Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Előbb a jogállam, utána a pénz

Brüsszelben megszületett a megállapodás az EU új költségvetéséről és a mentőcsomagról

Szabó József

2020. július 22., 08:00 >> 2020. július 22., 14:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Nagy horderejű megállapodás született tegnap a brüsszeli EU-csúcson 91,5 órányi vita után. A tagországok elfogadták a 2021-től érvényes (1074,3 milliárd euró keretösszegű) hétéves uniós költségvetést és megegyeztek, hogy 750 milliárd euró – közösen felvett – hitelből egy helyreállítási alapot hoznak létre, amelyből a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek mérséklését segítik minden tagországban. A társállamok közösen vállaltak kezességet a hitel (adósság) visszafizetésére, amire korábban még nem volt példa. A támogatások kifizetését szigorú feltételekhez kötötték: a közös költségvetésből csak az kaphat pénzt, aki betartja a jogállamisági normákat, a válságkezelésre szánt összegeket is szigorú feltételekkel folyósítják.

Ursula von der Leyen EB-elnök és Charles Michel ET-elnök „könyékkezeléssel” nyugtázta a megállapodást a közös sajtótájékoztatót követően (Fotó: Pool Photo via AP/Beta)

Ursula von der Leyen EB-elnök és Charles Michel ET-elnök „könyékkezeléssel” nyugtázta a megállapodást a közös sajtótájékoztatót követően (Fotó: Pool Photo via AP/Beta)

Több mint kilencven óra tárgyalás után tegnap nagy jelentőségű megállapodás született a brüsszeli EU-csúcson, amelyet rendkívül heves viták jellemeztek. A végén azonban szinte mindegyik résztvevő tagállami vezető (saját) győzelemként értékelte a maratoni alkudozáson aláírt kompromisszumos megállapodást.

Emmanuel Macron francia államfő történelmi jelentőségű egyezményről beszélt, Mark Rutte holland miniszterelnök azonban nem értett egyet vele. Charles Michel, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) elnöke szerint „az egyezség sorsfordító az Unió történelmében és elindít minket a jövőbe vezető úton is”.

A befektetők is rendkívül kedvezően értékelték a hírt a megállapodásról, amit leginkább a tőzsdék igazoltak vissza: piacnyitás után ugyanis szárnyalni kezdtek az irányadó európai részvényindexek.

A tagállami vezetők pénteken kezdődött, s eredetileg kétnaposra tervezett találkozóján sikerült megegyezni a 2021-től érvényes hétéves uniós keretköltségvetésről (MFF) és a hozzá kapcsolt Új Nemzedék EU nevű (mentő)csomagról, pénzügyi alapról, amelyből Brüsszel a koronavírus-járvány miatt keletkezett károk enyhítését, elhárítását, illetve a súlyos válságba sodródott gazdaságok helyreállítását, felpörgetését segíti majd minden tagállamban.

Az EU új költségvetésének keretösszege 1074,3 milliárd euró (a 2018-as árszintet figyelembe véve, ám az idei folyó árak mellett 1117 milliárd euró). A pénzhez (támogatásokhoz) a tagállamok azonban majd csak akkor juthatnak hozzá, ha megfelelnek a jogállamiság feltételrendszerének. Ilyenre eddig nem volt példa. A változtatásra azért szánta rá magát az EU, mert néhány (keleti) tagállamával kapcsolatban felmerült a jogállamiság és a demokratikus normák sorozatos, sőt durva megsértésének a gyanúja, amit a többség elfogadhatatlannak tart.

 

BÜNTETÉS JÁR A NORMASZEGŐKNEK

A mentőcsomag letéteményezői, Emmanuel Macron és Angela Merkel gyakran egyeztettek a maratonira nyúlt tárgyalások során (Fotó: Pool Photo via AP/Beta)

A mentőcsomag letéteményezői, Emmanuel Macron és Angela Merkel gyakran egyeztettek a maratonira nyúlt tárgyalások során (Fotó: Pool Photo via AP/Beta)

Az újításról az ET elnöke elmondta: ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke ehhez a következőket fűzte hozzá: mindazokat megbüntetik, akik megsértik a jogállami normákat. Közölte: ha az EB által javasolt új ellenőrzési mechanizmus megállapítja, hogy egy tagállam megsérti a jogállamiságot, az ET minősített többséggel dönt a szankciókról.

A csúcstalálkozón elfogadott záródokumentum két helyen is utal a jogállamiságra, igaz, eléggé tompított, jócskán felvizezett formában. Az egyik helyen közvetett módon teszi ezt, amikor az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét említi, különösen az EU-alapszerződés „2. cikkében foglalt értékekkel összhangban”. A hivatkozott cikk egyebek mellett a jogállamiság tiszteletben tartásáról is szól. A másik helyen pedig közvetlenül is említés történik a jogállamról. Eszerint „Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát”.

 

PÉLDÁTLAN ÖSSZEG VÁLSÁGKEZELÉSRE

A helyreállítási alap pénzéhez is egy viszonylag szigorú feltételrendszer teljesítése esetén lehet csak hozzájutni. A teljes keretösszeget (a 750 milliárd eurót a 2018-as árak alapján, a jelenlegi árak szerint valójában 809 milliárd eurót) az EB hitelként veszi majd föl a nemzetközi tőke-, illetve kötvénypiacokról 2021 januárjától. A pénzből 390 milliárdot vissza nem térítendő támogatásként osztanának el a társállamok között, a maradék 360 milliárdot pedig hitelként folyósítanák.

Válságkezelésre ennyit még soha nem ajánlott föl tagjainak az EU. (Tegyük hozzá: elsősorban német–francia kezdeményezésre.). A pénzből azonban csak az a tagállam kaphat, amelynek a gazdasági revitalizációra vonatkozó terve összhangban áll az Unió (gazdaság)politikai prioritásaival és – a 2021 kezdetétől 2023 végéig vonatkozó időszakra – elfogadható reformprogramot mutat be Brüsszelben.

A helyreállítási alap teljes összegét legkésőbb 2023 végéig kötelezettségvállalásban „oda kell adni” a tagországoknak, 2026 végéig pedig ki kell fizetni.

 

AZ ELSŐ KÖZÖS HITEL

A helyreállítási alap egyéb sajátosságai is igencsak szembeötlőek. Ezek egyike, hogy a gazdaságok újjáélesztését, újjáépítését és felpörgetését (például új munkahelyek teremtését, vagy egy-egy uraldokló ágazat megsegítését) az EU történetében először közösen szerzett hitelből finanszírozzák. A hitelt a tagországok közösen veszik föl kötvénykibocsátással 2021 januárjától (nevükben az EB, vagyis „Brüsszel” jár el), és közösen vállalnak garanciát (kezességet) a teljes összeg (azaz a 750, illetve a 809 milliárd euró) törlesztésére. Ráadásul úgy, hogy nem is a garanciavállalás arányában részesednek majd a támogatásból. (A kezesség-, vagyis a közös tehervállalás adott esetben azt jelenti, hogy a többiek fizetnek ahelyett a tagország helyett is, amely esetleg nem tudja biztosítani a saját törlesztőhányadát.) A megszerzett hitelrészletek kifizetése már jövőre megkezdődik. A bruttó nemzeti jövedelemhez, azaz a GNI-hez arányítva legtöbbet valószínűleg Bulgária, Horvátország és Görögország kap, ám nominálisan a legnagyobb összegű támogatásra a járvány miatt gazdaságilag leginkább sújtott, s szinte az államcsőd közelébe sodródott tagok – Olaszország, Spanyolország és Franciaország – számíthatnak. Persze jut a többieknek is. Lengyelország és Magyarország sem panaszkodhat, ám Németországnak, mint az egyik legjelentősebb nettó befizetőnek, be kell érnie szerényebb összeggel.

A 750 milliárd eurós hitelt az EU 2026-tól (más forrás szerint 2028-tól) kezdené visszafizetni (2058 végéig) a tagországok törlesztőrészleteinek felhasználásával.

 

MÉLYÜLHET AZ INTEGRÁCIÓ

Az európai bizottsági (azaz uniós, „brüsszeli”) hitelfelvétel valójában a társállamok közös felelősségvállalását jelenti, vagyis azt, hogy mind a 27-en részt vesznek a közös adósság törlesztéséből.

Ez egy új, történelmi lépés a költségvetési (s valószínűleg az államiság kritériumaival rendelkező politikai) unió, illetve a még szorosabb politikai integráció felé, ha úgy tetszik, az Európai Egyesült Államok irányába, amit némely kalandor, szélhámos, populista és nacionalista vezetők a saját, megtévesztett és pórázon tartott lakájmédiájuk által félrevezetett választóik előtt folyamatosan ostoroznak, s már-már halálos ellenségként mutatnak be. Nos, ezek a politikai vezetők pont azt szavazták meg tegnap Brüsszelben, ami ellen eddig olyan hevesen hangoskodtak – többnyire otthon.

A brüsszeli döntésnek (politikai) jelzésértéke van, mégpedig a következő: az EU valójában több (lesz), mint nemzetállamok egyszerű csoportja, és immár egészen biztosan föderális (költségvetési) berendezkedés felé mozdult el, hiszen ehhez már rendelkezik a megfelelő identitással.

Persze más vélemények is elhangzottak a brüsszeli találkozóval, alkudozással, civakodással kapcsolatban. Így az is, hogy az EU tekintélye romokban, vezetői, illetve tagállamai önzőek, széthúznak, szégyenteljes politikát folytatnak, ezzel is erősítve azt a (tév)hitet, hogy a dekadens és képmutató Nyugat napjai megszámláltattak. És egyébként is az egész, kiüresedett, elavult EU-konstrukció összeomlik, amit a távozó britek már megsejtettek.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége