Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Matica srpska Könyvtár

Aki sokakat sokféleképpen megihletett

Online kiállítás Szergej Jeszenyinről

Bozsoki Valéria

2020. július 17., 06:58

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Szergej Jeszenyin az amerikai táncosnő Isadora Duncannel, akiben a boldogságát kereste

Szergej Jeszenyin az amerikai táncosnő Isadora Duncannel, akiben a boldogságát kereste

Jeszenyin, a költők költője, angyal és démon, hús-vér ember volt, aki verekedett, csalt, szeretett és gyűlölt. És szenvedett. Rajongtak érte a nők, és ő ugyanolyan hévvel rajongott értük. Szinte ugyanakkora lázzal égett a vodkáért is. Politizált, nem túl szerencsésen. Világi, de orosz volt. Kortalan. Oroszország szerette, majd gyűlölte, ignorálta, az égig magasztalta... Sokakat megihletett. Sokféleképpen. Mind a mai napig...

Szergej Jeszenyin (1895−1925), a világhírű orosz költő születésének 125. évfordulója alkalmából Marina Đačić és Marina Šmudla szerzők, valamint Selimir Radulović szerkesztő, a Szerb Matica Könyvtár munkatársai elektronikus tárlatot állítottak össze róla a könyvtár gyűjteményéből. A költő válogatott műveit és a költőről megjelent szakirodalmat az érdeklődők az online kiállítás keretében augusztus 9-éig tekinthetik meg a könyvtár nyilvános katalógusában, a www.bms.rs honlapon.

Szergej Alekszandrovics Jeszenyin, a XX. századi orosz költészet egyik legfontosabb alakja a rövid életű orosz irodalmi irányzat, az imazsinizmus képviselői közé tartozott, de korai költészete az impresszionizmushoz is közel áll, a benyomásokon alapuló gazdag szín és képvilága miatt.

Konsztantyinovo (ma Jeszenyino) faluban, a Rjazanyi kormányzóságban született 1895. október 3-án. Édesapja, Alekszandr Nyikityics parasztember, édesanyja, Tatyjana Tyitova Fjodorovna írástudatlan parasztasszony volt. Kisgyermekként anyai nagyszülei nevelték, ami mély nyomott hagyott a költészetében. Első verseit kilencévesen írta, kedvelte az orosz irodalmat, Puskint, Gogolt.

A moszkvai A. Sanyavszkij Népegyetemre iratkozott, ahol több mint egy évig tanult. Időközben verseit irodalmi folyóiratokban kezdte publikálni. Szentpéterváron megismerkedett egyes kortárs orosz írókkal. Rövid idő alatt népszerűvé vált, és részt vett számos kulturális eseményen. Isadora Duncan világhírű amerikai táncosnővel való viharos házasságáról és alkoholfüggőségéről lett először ismert Nyugaton. Zaklatott életében többször is nősült, négy gyermeke született.

Az orosz néplélek költője lett – a rendkívül izgalmas századelőn az orosz átlagembert talán ő tudhatta a leginkább megszólítani, hiszen örök témája volt a vidék, az ottani élet szépségei és árnyoldalai, valamint mindennek feltétel nélküli elfogadása és szeretete. A kritikusok istenadta költőtehetségn ek nevezik, aki gyerekkora óta közelről szagolta a földet –ismerte például a nehéz leány- és asszonysorsot is. Élete legsötétebb óráiban vissza is vágyott a konsztantyinovói sztyeppre.

Alkoholba fojtotta bánatát, bohém életet élt. Tisztában volt az őt felőrlő káros szenvedélyével, és látszólag kereste is a kiutat. A forradalom, a bolsevizmus megihlette, de ezek elszánt hívévé egyes kritikusok szerint sosem vált. Tragikusan vetett véget életének 1925. december 28-án. Földi maradványait a moszkvai Vaganykovszkij temetőben helyezték örök nyugalomra.

Jeszenyin verseit ma is világszerte olvassák, verssorait éneklik. Oroszországban legalább akkora hírnév övezi, mint a „nemzet költőjét”, Puskint. Számos költeményét megzenésítették, életéről televíziós sorozat készült, országszerte szobrokat emeltek a tiszteletére. Oroszország számos városában állítottak szobrot a neves költő tiszteletére, a fővárosban, Moszkvában több is található. Közterületeket is elneveztek róla, többek között Moszkvában a Jeszenyin sugárút viseli a nevét. A rjazanyi állami egyetem szintén Jeszenyin nevét viseli. A költő életének két nagy múzeum állít emléket. Szülőfalujában, Konsztantyinovóban 1965-ben hozták létre a múzeumot, ahol a költő egyes használati tárgyait, íróasztalát, ruháit, óráit, ritka kéziratait őrzik. A múzeumkomplexumhoz tartozik a költő szülőháza is. A moszkvai Jeszenyin-múzeumot a költő születésének századik évfordulóján, 1995-ben hozták létre abban a házban, ahol Jeszenyin apja élt, amikor Moszkvában dolgozott hentesként. A múzeumban ritka audio- és filmfelvételeket láthat az érdeklődő.

Versei önálló kötetekben jelentek meg. Költészetét magyarra Rab Zsuzsa, Illyés Gyula, Weöres Sándor és mások ültették át magyarra. A Kaláka együttes és számos előadó repertoárjában szerepelnek megzenésített versei. Filmek, színpadi művek készültek rövid, hányatott életéről. Kornelije Kovač‒Lénárd Róbert zenés előadását Jeszenyin címmel 2017. október 27-én mutatták be az Újvidéki Színházban. A címszerepet Karalyos Gábor művészvendég, a költő nagy szerelmét, Isadora Duncant Elor Emina alakította.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége