2021. április 21., szerda

A koncepciós perek ideje még nem járt le

Az Európai Parlament a magyar koronavírus-törvényről vitázott

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a magyarországi politikai helyzetről vitáztak a képviselők. Több felszólaló élesen bírálta a magyar kormány munkáját. Sokan azzal vádolták az Orbán-kabinetet, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva felfüggesztette az Országgyűlés munkáját, a demokratikus intézményeket háttérbe szorítja és emiatt sérülnek az alapjogok. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy szégyen, hogy a Fidesz még a Néppártban van. Más azt vetette a magyar kormány szemére, hogy nem csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez. Az egyik képviselő azt javasolta, hogy függesszék fel az uniós források kifizetését, mások viszont védelmükbe vették Orbán Viktort és kormányát. Szerintük Magyarország demokratikusabban működik a koronavírus-járvány ideje alatt, mint több más európai ország. Volt, aki azt mondta, mások, így például Spanyolország is visszaél a veszélyhelyzettel – foglalta össze a Mandiner a tegnapi történéseket az Európai Parlamentben.

Deli Andor felszólalása
Deli Andor felszólalása

Deli Andor fideszes EP-képviselő a Néppárt szónokaként megállapította, hogy ez a vita az európai értékek és alapvető jogi elvek megcsúfolása, és a régi koncepciós perek idejét idézi.

A KIZÁRTAK HADA

A vitában a magyar kormány képviseletében nem szólalhatott fel a miniszterelnök részéről erre a feladatra kijelölt Varga Judit igazságügyi miniszter. Arra hivatkozott az EP elnöke, hogy ilyen esetekben hagyományosan csak az ország miniszterelnöke lehet jelen. Az EU soros elnökségét ennek ellenére egy államtitkár képviselhette. Az ülésen a magyar EP-képviselők közül is csak azoknak engedték a felszólalást, akik a járvány idején is Brüsszelben tartózkodnak.

Az AGGÓDÓK KÓRUSA

A magyarországi helyzet aggodalomra ad okot, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nem tartalmaz világos időkorlátot, és szélesebb körű felhatalmazást ad a kormánynak, mint más tagországokban, de még nem indul kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen – hangsúlyozta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament (EP) csütörtöki, brüsszeli plenáris vitáján.

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke leszögezte, hogy szorosan figyelemmel követik a magyarországi helyzetet, de aktívan vizsgálják a fejleményeket az EU többi tagállamában is. Kiemelte, hogy a rémhírterjesztésre vonatkozó magyar szabályok nincsenek egyértelműen meghatározva, és komoly szankciókat tesznek lehetővé, ez aggályos lehet a jogbiztonság és a szólásszabadság szempontjából. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy Magyarországon egyébként is évek óta romlik a médiakörnyezet.

Mindent meg kell tenni azért, hogy az összes megmenthető emberéletet megmentsék Európában, a válságra adott válaszintézkedéseknek azonban meg kell felelniük a közösségi jog előírásainak, illetve a szükségesség és arányosság elvének, valamint nem maradhatnak tartósan hatályban – mondta.

Nikolina Brnjac az Európai Unió Tanácsának soros horvát elnöksége képviseletében aláhúzta: a rendkívüli felhatalmazásnak időben korlátozottnak, arányosnak kell lennie, illetve meg kell felelnie a jogállamisági elveknek.

Iratxe García Pérez az EP szociáldemokrata frakciója (S&D) nevében azt mondta, Magyarország nem tekinthető demokráciának, központosodik a hatalom, egyre komolyabb problémák mutatkoznak az oktatás és a média területén, a civil szervezetek zaklatásnak vannak kitéve.

„Itt az ideje, hogy tegyünk valamit, ugyanis az alapjogok és a demokrácia sérülése elfogadhatatlan. Az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás megindítására mihamarabb szükség van” – fogalmazott a képviselő.

MAGYAR ELLENZÉKI AGGODÓK

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője a vitát követően magyar újságíróknak nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy a magyar jogállamiság ügyében és az Orbán Viktor kormányfő elleni fellépést a Fidesz saját pártcsaládja, az Európai Néppárt EP-frakciója sürgeti és mondja ki, hogy a magyar kormány tekintélyelvű és minél hamarabb és határozottabban fel kell lépni vele szemben.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Orbán Viktor megfutamodott, nem mer elmenni az Európai Parlamentbe, mert tudja, hogy arra, amit az elmúlt hónapokban tett, nincsen magyarázat. Sajnálatát fejezte ki emiatt, véleménye szerint ugyanis beszélni kellett volna arról, hogy a felhatalmazási törvényt nem a magyarok megvédésére használták.

DELI: AZ EURÓPAI ÉRTÉKEK MEGCSÚFOLÁSA

Deli Andor fideszes EP-képviselő, az Európai Néppárt (EPP) szónokaként kijelentette, a vita az európai értékek és alapvető jogi elvek megcsúfolását jelentik, és a régi koncepciós perek idejét idézi. Aláhúzta, a balliberális oldalon vannak olyanok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ne támadják újra meg újra, immár havi rendszerességgel Magyarországot, noha az Európai Bizottság nem állapított meg semmilyen jogsértést a felhatalmazási törvény kapcsán.

Azért van újra napirenden Magyarország, mert sokkal könnyebb üres ideológiai vitákat szervezni, mint a lényegről és a tényekről beszélni, és azzal foglalkozni, ami ténylegesen érinti és érdekli az embereket a tagállamokban – húzta alá Deli Andor.

Kiemelte, hogy a koronavírus-elleni védekezésről szóló magyar törvényről szóló vita olyan vita, amely esetében a szervezők előre tudták, hogy az EP-képviselők legtöbbje nem tud részt venni rajta, és nem tudja elmondani a véleményét.

„Sajnos itt az érvek és a tények senkit sem érdekelnek” – tette hozzá.

Deli Andor felszólalásában kiemelte, hogy a koronavírus-járvány végéhez közeledve a laza egység megteremtése kellene legfontosabb legyen a tagállamok között.

„Most kell igazán egységesen kiállnunk az emberek egészségének megőrzése és a gazdaság megsegítése ügyében. Ebben van szükség tényleges európai összefogásra, annak érdekében, hogy Európa releváns maradjon a globális színtéren. Az Európai Parlamentnek ebben kellene segédkeznie!” – szólított fel a vajdasági EP-képviselő.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségének (RMDSZ) EP-képviselője felszólalásában kijelentette: egyetlen új fejlemény sem indokolja, hogy az EP újabb vitát tartson a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Az viszont egyértelmű, hogy a baloldal boszorkányüldözést folytat, az Európai Parlament pedig folyamatosan veszít hiteléből azzal, hogy olyan témákat tűz napirendjére, amelyeknek semmiféle valóságalapja nincs. Minden híresztelést tények cáfolnak – húzta alá.

HAZAI REAKCIÓK

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében méltatlannak és kiábrándítónak nevezte, hogy a baloldal és a Soros-hálózat nem az európai polgárok sorsával, hanem továbbra is Magyarország megtámadásával van elfoglalva.

„A baloldali többség képviselői, akik napestig a jogállamról papolnak, még azt sem hagyták, hogy a magyar kormány megszólalhasson a vitában. Az Európai Parlament balliberális többsége úgy kívánt politikai ítéletet mondani Magyarország felett, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő, legalapvetőbb elvet is semmibe vette, egyszerűen megakadályozta a magyar kormányzati álláspont megjelenítését a brüsszeli vitában” – fűzték hozzá.

Varga Judit igazságügyi miniszter a hét elején levélben kérte David Sassoli EP-elnököt, hogy a magyar kormány is képviselhesse álláspontját a vita során. A miniszter tájékoztatása szerint az EP szocialista elnöke hivatalos levélben utasította el, hogy a magyar miniszter akár személyesen, akár online bejelentkezéssel felszólaljon az EP-ben a Magyarországról szóló vitában. David Sassoli később levélben meghívta Orbán Viktort a plenáris ülésre, emlékeztetve: a kialakult gyakorlatnak megfelelően a tagállamokat állam- vagy kormányfői szinten kell képviselni a vitában. Orbán Viktor válaszlevelében tudatta, hogy minden energiáját leköti a járvány elleni védekezés és Varga Juditot küldi a plenáris ülésre.

Varga Judit csütörtökön az európai parlamenti képviselőknek levelet küldött, amelyet a Facebook-oldalán is közzétett. Bejegyzése szerint a levelet azért fogalmazta meg, mert az Európai Parlamentben (EP) betiltották a beszédét, amelyet Magyarország védelmében szeretett volna elmondani a magyar rendelkezésekről szóló vitán.

A miniszter levelében úgy értékelt: minden európai országnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket bevezetni az állampolgárok védelméért és a válság felszámolásáért. A magyar kormány gyors, hatékony lépéseket tett, és a magyarok áldozatvállalásának, fegyelmezettségének köszönhetően eddig sikerült megakadályoznia, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonlóan tragikus méreteket öltsön.

Magyarország kormánya március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki. Ez az ország alaptörvényében szabályozott rendkívüli jogrend, amely 15 napig marad hatályban, ha a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján meg nem hosszabbítja. Az Országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta – emlékeztetett a miniszter. Felhívta a figyelmet, hogy a felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan: a kormány rendkívüli jogkörét a járvány és káros hatásainak megelőzéséért, kezeléséért, felszámolásáért gyakorolhatja, az Országgyűlés bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is visszavonhatja a felhatalmazást, a rendkívüli intézkedések pedig hatályukat vesztik a veszélyhelyzet megszűnésével. Az Országgyűlés rendszeresen ülésezik, és akadály nélkül gyakorolja ellenőrzési jogkörét. Működnek a bíróságok, az Alkotmánybíróság, és biztosított az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete is – emelte ki.

Hozzátette: a magyar rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban nem számítanak egyedinek, erről alapos nemzetközi összehasonlító elemzés is készült, amely elérhető a kormány honlapján. Varga Judit az Európai Bizottságtól azt kérte, hogy ők is hozzák nyilvánosságra összehasonlító elemzésüket.

ELŐRE MEGÍRT ÍTÉLET

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt mondta: boszorkányüldözés, koncepciós eljárás zajlik Magyarország ellen az EP-ben.

„Már előre megírták az ítéletet, és még az igazságügyi miniszter beszédét is betiltották” – emelte ki. „Példátlan, hogy miközben az EU soros elnökségét egy államtitkár képviseli, a magyar kormány tagjának nem adnak lehetőséget a megszólalásra” – fogalmazott. Hozzátette: „ez a legrosszabb időket idézi, de még a kommunista koncepciós eljárásokban sem tekintettek el a vádlott védekezésének elmondásától”.

Úgy vélte, ezek az eljárások csak arra jók, hogy rontsák az EU megítélését és meggyengítsék a közös intézményekbe vetett bizalmat,

„Ez az eljárás tűrhetetlen és elfogadhatatlan, sem a jogállamhoz, sem az EU alapvető értékeihez nincs köze” – jelentette ki a magyar kancelláriaminiszter.