2021. január 24., vasárnap

Jól termett a gabona, kukorica és napraforgó is lesz bőséggel

Vučić: A mezőgazdasági növekedés az év második negyedében 2 százalékos – Remélhetően megtérítik a jégkárokat

Az idén 23 százalékkal több gabona termett, mint tavaly. Ráadásul kiválló minőségű. Kukoricából is legalább 10 százalékkal többre lehet számítani, így jut kivitelre is. Napraforgóból a hozam a tavalyihoz hasonló, szójából mintegy 20 százalékkal bőségesebb lesz a termés, egyedül a cukorrépahozam lesz alacsonyabb – sorolta pénteki sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić államfő, miközben az ország gazdasági helyzetéről és céljairól számolt be.

Fotó: Beta
Fotó: Beta

Az ország fő húzóágazatát, a mezőgazdaságot nem érintette a koronavírus-járvány. Szinte hihetetlen, de a mezőgazdaságban 2 százalékos növekedés tapasztalható az év második negyedében – fogalmazott Vučić, majd hozzátette, miután a mezőgazdaság 12 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, rendkívül sokat jelent, hogy az ország gazdasági növekedése (illetve a járvány miatti csökkenése) ne változzon negatív irányban. Szavai szerint a járvány okozta károk miatt az első számítások szerint az év második negyedében 14 százalékos csökkenésre számítottak, majd 9 százalékos visszaesést jósoltak a gazdasági szakemberek, de ma már látható, hogy csupán mínusz 6,5 százalékos gazdasági növekedést valósítottak meg. Emiatt Szerbiát az Eurostadt (európai statisztikai hivatal) azon országok közé sorolja, amelyeket a legkevésbé terheltek meg a járvány következményei.

Az államfő kiemelte, a régióban biztosan, és bár az államfő szerint az EU tagállamaival nem vehetjük fel a versenyt, mégis proporcionálisan nézve Szerbia többet ruházott be a gazdasági károk enyhítésébe, mint az európai országok bármelyike. Egyedül Írország és Magyarország előzheti meg Szerbiát. Hangsúlyozta, pénteken kezdték meg a mikro-, kis és középvállalkozások alkalmazottainak megsegítésére fordított pénzösszeg, vagyis a fejenként 155 eurónak (18.000 dinár), azaz a minimálbér 60 százalékának a kifizetését, és mint mondta, ezzel összesen 1100 eurót fordított az állam a járvány idején a munkahelyek megőrzésére személyenként. A kifizetés 235.372 vállakozást érint és 1.016.535 foglalkoztatottat. Ezek között van az a 13.550 vállalat is, amelyeket március 15-e után alapítottak meg, számukra szeptemberben érkezik a kifizetés augusztusra és szeptemberre. Ezzel, vagyis a pénteki kifizetéssel az ország a gazdaság megsegítésére 5,8 milliárd eurót (a GDP 12 százalékát) különített el.

ERŐSEBB JÉGVÉDELEM

Rámutatott, jelentős projektumokat valósítottak meg a mezőgazdaság terén, így az IPARD-alapon keresztül 1140 traktor megvásárlásában nyújtottak segítséget a mezőgazdasági termelőknek. Vučić szavai szerint több az eladott traktor, mint amennyit három évvel ezelőtt sikerült a termelőknek megvenni. Kiemelte, sokkal nagyobb az igény a traktorok iránt, mint amennyit Szerbiában össze tudnak rakni.

Ha igaz, jut majd kivitelre is (Ótos András felvétele)
Ha igaz, jut majd kivitelre is (Ótos András felvétele)

– Új projektumok megvalósítása előtt állunk – mondta az államfő, a jégvédelmi rendszer bővítését elemzve. Rámutatott, szerencsére ebben az évben nagyrészt sikerült megvédeni a termést a jégveréstől, kivéve a magyar–szerb és a horvát–szerb határvonalat. Így a mezőgazdasági miniszterrel arról tárgyaltak, hogy a jégverés okozta károk miatt kártérítsék a termelőket. Hozzátette ugyanakkor, hogy 750 millió dinárt ruháznak be a Fruška gorán és Bukulján, majd Užicén is a jégvédelmi rendszer felerősítésébe, hogy minél nagyobb területen meg tudják védeni a termést.

Az öntözőrendszerek kiépítéséről szólva azt mondta, 17 projektumot fogadtak el, amelyek közül 11-nek a megvalósítása Vajdaság területén várható, illetve Čačakon, Svilajnacon, Negotinban és a Belgrádhoz tartozó Borčában is.

AZ ERŐS GAZDASÁG KÖZÖS ÉRDEK

Vučić beszámolt a Belgrád–Priština-párbeszéd alakulásáról is, ami jelenleg a gazdasági kérdésekre fókuszál. Mint kiemelte, ők abban reménykedtek, hogy a párbeszéd technikai és nem formális kérdések körül folyik majd. Noha Belgrád nem kíván elállni a párbeszéd folytatásától, egyre inkább kivehető, hogy a tárgyalásokat segítő Európai Unió is csak azt szeretné, ha Szerbia elismerné Koszovó függetlenségét. Az államfő kiemelte ugyanakkor, hogy nem adhatja az ország ilyan könnyen a bőrét, követelni fogják hogy a 2012-ben aláírt megállapodásban foglaltaknak, a koszovói szerb községek közösségének megalakulásának a koszovói fél is eleget tegyen. Valós tárgyalásokat akarunk – hangsúlyozta Vučić, majd hozzátette, mindkét fél érdeke a szabad áru-, szolgáltatás- és emberforgalom.