kerülnek. Azok tanulmányai lesznek benne, akik elvállalták a felkérést a konferenciára, függetlenül attól, hogy részt tudtak-e venni rajta, vagy sem – tudtuk meg Pap Tibortól, aki azt is kifejtette, hogy mit tart fontosnak a kisebbségekkel való foglalkozásban.
– Azt, hogy ennek a kutatásnak is legyen tudományos bázisa. Legyen meg az a társadalomelméleti háttér, amelynek alapján egy emancipatorikus gesztussal önálló tudománnyá válhatna, hogy a létjogosultságát ez a tudományterület is igazolni tudja. Ahogyan a szociálpolitika is önálló tudomány, szakirány is van egyetemeken, úgy a kisebbségkutatás is egy önálló diszciplína lehessen, mert a strukturáltsága nagyon hasonlít a szociálpolitika, illetve a jóléti államokkal kapcsolatos egyéb témáknak a strukturáltságával – nyilatkozott lapunknak Pap Tibor.
