Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Helyesírási kérdések a pandémia idején

Ludányi Zsófia

2020. augusztus 31., 16:38 >> 2020. szeptember 2., 10:18

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A 2020 elején megjelent koronavírus-világjárvány nyelvi változásokat is hozott magával: ahogy az Amega júniusi számában is beszámoltunk róla, hatással volt az e-mailezési szokásokra (Domonkosi–Ludányi 2020), mindemellett számos új vagy (új jelentéssel) feléledő szót is magával hozott (Veszelszki 2020). A szókészlet bővülése természetesen helyesírási kérdéseket is felvet. A jelen cikk arra vállalkozik, hogy a járványhoz kapcsolódó neologizmusok (új szavak és kifejezések) írásmódjával kapcsolatos helyesírási bizonytalanságokat eloszlassa.

Itt van például mindjárt magának a betegségnek az elnevezése, amelyet többféle írásmóddal is láthatunk: COVID-19, COVID–19, Covid-19, Covid19 stb. Joggal merül fel a kérdés: vajon a fentiek közül melyik felel meg a helyesírási normának, netán egyik sem? Az írásmód egységesítésének igénye jogos, a kérdés megválaszolása azonban korántsem egyszerű.

Induljunk egy kicsit távolabbról. A hatályos akadémiai helyesírási szabályzatot alapvetően a rugalmasság, a nyelvhasználó szándékát is figyelembe vevő szellemiség jellemzi. Ez a szemlélet már az 1992-es Orvosi helyesírási szótárban (Fábián–Magasi 1992) is jelen van oly módon, hogy a szótár az egyes szakkifejezések írásmódjának mérlegelésekor javasolja figyelembe venni a szöveg befogadóját, a szövegtípust (ez az ún. szövegfajták szerinti rendező elv), valamint a köznyelvivé válás szerinti rendező elvet. A két alapelvet, különösen az elsőt a szóban forgó betegség nevének írásakor is ajánlatos figyelembe venni, és megvizsgálni, hogy ki lesz a szöveg befogadója, a célközönség.

Ha kifejezetten orvos olvasóknak szánjuk a szöveget, akkor célszerű a szaknyelvi helyesírási szabályzat ajánlásait követni. Itt jegyezzük meg, hogy külön orvosi helyesírás voltaképpen nem létezik, a szaknyelvi írásgyakorlat nem tér el az alapvető, a helyesírás normáinak megfelelően működő szabályoktól, csupán arról van szó, hogy bizonyos jellegzetes vonásokat mutat (vö. Laczkó 2018: 138). Ilyen jellegzetesség például az orvosi nyelvben, hogy a latinos vagy magyaros írásmód kérdése sokkal hangsúlyosabb, mint a köznyelvben, de ez a helyzet a rövidítések és a mozaikszók írásmódjával is.

Rátérve a konkrét kérdésre, a Covid ~ COVID a forrásnyelvben létrejött mozaikszó, ún. szóösszevonás, amely rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, részben kezdőbetűből jött létre (< coronavirus disease ~ Coronavirus Disease). A szóösszevonásokat az A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának 286. pontja alapján kétféleképpen írjuk: a közszói szóösszevonásokat csupa kisbetűvel, a tulajdonnévieknek az első kezdőbetűjét naggyal. Az orvosi szaknyelvi írásgyakorlat egyik sajátossága azonban, hogy a rövidítéseket, illetve a szóösszevonásokat a betűszókhoz hasonlóan csupa nagybetűvel írják, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A nemrég megjelent új orvosi helyesírási útmutatóban is ajánlásként fogalmazódik meg a szóösszevonások nagybetűs, betűszószerű írásmódja (Bősze 2019: 133–134). Orvosi szakszövegekben tehát a szaknyelvi helyesírási ajánlásokat követve a csupa nagybetűs COVID forma javasolható.

Mi a helyzet a 19-cel? Milyen írásjelet kell eléje tenni: kötőjelet, nagykötőjelet – netán semmilyet? Az írásgyakorlatban (nemzetközi mintára) a kötőjel a legtipikusabb, kisebb számban előfordulnak azonban nagykötőjeles formák is. Egyes internetes fórumokon, vitalapokon olvasható vélemények például a korábbi, 11. kiadású akadémiai helyesírási szabályzat 263. d) pontjára hivatkoznak, amely a géptípusok szó- és számjelzése közé nagykötőjelet javasol tenni. Ez a szabálypont azonban kikerült a szabályzat legújabb, 12. kiadásából, azzal az indokkal, hogy a géptípusok írásmódját a gyártók szokták meghatározni, vagyis nem tartoznak a magyar helyesírási szabályzat terrénumába. Így ez az analógia nem tekinthető helytállónak.

Megoldást jelenthet azonban az, hogy az orvosi szaknyelvben léteznek a megnevezés részét képező római vagy arab számok, amelyeket az orvosi helyesírási útmutató tartozékszámoknak nevez (pl. COX6, HPV16). Ilyen tartozékszám a 19 is a szóban forgó betegség nevében. A szaknyelvi szabályozás alapján a tartozékszámokat közvetlenül, tehát kötőjel nélkül kapcsoljuk a mozaikszókhoz, így a 19 és a COVID közé nem teszünk kötőjelet (Bősze 2019: 147).

Más a helyzet azonban akkor, ha nem orvos szakembereknek szánt szövegekről van szó, hanem az általános, köznyelvi használatról. Kérdésként merülhet fel, hogy az idegen eredetű, a forrásnyelvben létrejött mozaikszóra mennyire „erőltethetjük rá” a magyar helyesírás szabályait, nem lenne-e vajon célravezetőbb csupán helyesírási kodifikációval rögzíteni a kialakult leggyakoribb formát (amely azonban esetenként ellentmondhat a magyar helyesírási szabályoknak). Ha úgy döntünk, hogy az adott alakulatot, jelen esetben a COVID ~ Covid (covid?) formát megkíséreljük beilleszteni a magyar helyesírás rendszerébe, akkor az általános helyesírási szabályokat, konkrétan a már korábban említett 286. pontot kell alkalmazni, amely különbséget tesz a tulajdonnévi és a közszói betűszók között. Az előbbieket nagy kezdőbetűvel (pl. Helir, Műpa), az utóbbiakat csupa kisbetűvel írjuk (pl. radar, gyes). A magyarban a tulajdonnévi betűszók tipikusan intézménynevek, a betegségek elnevezéseit a magyarban nem tekintjük tulajdonneveknek. E szabálypont alapján Covid vagy covid lehetne az írásmód, attól függően, hogy (kivételesen) tulajdonnévnek, tulajdonnévszerűnek tekintjük-e a betegség nevét (az írásgyakorlatot követve), avagy sem.

Ugyancsak problémás lehet a mozaikszó és a 19 kapcsolása is, amelyre az általános helyesírási szabályzat nem tér ki, így célszerűnek tűnik átvenni az orvosi helyesírási szabályozásból az erre vonatkozó szabályt, vagyis a közvetlen, kötőjel nélküli összekapcsolást.

A betegség nevének írásmódját illetően a Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálata egyeztetett az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottságának és a korábban működő Orvosi Nyelvi Munkabizottságának illetékes tagjaival, s az az állásfoglalás született, hogy általános, köznyelvi használatban a Covid19, míg az orvos olvasóknak, szaktudományos használatra szánt szövegtípusokban a betűszói írásmódú COVID19 javasolható. (Noha a Covid nem tulajdonnév, erős tulajdonnévi jelleggel bír: erősen körülhatárolt a dolog, egyetlen jelenség, betűszóból jön, amely szintén a nagybetűs írásmódot erősíti.)

A köznyelvi használatra vonatkozóan azonban érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a szóban forgó betegségnek kodifikált, azaz szótárban rögzített írásmódja továbbra sem létezik, így természetesen nem sérti a normát, azaz nem követ el helyesírási hibát az sem, aki nem követi a fent említett ajánlást. (Arra természetesen ügyeljünk, hogy egy szövegben egységesen, következetesen ugyanazt az írásmódot alkalmazzuk.) A szaknyelvi helyesírási szabályzat azonban egyértelmű iránymutatást ad a kérdésben, így a szaktudományos szövegekben javasolt a szaknyelvi normát követő COVID19 írásmódot alkalmazni.

Ha a kisbetű-nagybetű kérdésben nem is követjük a fenti ajánlásokat, a kötőjelet (pontosabban annak elmaradását) tekintve mégis célszerű igazodni hozzá, mégpedig amiatt, mert a származékok, főként a mozaikszóval alkotott összetételek írásmódja is egyszerűbb így, elkerülhetők a bonyolultabb, két kötőjeles alakulatok. Kétségkívül egyszerűbb a COVID19-vírus írásmód a két kötőjeles COVID-19-vírus írásmódnál; a tapasztalataink szerint az utóbbiból az írásgyakorlatban a legtöbbször *COVID-19 vírus írásmód lesz.

A fentiek után következzék néhány egyszerűbb, egyértelműbben megoldható helyesírási probléma. Hogyan írjuk a koronavírus + járvány, koronavírus + beteg, koronavírus + hisztéria szavakat? Minden esetben A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának 139. szabálypontját alkalmazzuk: mivel többszörös (háromtagú) összetételekről van szó, szótagot számlálunk, és mint hatnál több szótagú többszörös összetételeket kötőjellel tagoljuk őket a fő összetételi határon: koronavírus-járvány, koronavírus-beteg (lehet koronavírusos beteg is), koronavírus-hisztéria.

Irodalom

Bősze Péter 2019. Magyar orvosi nyelv. Helyesírási útmutató. Medicina Kiadó. Budapest.

Domonkosi Ágnes – Ludányi Zsófia 2020. „Vigyázzatok magatokra! Vigyázzunk egymásra!” E-mail-formulák járvány idején. Amega 27/3: 34–37.

Fábián Pál – Magasi Péter (főszerk.) 1992. Orvosi helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó – Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár. Budapest.

Laczkó Krisztina 2018. Körkép a magyar helyesírásról – áttekintés a 12. kiadás után. Magyar Nyelvőr 142: 136–149.

Veszelszki Ágnes 2020. Kórlenyomat és korlenyomat – új szavakkal kifejezve. E-nyelv.hu. http://e-nyelvmagazin.hu/2020/04/16/korlenyomat-es-korlenyomat-uj-szavakkal-kifejezve/

A szerző az egri Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa. A Helyesírási kérdések a pandémia idején című írás a pécsi Amega orvosi folyóirat 2020. augusztusi számában jelent meg. Kérésünkre dr. Ludányi Zsófia rendelkezésünkre bocsátotta a szöveget, amelyet a folyóirat hozzájárulásával közlünk. A cikk az Amega folyóiratban megjelent írás kismértékben módosított, aktualizált változata.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége