Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

JÁRVÁNYOK, BETEGSÉGEK, PUSZTULÁSOK...

A pontyra is rájár a rúd?

A halgazdaságokban bekövetkezett pontypusztulások akkor is fenyegetőek, ha az érintettek tagadják előfordulásukat

Buzás Mihály

2020. július 11., 11:11

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az elmúlt napokban, hetekben szárnyra kapott egy híresztelés, mely szerint halgazdaságainkban tömeges halpusztulás történt. A közösségi oldalak szinte nem is foglalkoztak a témával, hiszen a halgazdaságok halállományára a horgászvilág túlnyomó többsége úgy tekint, mint a szomszéd beteg tehenére. A paranoiás fajtába tartozó polgártársaink, ki-ki a maga vérmérsékletének és (szűk) látókörének megfelelően, a fulladás vagy a mérgezés valószínűsége körül gerjesztett vitát.

Itt a pontyom, hova öntsem? Kinek tett jót a halgazdasági konyhahallal való halasítás?

Itt a pontyom, hova öntsem? Kinek tett jót a halgazdasági konyhahallal való halasítás?

Kezdjük azzal, hogy az utóbbi évtizedek hazai történéseinek ismeretében a mérgezés volt a népszerűbb változat. Talán azért, mert annak van elkövetője, lehet gyanakodni, meg szidni is valakit. Más történet, hogy nálunk az elkövető kilétére sosem derül(t) fény. Még akkor sem, ha a gyanúba hozhatók száma nem több egynél. Lefülelése, megbüntetése? Ne legyünk naivak!

Szóval azért jó a mérgezés, mert mindenki szidhatja az elkövetőt, hiszen senki sem vállalja. Csakhogy adott esetben – és ez volt a gyanús – a baljósok nem a mérgezés, hanem a „hőség következtében fellépő fulladást” emlegették. Mintha odaszólt volna nekik valaki, hogy most ez a menő. De!

Csakhogy a hőség következtében fellépő fulladás elmélete annyit sem ér, mint a döglött hal. És legalább annyira bűzlik, mint amelyik nagyon régen döglött meg. Elsősorban azért, mert az utóbbi időben tomboló hőség legfeljebb két hete tart. Ezt megelőzően záporok pásztázták a vidéket, a vizek hőmérséklete pedig messze kívül esik azon a tartományon, amelyen belül a bajok bekövetkeznek. Ráadásul sehol sem panaszkodtak vízhiányra, halgazdaságaink ennél aszályosabb meg melegebb körülményekre is felkészültek.

A mérgezés elmélete csupán azért maradhatott forgalomban, mert a nem olyan távoli múltban akadt már erre példa. Csak érintőlegesen és nevek nélkül mondjuk – egyik beavatott sincs már a porondon –, hogy az újsüttetű nagybirtokos a permetező tartályát olyan tó partján mosta bele a vízbe, amelyet nem rendeltetésszerűen halastóként használt egy másik hasonszőrű. A pusztulás tüneteiről kiszivárgott adatok kezdetben a mérgezés forgatókönyvének adtak nagyobb esélyt, hiszen előfordult már – nem mondjuk meg, hol – hogy a túlpermetezett parcelláról bemosódó mérgek vámolták meg  az életet a halastóban. Csakhogy „majdnem szinte mindenütt” ez következzen be, ahol halastó van, nagyjából lehetetlen. Mert nemcsak fulladás meg mérgezés, hanem betegség is létezik a halak világában. A tenyésztett állományokéban különösen.

A rendelkezésre álló leírások alapján egyértelmű, hogy nem fulladás volt, hiszen annak tünetei szakmai szinten egyértelműek. A mérgezés pedig azért is kizárható, mert sok helyen, tág térben, rövid időszakon belül, szinte azonos módon ment végbe, ami történt, hanyagságból ilyesmi így nem következhet be.

Marad a betegség. De melyik?

Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy egy konkrét nyavalyára tippelve jó esélyekkel fogadjunk arra, mi pusztította a halat. Csakhogy a konkrét pontypusztulást okozó betegséget illetően a szakma nem helyezkedett egységes álláspontra. Kezdetnek áruljunk el annyit: koi herpesz vagy kopoltyúnekrózis.

Aztán, ahelyett hogy külön-külön feszegetnénk az egyik meg a másik nyavalya mibenlétét, tegyük szóvá Molnár Kálmán neves magyarországi szakértő álláspontját, mely szerint: „A koi herpesz betegség és a kopoltyúnekrózis egy és ugyanazon bántalom.”

Ha bővebben kívánjuk, akkor ide tartozik, hogy a kopoltyúnekrózis művésznév alatt szereplő nyavalyát a Szovjetunió európai részén a múlt század ötvenes éveiben észlelték. A betegség Kelet- és Közép-Európa területén a 70-es és a 80-as években okozott elhullást a pontyállományokban. A koi herpeszt először Izraelben említik 1999-ben, vírusát is ebben az évben mutatták ki, míg a kopoltyúnekrózist okozó ágenst – írja a szakember – mind ez ideig nem találták meg. Pont! Mindenki értette? Elismételjük... A szakember szerint kopoltyúnekrózis nincs, csak koi herpesz van. Pont!

Úgy fest, hogy tájainkon ennek a betegségnek az előfordulásával nemigen foglalkoztak. Vagy ha igen, akkor nem kötötték a polgár orrára, meddig jutottak a témában. Közforgalomba ugyanis szinte semmiféle olyan jellegű információ nem került, ami a paranoiások lelki világát tovább terhelte volna. Pedig a nyavalya évekkel korábban már megjelent a szomszédban.

A koi herpeszvírus több horvátországi halastóban felütötte a fejét, és derekas munkát végzett. A tenyésztett állományokban az elhullás 70–80 százalékos volt. A szakirodalom szerint így alakultak a dolgok az izraeli pontyállományban a századvégen, meg a múlt század hetvenes éveiben Magyarországon, a Szovjet­unióban vagy az akkori Német Demokratikus Köztársaságban. A bökkenő, hogy fél évszázada körülöttünk cikáznak a villámok, de úgy viselkedtünk, mintha csak a szomszéd tehenét csapnák agyon. De most úgy fest, a miénket is megcsapta.

A rendelkezésre álló adatok szerint – a halgazdaságok a fogyasztótársadalom félelmétől tartva nemigen nyilatkoznak – az a bizonyos vírus tájaink halastavaiban is tiszteletét tette. Itt és most azonban nem a halgazdaságok tehenének egészségi állapotával foglalkozunk, hanem a fogyasztókat és a horgászokat szeretnénk megnyugtatni. Amennyire már lehet.

A CyHV-3 vírus (lám, neve is van!) az emberre veszélytelen. Érthető? Akkor is veszélytelen, ha a hal elpusztult, de azt egye meg valaki más.

A horgászok meg egyik-másik vízgazda megnyugtatására pedig szolgáljon az a tény, hogy a betegség kizárólag a tenyésztett pontyokat támadja. Egy messzemenően nem hivatalos, házunk táján végzett kutatás szerint, melynek eredményeit még nem publikálták (a részleteket megvárjuk), a polikultúrában nevelt állományokban csak és kizárólag a ponty tenyésztett formáira hajtott rá a nyavalya, a többi halat – süllőt, harcsát, csukát..., beleértve a ponty vad formáit is – nem támadta.

Csak futólag mondjuk – mert nyilván lesz folytatása az ügynek –, hogy a szóban forgó nyavalya minden bizonnyal a haltelepítések által terjed. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell halasítani – ez a vízgazdáknak szól –, hanem fokozott figyelmet kell szentelni az ivadék eredetének és állapotának.

Ezen a helyen mantinellről pattan be a történetbe egy másik forrásból származó, de a taglalt témára mértani pontossággal passzoló infó. Az ausztráliai pontyproblémáról van szó. Köztudott, hogy az Európában igen népszerű pontyot a kenguruk országának vizeiben is meghonosították. Ez a hal robbanásszerűen terjedt, mert nem kellett az ördögnek sem. Megváltoztatta az élőhely jellegét, őshonos fajokat szorított ki... Mivel az ausztrálok nem tudtak és továbbra sem tudnak mit kezdeni a túlszaporulattal, vírust akarnak bevetni ellene. Ha figyelembe vesszük, hogy az ausztráliai pontyállomány többnyire vadvízi eredetű, a koi herpesz hatástalan lesz ellen. Ezt az ausztrálok is tudják, ezért a nyavalyát át akarják hangolni, hogy a vad állományokra is hatással legyen. Dicső próbálkozás. Biztosan sikerülni fog nekik. És akkor lesz ott lenn egy ország, amely olyan vírust fejlesztett ki, amely a világ valamennyi pontyját képes lesz kinyírni. Ha elterjed...

Sej-haj, (vuhani) denevér...


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége