Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

KORONAVÍRUS SZERBIÁBAN

Három új korlátozás Belgrádban

Rade Panić: A rendszer stabilitását veszélyeztető problémák nem új keletűek, a járvány csak fokozta a nehézségeket

P. E.

2020. július 9., 20:58

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Belgrádban a gyülekezési szabadságot tíz személyben határozták meg, legyen szó kültéri, vagy beltéri gyülekezésről, erősítette meg a köztársasági egészségügyi válságstáb mai ülését követően Ana Brnabić miniszterelnök, a válságstáb vezetője. Mint hozzátette, az ülésen felmerült annak a lehetősége, hogy az ország egész területén a márciusban és áprilisban hatályban lévő korlátozásokhoz hasonlóakat foganatosítanak, ám végül úgy döntöttek, egyelőre csak bizonyos önkormányzatok területén indokolt szigorítani az intézkedéseket, azokban, amelyekben a járványügyi helyzet miatt rendkívüli helyzetet rendeltek el. Ha szükség lesz rá, további helyi önkormányzatokban is elrendelik a rendkívüli helyzetet. A többi helyi önkormányzatban, ahol elrendelték a rendkívüli helyzetet, a helyi válságstáb dönt a korlátozó intézkedésekről – nyomatékosította Brnabić.

A válságstáb tagjai meglehetősen tanácstalannak tűntek a szerdai ülés előtt (Fotó: Beta)

A válságstáb tagjai meglehetősen tanácstalannak tűntek a szerdai ülés előtt (Fotó: Beta)

– Belgrádban zárt helyiségben, legyen szó bármilyen létesítményről, gyógyszertárról, önkiszolgálóról, vagy bevásárlóközpontról, 4 négyzetméteren egy ember tartózkodhat. A helyiségek alapterületének alapján kell meghatározni, hányan tartózkodhatnak egyszerre egy-egy létesítményben és ezt már annak bejáratánál fel kell tüntetni. Minden egyes zárt létesítmény, bolt, bevásárlóközpont, vendéglátóipari létesítmény, kávézó 21 óra és 6 óra között nem tarthat nyitva, míg a kerthelyiségek 23 óra és 6 óra között – taglalta Brnabić, emlékeztetve, hogy ezt megelőzően Belgrád vonatkozásában zárt helyiségekben kötelezővé tették a védőmaszk viselését.

A kormányfő arra kérte a polgárokat, ne a politikára, azaz a politikai ellentétekre összpontosítsanak, hanem a járványellenes küzdelemre. „A politikát magunk mögött hagytuk, a választások lezajlottak, összpontosítsunk arra, ami most a legfontosabb” – jegyezte meg Ana Brnabić.

A napokban az államvezetés több képviselője is arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi rendszer a járvány miatt az összeomlás előtt áll. Vajdaság vonatkozásában is elhangzottak ilyen kijelentések. Rade Panić, az Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének elnöke lapunknak nyilatkozva megismételte korábbi kijelentését, hogy a rendszer stabilitását veszélyeztető problémák nem új keletűek, a járvány csak fokozta a nehézségeket. Az orvosolatlan problémák elsősorban szervezésbeli hiányosságokra, visszaélésekre és mulasztásokra vezethetőek vissza, valamint arra, hogy a vezetői tisztségeket gyakran nem kompetens, csupán politikai szempontból megfelelő személyek töltik be. Az intézményvezetők 80 százaléka megbízott státusban látja el feladatait, ez azt eredményezi, hogy az illetékes miniszter bármikor leválthatja őket, vagyis folyamatosan zsarolhatóak – tette hozzá Rade Panić, mondván, a járvány kezdetén az egészségügyi miniszter elmulasztotta megtenni azt, amire a lakosság a fertőző betegségekkel szembeni védelméről szóló törvény kötelezi és nem rendelte el a rendelkezésre álló védőfelszerelés mennyiségének a felmérését és nem rendelte el a hiányzó felszerelés sürgősségi eljárásban történő beszerzését. Ez, továbbá az, hogy kezdetben több intézményvezető megtiltotta alkalmazottjainak a védőfelszerelés viselését – azért, hogy ne keltsenek pánikot –, ahhoz vezetett, hogy számos egészségügyi dolgozó megbetegedett, 18 fogorvos és orvos pedig elhunyt a szövődmények következtében, közülük 15-en a munkahelyükön betegedtek meg, emelte ki Rade Panić.

– A miniszterelnök rendelete nyomán számos egészségügyi dolgozót félrevezettek, hogy majd alkalmazzák őket. Később a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap minden egyes, ennek a rendeletnek az alapján kötött, határozatlan és határozott időre szóló munkaszerződést megkérdőjelezett. Értesüléseim szerint Szerbia-szerte tömegesen kezdtek felmondani az egészségügyi nővérek, azt pedig pontosan tudom, hogy a Szabadkai Közkórházban két orvos kollégám is felmondott. Az államfő szerint már kétszer a bejelentett béremeléssel összhangban fizették ki az egészségügyi dolgozók béreit, ez viszont nem igaz, nem történt tartós béremelés, egyeseknek prémiumot fizettek ki, ám például akik megbetegedtek, vagy fertőzésgyanúsak, nem számíthatnak erre a prémiumra – taglalta Rade Panić.

BELGRÁDBAN VAN, MÁSHOL MÁR NEM BIZTOS

A szakszervezeti vezető nem rendelkezik pontos adatokkal a rendelkezésre álló védőfelszerelés mennyiségével kapcsolatban, annyit tud, hogy a COVID-kórházakban többnyire biztosítják az alapvető védőfelszerelést, azzal, hogy sebészmaszkot nem kétóránként kapnak, hanem egyet az egész váltás idejére. Azt sem tudni, igazak-e az államfő azon állításai, hogy több millió Pp3 járványügyi maszk van az országban, tette hozzá Rade Panić.

– A koronavírus-teszteket illetően a napokban közölték, hogy 200 ezer van, azt viszont elmulasztották hozzátenni, hogy ebből mennyi a szerológiai és mennyi a PCR-teszt. Arra gyanakszunk, hogy PCR-tesztből nincs elegendő. A szerológiai gyorstesztek igencsak megbízhatatlannak bizonyultak, bár a Batut Közegészségügyi Intézet utasításai alapján mielőtt pácienst fogadnának a kórházakban, éppen ezzel kell tesztelni őket. Nem egyszer megtörtént, hogy a szerológiai teszt negatív lett, ám később a PCR-teszt eredménye pozitív volt, ami nemcsak az egészségügyi dolgozók, hanem a többi, nem fertőzött páciens szempontjából is veszélyes. Belgrádban biztosan van elegendő teszt, hiszen ott kifejezettebb a médiajelenlét, ám másutt, elsősorban a kisebb helyi önkormányzatokban, nincs. Azok a kollégáim, akik az elmúlt időszakban figyelmeztettek a közegészséget veszélyeztető jelenségekre, mind megtorlással voltak kénytelenek szembesülni – fejtette ki Rade Panić.

Az adománygyűjtési akció során, amelyet a B92 Alapítvány és a Szerb Filantróp Fórum indított meg, 9 nap alatt 2,5 millió dinár jött össze a Novi Pazar, Tutin és Sjenica egészségügyi intézményeinek megsegítésére, 6500-zal több a célzottnál. A felvétel tanúsága szerint a segély egy része máris célba ért (Fotó: Beta/Fond B92/MO)

Az adománygyűjtési akció során, amelyet a B92 Alapítvány és a Szerb Filantróp Fórum indított meg, 9 nap alatt 2,5 millió dinár jött össze a Novi Pazar, Tutin és Sjenica egészségügyi intézményeinek megsegítésére, 6500-zal több a célzottnál. A felvétel tanúsága szerint a segély egy része máris célba ért (Fotó: Beta/Fond B92/MO)

COVID-BAN, VAGY COVID MIATT?

A beszélgetés folytatásában arról is szó volt, hogy a járvány és a szervezésbeli hiányosságok miatt mennyire veszélyeztetett az egyéb páciensek egészsége, például azoké, akik nem tudnak bizonyos szakorvosi vizsgálatokat elvégeztetni. Rade Panić szerint valós és hatalmas problémáról van szó, ami a szakszervezetben kezdettől fogva téma tárgya. A hemodialízis és bizonyos onkológiai páciensek tekintetében ha fennakadásokkal is, de működött a rendszer, ám a többi polgár csak nehézségek árán, vagy szinte egyáltalán nem tudta és tudja igénybe venni a különböző egészségügyi szolgáltatásokat, mondta Rade Panić.

– A sürgősségi esetek tekintetében sincsen ez másként. Ha például ebben az időszakban valakit elgázolja az autó, sokkal tovább tart, mire kiér a mentőosztag, hiszen mivel nem tudják, hogy fertőzött személyről van-e szó, először magukra kell ölteniük a teljes védőfelszerelést. Ugyanez érvényes a sebészekre és a műtőben tevékenykedő egyéb egészségügyi dolgozókra, nem beszélve arról, hogy egy teljes védőfelszerelésben dolgozó sebész teljesítménye nem ugyanolyan, mint anélkül. Járvány idején az érvényes protokoll értelmében nem létezik sürgősségi eset, ám megfelelő szervezéssel minimálisra lehet csökkenteni azoknak a haláleseteknek a számát, amelyek amiatt következtek be, hogy a polgárok nem tudtak bizonyos egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Jelenleg valóban indokolt a kérdés, hogy ki halt meg a COVID-19-ben és ki a COVID-19 miatt – fogalmazott Rade Panić.

266 új fertőzött – 11 elhunyt

A tegnapi hivatalos adatok értelmében az országban a SARS-CoV-2-járvány kezdete óta 17.342 személy fertőződött meg a koronavírus új típusával. 24 óra alatt 7529 koronavírus-tesztet végeztek el, ebből 266 volt pozitív (3,5 százalék). Jelenleg 3339 aktív megbetegedést tartanak nyilván. Lélegeztetőgépen 120-an vannak. 24 óra leforgása alatt 11 személy hunyt el a betegség szövődményeinek következtében, ezzel 352-re növekedett az elhunytak száma. Az elhalálozási arány 2,03 százalék.

Tegnaptól a szerbiai polgárok 72 óránál nem korábban elvégzett negatív PCR-teszttel utazhatnak be Észak-Macedóniába.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége