2024. március 28., csütörtök

Nem ez volt a terv!

Csőke Csaba teherautó-sofőrként egy nyerges vontató fülkéjében várja a járvány végét

Nem ez volt a terv – szögezi le Csőke Csaba, az Újvidéki Rádió egykori munkatársa, akivel másfél évvel ezelőtt arról beszélgettünk, miért hagyta el az újságírói pályát, és hogyan lett teherautó-sofőr, illetve lelkesen mesélt az új munkahelyének szépségeiről, valamint az átélt élményekről is. A kialakult helyzet sokakhoz hasonlóan neki is igencsak átírta a mindennapjait, jelenleg éppen Németországban, egy nyerges vontató fülkéjében várja, hogy elmúljon a koronavírus-járvány.

– Amikor elindultam otthonról, még március legelején, nálunk csak híre volt a koronavírusnak. Első utam Olaszországba vezetett, ahol, bár már kezdett igen komolyra fordulni a helyzet, a mindennapokon ez nem látszott – mondja, hozzáfűzve, hogy az olaszok a maguk sajátos stílusában ugyanolyan közvetlenek voltak, mint bármikor máskor. Ám mire Svédországba ért az olasz rakománnyal, minden megváltozott, ott már azt sem engedték neki, hogy kiszálljon a fülkéből, amire egy biztonsági őr felügyelt, a rakományát pedig teljes egészében fertőtlenítették.

– Egészségügyi biztonság terén a svéd cégek a legszigorúbbak – jegyzi meg beszélgetőtársunk, hozzátéve, Finnországban járva azt tapasztalta, hogy mivel az ország sarkkörön túli részén még javában tart a tél, és nagyon úgy néz ki, hogy nem akarják beáldozni a bevételt, márciusban a szállodák és az éttermek is nyitva voltak, a gazdasági válság ugyanakkor a küszöbön van. A fuvarozók nehezen találnak árura, és kicsit olyan az egész helyzet, mint a nyári szabadságolások ideje alatt.

– Egy német cég tulajdonosa is arra panaszkodott, hogy minden megrendelést visszamondtak, és kénytelen volt elküldeni az alkalmazottakat – mondja, hozzáfűzve, ez alatt az idő alatt az olasz és a spanyol gazdaság szinte teljesen leállt. Mint mondja, tudomása van arról, hogy egy svéd nagy cég is bezárta kapuit, mert a Franciaországban lévő beszállítóüzeme is leállt a termeléssel, miután nem érkeztek meg az Olaszországban gyártott alkatrészek. Szerinte azonban van remény a gyors gazdasági talpra állásra, mivel egyes cégek már újra is indultak.

A turisták szinte teljesen eltűntek, alig lehet idegen nyelven beszélőket hallani – jegyzi meg a teherautó-sofőr, hozzátéve, a múzeumok és a középületek is bezártak, így a szép időt kihasználva a családok a határban kerékpároznak, a fiatalok meg a parkokban, ligetekben jönnek össze, mindenki igyekszik betartani az ajánlott távolságot, és sehol sincs tolongás. A boltokban egyre több helyen használnak védőmaszkokat és kesztyűket.

– Ami feltűnt, az az, hogy senki nem köhög vagy tüsszög az utcákon – emeli ki Csaba, aki szerint az, hogy melyik ország mennyire szigorú intézkedéseket vezetett be, elsősorban az ott élők viselkedésétől és természetesen az egészségügyi kapacitástól függ.

– Az olaszok mások, az észak-olaszországi régió Európa egyik legsűrűbben lakott része, az ott élők azok, akik soha nem ebédelnek egyedül, hiszen több generáció is egy fedél alatt lakik – magyarázza, hozzáfűzve, a skandináv országokban egészen más a helyzet, mert ott, leszámítva egy-két nagyvárost, lényegében egy nagy tanyavilágról beszélhetünk.

A védekezést illetően elmondja, ahogyan sokaknak, úgy neki is a tiszta kéz vált kiemelten fontossá, mivel csak boltokban kerül közvetlenül emberek közelébe, mindenütt másutt üvegfal választja el tőlük, ezért is esik neki rosszul az, hogy sok esetben megbélyegzik a teherautó-sofőröket. Ennek kapcsán elmeséli, hogy az egyik kollégája nem tudott kenyeret vásárolni, mert az eladó, miután látta, hogy egy kamion fülkéjéből száll ki, megtagadta a kiszolgálását.

– Mindenki lehet vírushordozó, így a betegeket nem száműzni kellene, mint régen a leprásokat, hanem együtt kellene érezni velük. Ha például csokit hagyunk a karanténban lévő küszöbén, akkor példát mutathatunk mindenki számára emberségből – mutat rá beszélgetőtársunk, aki hangsúlyozza azt is, hogy ennek most nagyon nagy szükségét érzi.

Csaba értelemszerűen a húsvéti ünnepeket is a családjától távol töltötte el, kerékpártúrával.

– Az idei húsvét üzenete, hogy az élet legyőzte a halált, talán erőt és kitartást ad mindannyiunk számára. Ugyanakkor mint minden ünnep, a húsvét is családi körben tud igazán teljessé válni. Napi kapcsolatban vagyok az otthon maradt családtagjaimmal, és mivel az internet-hozzáférés is adott, a hírekről sem maradok le – fejti ki Csaba, aki végezetül abbéli reményének is hangot ad, hogy mihamarabb haza tud jönni, úgy, hogy utána vissza is tudjon jutni a munkahelyére, ám addig is szerencsésnek érzi magát, mivel sokakkal ellentétben neki ebben a válságos időszakban is van munkája.