2024. április 23., kedd

Az országos helyzet kielégítő

Ma ülésezik a köztársasági egészségügyi válságstáb

A SARS-CoV-2-járvány ideje alatt sokan megbizonyosodhattak arról, hogy mennyire fontos az egészségügy fejlesztése és a kórházak, valamint a klinikai központok korszerűsítése, az erre a célra fordított pénzt észszerűbben nem lehetne elkölteni – jegyezte meg a Szerbiai Klinikai Központ helyreállítási és bővítési munkálatait megtekintvén Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Mint hozzátette, a klinikai központ felújítása hitelesen szemlélteti, hogy az egészségügy fejlesztésének tekintetében Szerbia globális szinten is élen jár. 1986 óta nem történtek jelentősebb lépések, emiatt generációk és évtizedek vesztek el – értékelte az államfő.

– Igaz, hogy nem állt rendelkezésünkre elegendő pénz, ám az is tény, hogy felelőtlenek voltunk. Nem értettük meg, hogy a világon és Európában is változnak a körülmények, nem fogtuk fel a korszerűsítés és a legfejlettebb országokkal való lépéstartás fontosságát. A Szerbiai Klinikai Központ a legmodernebb egészségügyi intézmény lesz, nemcsak a térségben, hanem Délkelet-Európában is – fejtette ki Vučić.

A Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint a klinikai központ 110 millió eurós, két fázisban megvalósuló bővítési és felújítási munkálatai 2018 augusztusában kezdődtek meg. Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter nyilatkozatának értelmében miután befejeződnek a munkálatok, az intézmény nagyjából 86 ezer négyzetméteren terül majd el, kapacitását ezer ággyal bővítik. Az intézmény teljesen új sürgősségi osztályt kap, 26 műtőteremmel. A munkálatok első fázisa valamivel több mint egy éven belül fejeződhet be, a második pedig két éven belül – mondta Lončar.

NEM A VÁLASZTÁS  A LEGFONTOSABB

A munkálatok megtekintését követően megtartott sajtótájékoztatón a koronavírussal fertőzöttek számának ismételt növekedésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Aleksandar Vučić elégedetlenségének adott hangot, hogy „amíg a rendkívüli állapot és a kijárási tilalom ideje alatt az elnöki palota előtt és más helyszíneken megtartott ellenzéki tiltakozásokat senki nem bírálta járványügyi szempontból, addig az SZHP szimpatizánsainak múlt heti gyülekezése ellen sokan felemelték a hangjukat”. Mint hozzátette, ha az elkövetkezendőkben rosszabbodik az epidemiológiai helyzet, illetve jelentősen növekszik a fertőzöttek száma, akkor biztosan nem a választások lesznek a legfontosabbak, hanem az emberek egészségének a megőrzése, és amíg sikerül ellenőrzés alatt tartani a járványt, addig nem odázzák el ismét a választásokat. Az államfő szerint addig nincs ok aggodalomra, amíg az egy nap alatt teszteltek száma és a pozitív eredmények közötti arány 2 százalék alatt alakul.

Egy másik újságírói kérdésre reagálva Vučić közölte, hogy a különböző állítások ellenére az egészségügyben dolgozók bére áprilistól tartósan növekedett 10 százalékkal, és nem ideiglenes, ösztönző jellegű béremelésről van szó. Megtörténhet, hogy év végén újabb béremelés lesz esedékes az egészségügyben, de ez persze a gazdasági és a pénzügyi feltételektől függ – közölte Vučić, kiemelvén, hogy a szerb államvezetés szeretné az országban tartani az egészségügyi dolgozókat.

VRANJE AZ ÚJ GÓCPONT

Vranje és környéke jelenleg a legnagyobb helyi gócpontja a koronavírus új típusának az országban, itt a vasárnapi eredmények értelmében 24 óra leforgása alatt 53 fertőzöttet azonosítottak. A településen ismét elkezdett működni a COVID 2-kórház, amelyre még április végén lakat került. Az eddigi elmondások szerint a településen a legtöbben a Dodić bútorgyárban fertőződtek meg. Slađan Stanković epidemiológus az SZRTV-nek nyilatkozva megerősítette, hogy a legtöbb helyi megbetegedett a mostanra bezárt bútorgyárral hozható összefüggésbe, ugyanakkor más vranjei vállalatokban is fertőzés történt. A járványügyi szakértők folyamatosan járják
a terepet, hogy rábukkanjanak a fertőzöttekre – tette hozzá Slađan Stanković. Branislav Tiodorović epidemiológus értékelése szerint Szerbia déli régiójában összetett, ám nem válságos a helyzet. Jó, hogy a szövődmények következtében mind kevesebben halnak meg – emelte ki a szakértő, rámutatván, hogy a vranjei és a leskovaci járványügyi helyzet lecke kell legyen az egész ország, továbbá minden munkaadó és üzem számára. Az óvintézkedéseknek továbbra sincsen alternatívája – nyomatékosította Branislav Tiodorović. A

KOSZOVÓI ÁTKELŐKRŐL IS SZÓ LESZ

Ana Brnabić kormányfő mára összehívta az egészségügyi válságstábot. A miniszterelnök szavai szerint egyelőre nem terveznek új korlátozó intézkedéseket foganatosítani, ám ennek a lehetőségét biztosan megvitatja a testület. A miniszterelnök szerint mindenkinek tudatosítania kell magában, hogy a válság nem ért véget, ezért továbbra is védőmaszkot kell viselni, és betartani az egyének közötti kétméteres távolságot. A belgrádi Tudományos-Technológiai Parkban bemutatott COVID-innovációkat megtekintő Brnabić értékelése szerint országos szinten megfelelőnek minősíthető a járványügyi helyzet. Mint hozzátette, hiszi, hogy az illetékesek képesek lesznek megküzdeni a helyi gócpontokkal. Éppen a helyi gócpontok okán a továbbiakban is legalább napi 5-6 ezer koronavírustesztet végeznek el az országban – mondta Brnabić, majd megerősítette, hogy a válságstáb a Szerbia és a Koszovó közötti adminisztrációs átkelők ismételt megnyitásának a lehetőségét is felülvizsgálja.

10 699 FERTŐZÖTT– 231 ÁLDOZAT

A tegnapi adatok értelmében az országban az eddig 10 699 személy fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal. Huszonnégy óra alatt 4113 koronavírustesztet végeztek el, közülük 89-nek az eredménye volt pozitív – ebből 30 Vranjéban. Az országban jelenleg 805 személyt gyógykezelnek kórházban, lélegeztetőgép segítségére a légzésben 16 személynek van szüksége. Egy nap alatt 1 újabb személy hunyt el a fertőzés szövődményeinek következtében, ezzel 231-re növekedett az elhunytak száma; a halálozási arány 2,17 százalék. Eddig 185 385 koronavírustesztet végeztek el az országban, gyógyultnak 4799 személyt nyilvánítottak.