2021. január 23., szombat

„Elsősorban saját magammal kerülök összetűzésbe”

A horror és a káosz esztétikai élményét nyújtja Damir Pavić Septic több évtizedes alkotómunkája

Septic alkotás közben
Septic alkotás közben

Damir Pavić Septic Szabadka punk ikonjának számít, sokan így tekintenek rá, viszont szélesebb körben az egyedi stílusú alkotásaival hívta fel magára a figyelmet, amelyek leginkább a horror és a sci-fi világába kalauzolják a nézőket, amikor pedig horrort mondunk, akkor az a valós életet, a körülöttünk levő káoszt is jelenti. Septic már a nyolcvanas években aktívan alkotott, a rajzai fanzinokban és csoportos tárlatokon voltak láthatóak. Ő maga is létre hozott klubokat, egyebek közt a Harmonija Haosa urbánus, punk kommunát, az azonos nevű együttessel, továbbá koncerteket is szervezett.

Az elmúlt évtizedekben Septic számos régióbeli művészklubbal működött együtt, képzőművészeti és képregényes találkozókon vett részt, legalább kétszáz önálló és csoportos kiállítása volt, a rajzai számos kiadványban jelentek meg, több ízben a Képes Ifjúságban is, amellyel szorosabban együttműködött, és az is előfordult, hogy a szerkesztőségben rajzolt.

Septic érdeklődése a rajzolás iránt a gyerekkorába nyúlik vissza, amikor a dinoszauruszok, a rovarok és a mélytengeri állatok enciklopédiái nyűgözték le. Azután sci-fi kiadványok illusztrációi keltették fel a figyelmét, majd pedig jött a punk és a horror, de a világban zajló események ugyanúgy hatottak rá.

Az internet beköltözése a mindennapjainkba új lehetőségeket nyitott, Septic munkássága is világszerte elérhetővé és ismertté vált. Egyre több felkérést kapott külföldről is, együttesek is fordultak hozzá, hogy a zenei kiadványaikhoz albumborítót rajzoljon, az utóbbi időkben inkább a metál, mint a punkzenekarokéhoz. Az ő rajzai láthatóak például a zentai Ashen Epitaph The Formed Filth Enigma és a nemzetközi összeállítású The Committee együttes Utopian Deception című lemezein is.

A közelmúltban Németországban is kiállított, 2016-ban pedig a szabadkai Kortárs Galériában nyílt önálló tárlata, ami nagy előrelépésnek számított. A Kortárs Galéria bebizonyította, hogy előítéletektől mentes, és nem zárkózik el a független alkotóktól sem, valamint az is kiderült, hogy Septic alkotása megállják a helyüket intézményes keretek közt. A kiállítás kapcsán Miroslav Jovančić, képzőművész és kurátor azt hangsúlyozta, hogy Septic maximalista, elképesztő részletességgel rajzol, ezért az alkotásait szinte sohasem láthatjuk egyformának, mindig új részletet fedezhetünk fel rajtuk, precíz aprólékossággal dolgozza ki a képeit, amelyek így magas esztétikai és vizuális élményt nyújtanak.

Septic a járványhelyzet idején is alkot, egyik képe a szabadkai Grunf kávézóban is látható, amelyen az Alan Ford képregények népszerű figuráját steampunk motívumok közé helyezte.

Honnan merítesz inspirációt?

– A világban, a környezetünkben és a saját életemben tapasztalt erőszakos történések mindig is nagy hatással voltak rám, és továbbra megmozgatnak bennem valamit. Ez az ami hajt, feltölt, dinamikussá tesz és távol tart a frusztráló stagnálástól. Ugyanakkor semmiképp sem olyasmi, amit érezni szeretek. Mivel a rajzaim úgymond ezekből nőnek ki, nyilván akkor vagyok a legproduktívabb, amikor szó sincs boldogságról és az elégedettségről. A rajzolással elsősorban saját magammal kerülök összetűzésbe, ezáltal próbálom összerakni a szétszóródott benyomásaimat vagy válaszolni a külső provokációkra. Persze nem ez számít döntőnek abban, hogy rajzolok-e vagy sem, de jelen van az alkotás folyamatában.

Mennyire kötődik az alkotómunkád a punk irányvonalhoz? Szükségét érezted-e annak, hogy ettől eltávolodj?

– A punk mindenképpen nyomot hagyott az alkotásaimon. Mivel a hazai punk színtere egyre szűkebbé vált, a fanzinok 2000-től sorra szűnnek meg, és egyre kevesebb együttes maradt következetes, elkezdett taszítani az, hogy az alkotómunkámat csakis a punkhoz kössem, ami számomra elsősorban a képmutatás elleni harcot jelenti. A rajzolási tevékenységem ettől már évek óta független. Az persze magától értetődik, hogy nem távolodtam el teljesen, bizonyos punk motívumok mindig is jelen vannak, újból előjönnek az alkotásaimon.

Hol látod a punk helyét a mai világban?

– A punk megmaradt, de leginkább talán átformálva, belefolyva más irányvonalakba. Mondhatjuk, hogy továbbfejlődött, azt is, hogy meg lett csonkítva, akárhogyan is, de szélesebb értelmezést kapott. Ezt csak azok nem veszik észre, akik nem tudják, miről van szó.

Hogyan került sor arra, hogy miután több éven keresztül punkegyütteseknek rajzoltál, egyszer csak metálzenekarokkal is együttműködj?

A nemzetközi összeállítású The Committee együttes lemezborítója
A nemzetközi összeállítású The Committee együttes lemezborítója

– A metálzene nem áll hozzám túl közel, de a munkásságom követői közül többen is mondták, hogy erre előbb-utóbb sor kerül. Sőt, egyesek kifejezetten tanácsolták is, hogy forduljak ebbe az irányba is. A horror-, a dark- és a fantasymotívumok eléggé erőteljesen észlelhetők a metálszférában, és tulajdonképpen rokonságban állnak az alkotásaim hangulatával. Megközelítőleg tizenöt évvel ezelőtt alakult úgy, hogy intenzívebben kezdtem el koncerteket szervezni. Egyre több együttessel találkoztam, amelyek számai a metál, illetve annak alműfajaihoz sorolhatók, a témáik viszont eléggé közeliek hozzám és az alkotómunkámhoz, így szinte magától értetődően az együttműködés mellett döntöttem. Az elmúlt néhány évben ezekre gyakrabban került sor, köszönve a korábban létrejött kapcsolatoknak és a közvetítőknek. Természetesen továbbra is együttműködök punkzenekarokkal is, de ezek nem annyira a zenei kiadványok borítóinak rajzolásában, inkább a koncertplakátok kidolgozásában merülnek ki.

A járványhelyzet mennyiben hatott az alkotómunkádra?

– Mivel csaknem minden rendezvény, ahol a rajzaimat bemutathattam volna le lett mondva, kis ideig úgy tűnt, hogy ez a fajta alkotómunka tartósan megsérült, és amit köréje lehet szervezni, az tönkrement vagy teljesen megszűnt. Az anarcho-punk irányvonal követőjeként a félelemmel, a tudatlansággal és a vak kizárólagossággal „megfertőzött” közeg nyomása, a szabad mozgás korlátozása, a kontroll és a rendőrségi zaklatások évtizedekig az életem részei voltak. Talán ennek tudható be az, hogy a rendkívüli állapotok által bevezetett intézkedések nem ingattak meg különösebben az alkotómunkámban. Legalábbis nem annyira, mint amennyire a kezdetben gondoltam, hogy majd kibillentenek. Mindig is specifikus, a szélesebb társadalmi rétegek számára nem tipikusnak mondható körülmények közt alkottam. A rendkívüli állapotok ideje óta a korábbi alkotásaim felújításával, felfrissítésével foglalkozok. Ez inkább a technikai eszközök, a minőségesebb kellékek kérdése, hogy az alkotások a mostani időkben is megállják a helyüket.

Az elmúlt években hogyan sikerült együttműködnöd más alkotókkal, csoportokkal?

– A vizuális alkotókkal való együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy magabiztosabb legyek, értékes tapasztalatokra tegyek szert, amelynek köszönhetően előrébb mozdíthatom a tevékenységemet. Mostanában főleg egyénekkel működök együtt, a csoportok esetében pedig olyanokkal, akik nincsenek behatárolva és nem hozakodnak elő feltételekkel. Lokális téren főleg azokkal állok kapcsolatban, akikkel régóta közösen alkotunk, főleg intimebb környezetben zajló műhelymunkák során, amelyeket koncertekkel egybekötött tárlatokon követtek. Több alkotónak nem sikerül tartós nyomot hagynia Szabadka kulturális vagy szubkulturális közegében, ezért máshol próbálnak érvényesülni. Ez nagyon is frusztráló, ezért a terveink közt szerepel a közeljövőben megnyitni az F stúdiót, ahol adottak a feltételek a kreativitás kibontakozásához, a cél pedig lehetőséget nyújtani a fiatal és független alkotóknak.

Mik a további terveid?

– Ha a járványhelyzet megengedi, októberben ismét sor kerül Belgrádban a 24 órás képregényrajzolás nemzetközi szintű kihívására, amelyen tavaly is részt vettem. Ezt a rendezvényt Scott McCloud amerikai képregényszerző kezdeményezte még a kilencvenes években. Emellett a belgrádi Lazar Komarčić fantasykedvelők egyesülete a Septic Artnak szenteli majd a kiadványát, és erre minden bizonnyal még az év végéig sort kerítenek. Ez számomra nagyon sokat jelent. Továbbra is folytatom az együttműködést az újvidéki és a szabadkai alkotókkal, valamint a Grunf kávézóval is. Előkészületben van egy fanzin jellegű kiadvány is, amely az újvidéki Casillas együttes szövegei által inspirált illusztrációkat is tartalmaz majd. Addig pedig otthon rajzolok.