2021. április 18., vasárnap
TRIANON 100 ÉVE – A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

„A szöveg önmagáért beszél”

A Duna Televízió ma este mutatja be a Rátóti Zoltán főszereplésével készült A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című filmet

A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából ma 20 óra 15 perckor a Duna Televízió bemutatja A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát. A filmalkotás azt a nagy hatású, emblematikus beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttség vezetőjeként Magyarország érdekében mondott el. Apponyi Albertet a kortársai a legnagyobb élő magyarnak nevezték és ötször jelölték Nobel-díjra.

A film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján Csillag Mano, Kálomista László és Máthé Áron írták meg. A főszereplőt, Apponyi Albertet, Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház Érdemes és Kiváló művésze alakítja. A filmet megelőzően egy előadás is készült, ugyancsak Rátóti Zoltánnal Apponyiként, emellett a színművész Trianonhoz kapcsolódó emlékműsort is rendez, amelyre egy kulturális rendezvény keretében szintén ma kerül sor Budapesten, az A38-as hajón. A műsorról, a filmről és az előadásról Rátóti Zoltánnal beszélgettünk.

Apponyi megszemélyesítőjeként (mtva.hu)
Apponyi megszemélyesítőjeként (mtva.hu)

A Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila nagy lélegzetű előadást rendezett Wass Albert művei alapján, Tizenhárom almafa címmel, amelyben elhangzik az Apponyi-beszéd is. Idén volt a bemutatója, de még nem nagyon sikerült játszani...

– A vírus sajnos keresztülhúzta a terveket. Március hatodikán bemutattuk és a következő héten kétszer játszottuk egymás után. Az azt követő héten lett volna még négy előadás, de ezt már nem sikerült megvalósítani. Márpedig nagy iránta az érdeklődés, hiszen rég nem volt már a színpadon Trianonról szóló mű. Nem beszéltek erről, nagy az adóssága a kulturális életnek, a magyar szellemi szférának, amiért ebben a témában nem születtek alkotások, nem volt jelen a köztudatban. Nagy vállalkozás Vidnyánszky Attila részéről, hogy Wass Albert-művet tűzzön műsorra.

A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében címmel film is készült. Apponyi védőbeszédét, ami valójában negyvenperces monológ, embert próbáló teljesítmény előadni. Mennyiben volt más a filmben szerepelni?

– Nagyon örülök, hogy ily módon megörökítődik ez a beszéd. Külön öröm a számomra, hogy pont a személyem által. A film és a színház formailag eltérnek egymástól, ennélfogva másmilyen színészi technikát is igényelnek. A színpadon negyven percig, folyamatosan összpontosítva kell elmondanom a szöveget. A filmhez részleteiben vettük fel, ezek kettőtől öt percig tartottak.

Milyen érzés volt eljátszani Apponyi grófot, úgymond a bőrébe bújni?

– Bármikor úgy hozza a sors, hogy történelmi személyt kell megformálnom a színpadon, mindig igyekszem elvonatkoztatni attól, hogy milyen legenda lengi körül. Ezúttal is megpróbáltam drámai kapaszkodókat megragadni és ezekből kiindulni. A szöveg mondhatni önmagáért beszél. Nekem nem a valóságos Apponyit kellett megjelenítenem, hanem a lelkületét annak, ahogyan ő felelősen gondolkodott a területi rendezéseket, a nemzet sorsát illetően. Ilyen oldalról közelítettem meg. Azt nem tudom eljátszani, hogy milyen volt Apponyi, inkább egy felelősen gondolkodó politikust láttam magam előtt. A beszédét tudom elmondani, belehelyezkedni a lelki állapotába. Szerintem ez a legfontosabb, hogy azt a lelki és szellemi állapotot adjam vissza, amiben ő lehetett akkor és ott, amiről a beszéde is árulkodik.

Rátóti Zoltán civilben (Fotó: MMA)
Rátóti Zoltán civilben (Fotó: MMA)

Egy emlékműsort is rendezett, erre hogyan került sor? Mit láthat a közönség az A38-as hajón?

– Nagy örömömre a Trianonnal való foglalkozás teljesen áthatja a napjaimat, kezdve március hatodikától, amikor bemutattuk az előadást, folytatva a filmmel, majd pedig Vidnyánszky Attila is felkért, hogy emlékműsort rendezzek a Nemzeti Színház fiataljaival. Megjelent egy háromkötetes Trianonra emlékező könyv, amelyben írók, költők a Trianonnal kapcsolatos gondolatai olvashatók. Ebből nyílt alkalmam egy negyvenöt perces műsort kerekíteni. A műsorban versek, prózák hangoznak el Kosztolányitól, Karinthytól, József Attilán át Csoóri Sándorig. Nagyon széles skálán mozog az írók, költők listája. Közben gyerekek énekelnek népdalokat, hogy ne csak a próza legyen, hanem az elszakított területekhez kapcsolódó népdalok is megszólaljanak ebben a műsorban. Ez volt a célom.

Mi miatt gondolja, hogy fontos a trianoni történéseket megértetni a fiatalokkal?

– Azért, mert szerintem nagyon nagy a veszély. Attól tartok, hogy a következő generációk már nem tudják majd pontosan megfogalmazni, hogy mit jelent Trianon. Már mi is nagy bajban vagyunk. Ördögi erők állnak szembe azzal, hogy a nemzettudatot megőrizhessük, a fiatalok pedig különösen ki vannak téve ennek a tudatformáló tevékenységnek. Szándékosan fogalmazok úgy, hogy ezek ördögi erők. Emiatt megnövekszik a mi felelősségünk, hogy megértessük, mi történt akkor és miért csonkították meg ezt az országot. Azt gondolom, hogy erről kötelességünk beszélni, és nem elsősorban a gyászt hangsúlyozni, hanem a tovább élés lehetőségét. Nem csupán az emlékek, hanem a magyarság tovább élését, a nemzettudat megőrzését. Nagyon találó a megfogalmazás a június negyedikei történésekkel kapcsolatban, hogy egymáshoz tartozunk és egyek vagyunk. Belegondolni is fájdalmas abba, hogy mit érezhettek azok, akik a határon túl rekedtek, ott élték le az életüket és mégis vállalták a magyarságukat. Ez megrendítő, ez előtt meg kell hajolnunk, és szerintem nagyon is hangsúlyoznunk kell.

Manapság már jobban érvényesül az egy nemzetben való gondolkodás eszméje, különösen idén, a nemzeti összetartozás évében. Ön ezt hogyan látja? 

– Jelentős események zajlanak ez ügyben, de a kormány általi minden, a határon túli magyarságot erősítő támogatás, évfordulótól függetlenül, erre mutat rá. Ez a folyamat már korábban is elindult, de most még inkább fókuszba kerültek e törekvések. Olyan több évtizedes tartozásokról van szó, amiket az anyaország sokáig nem tett meg, óriási a tartozás a határon túliak felé. Nagyon fontosak ezek a lépések, és hogy a magyarság megmaradása szempontjából milyen eredményeket produkálnak, azt majd a jövő válaszolja meg.

Remélhetőleg mi, határon túliak is látni fogjuk majd a Nemzeti Színház előadását és talán az emlékműsort is, addig viszont megnézhetjük a filmet. Hogyan tekint vissza a forgatásra? Milyen a film?

– Ez egy különös történet, elhangzik benne az egész beszéd, de a film eszközei és lehetőségei megteremtik azt, hogy két szálon fusson. Eleinte a beszédig vezető utat mutatja be, onnantól kezdve pedig végig a tárgyalóterem eseményeit láthatják a nézők. A stáb nagyon felkészült volt, márpedig a film elkészítésére rövid idő állt rendelkezésre. Történészek is sokat segítették a munkánkat. Kálomista László, aki jó ismerője a történelemnek, végig jelen volt a forgatáson. Minden snittet átbeszéltünk, nagyon alapos munka folyt. Mindenki kellő alázattal és tisztelettel állt hozzá a témához és beleadta a tudása legjavát.