2021. június 15., kedd

Az irodalom üzenet

Beszédes István zEtnáról, könyvkiadásról, irodalomról

 zEtna-dia Celler Kiss Tamással
zEtna-dia Celler Kiss Tamással

A zEtna neve ismerősen cseng a vajdasági magyar irodalomkedvelőknek. Mégpedig nem csupán azoknak, akik maguk is szerzők és olvasók, de azoknak is, akik távolabbról szemlélik az irodalmi életet, hiszen a legrégebb óta folyamatosan megjelenő internetes folyóiratunkról van szó. A zEtna már hosszú ideje nemcsak a folyóiratot, hanem a könyvkiadót is jelenti, gondozásában vers-, dráma- és prózakötetek egyaránt megjelentek.

Beszédes Istvánt, a folyóirat szerkesztőjét, illetve a könyvkiadó vezetőjét a folyamatban lévő munka és a tervek mellett arról is kérdeztük, hogy milyen célcsoport számára írnak a vajdasági magyar írók, költők.

Milyen tematika mentén áll össze idén a folyóirat? Várható-e valamilyen újdonság?

– Az idei tágabb értelmű hívószó az amorf, bővebben az alaktalanság alakzatai. Ezt majd az idei fesztivál is, ha sikerül sort keríteni rá, érinteni fogja. Persze mint általában a hívószavaink, ez is tág teret enged, nem korlátozza a szerzőt, az alkotói szabadságát. Azok a művek, amelyek húsz éve a zEtnán megjelennek, egyetlen szövegfolyamot alkotnak, ugyanazt az alakváltó energiát, megformázhatatlan erőt, többrétű értelmezhetőséget. Ebbe belefér mindaz, amit a zEtna olvasója megszokhatott az itt megjelenő első közlések, műhelyforgácsok, közös vagy egymásra ható szövegek, beszélgetések kapcsán. Reményeim szerint ez az összeadott szabadság képezi majd a huszonegyedik évfolyam anyagát és érintkezési terét. Mint a magyar nyelvterület legrégebb óta folyamatosan működő internetes folyóiratával szemben, hisz ez lesz a huszonegyedik évfolyama, persze a folyamatos újítás feladatának elvárása is megfogalmazható. Csakhogy az újítást magát, azt hiszem, nem lehet megújítani. A zEtna újításmodellje cybermértékkel régi vágású, 1999-ben, a múlt évezredben datált, nagyrészt a közlési folyamat hosszabb idejére, esetenként kétirányúságára alapoz, amelyben egy-egy szám szövegei akár „olvashatják is egymást”. Másrészt él azzal a lehetőséggel, amely abból a könnyedségéből ered, amit hordozóanyaga, az elektron és a betűk mögül sugárzó fény biztosít számára, szemben a hagyományos printek fekete festékével és tonnás nyomdagépeivel.

Milyen könyvek jelentek meg a kiadónál legutóbb, mik készülnek?

– Az elhalasztott, majd virtuális térbe került könyvhétre két fontos új kötettel készültünk. Döme Szabolcs új novelláskötete, a Fejbunker, illetve Smit Edit verseskötete, a Teliföldön már a nyomdában. Utána, de már késő ősszel, télen Hernyák Zsóka próza- és Kovács Jolánka meséskönyve következik. Könyveink megjelentetése, anyaországi bevezetése kapcsán az elmúlt másfél évtizedben az Ünnepi Könyvhétre összpontosítottunk, szinte valamennyi szerzőnk dedikálhatott a Vörösmartyn, szinte valamennyi könyvünk ajánlója megjelenhetett a rendezvény katalógusában. Sajnos a szervező egyesület új vezetősége felszámolta azt a több évtizedes hagyományt, amelynek köszönhetően a határon túli kiadók régiónként saját standot, dedikáláshoz asztalt, széket kaptak, három vagy korábban több címszót ingyenesen megjelentethettek az esemény katalógusában. Tudom, hogy a könyvpiac meghatározó tényezői kereskedők, viszont a kis, többnyire nonprofit műhelyek, a tehetségek, új értékek felvezetésében mindig nagyobb kockázatot tudtak vállalni. Ehhez még adjuk hozzá, hogy a mi régiónk a schengeni határ túloldalán maradt, ami ráadásul egy sor technikai, adminisztratív akadályt képez. A könyvheti részvétel számunkra eddig sem volt profitabilis, sőt ellenkezőleg, de fontos, szinte rituális esemény volt együtt dedikálni az egyetemes magyar irodalommal. Erre, ha rendes mederben zajlik a könyvhét, idén már lehet, hogy nem lett volna lehetőségünk.

Milyen támogatásokból fedezik a könyvkiadás és a folyóirat költségeit?

– A zEtna számára az NKA, a BGA, a tartományi titkárságok és a helyi önkormányzat megfelelő pályázatai az elérhetőek. A könyvek és a folyóirat esetében az elmúlt évtizedben az NKA támogatása jelentette a folyamatosságot. A rendezvények esetében szélesebb a paletta. A járványhelyzet dacára az idei évi működést az elnyert támogatások fedezik, a könyvek és a rendezvények mellett a folyóirat működését is. Tehát forró ősz, illetve tél prognozálható a vulkán alatt. Nehézségeink a rendezvények megvalósításában lehetnek, hisz nem tudjuk, mit hoz az ősz.

Kiknek szól a vajdasági magyar irodalom, milyen célcsoportnak írnak az íróink, költőink?

– A célcsoport-meghatározás szociológiai vagy mondjuk marketingszempont. A folyóirat évi másfél millió oldalnyi letöltési statisztikája igazán intim adatokat nem tartalmaz, az látszik belőle, hogy erős a fiatalabb és középkorosztályok jelenléte, de él hatvan feletti korcsoport is. Illetve az is kiolvasható, hogy szélesedik az olvasást szolgáló eszközök száma, bővül a technikai elérés lehetősége, mind több a mobil eszköz. Az irodalmi szöveg alapvetően a másik emberhez szól. Szorosabb meghatározással ritkán találkozom. A szerző üzenetet fogalmaz meg, olvasója nyitott az üzenet befogadására. A kiadó működtetője a postás közöttük. Ez ugyanúgy működik itt is, mint bárhol a világban, ahol ember él, ír, olvas, küld és vár üzeneteket. Azzal persze, hogy minden régiónak megvan a maga belső nyelve, jelrendszere, kismitológiája, közös története, sőt, a miénknek még megkülönböztető jelzője is akad az itt születő irodalomra!