Turistának lenni jó

Herceg Elizabetta

2020. február 24., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Nagymamám, aki 86 évet élt, szinte sohasem mozdult ki a Telecskai-dombokon elterülő szülőfalujából. Fiatal korában a Tiszán való átkelés jelentette a legnagyobb élményt számára, amikor évente egyszer meglátogatta a Törökkanizsán családot alapító nővérét. Ez az utazás jelentette számára a világlátást, a feltöltődést, az ismeretlent, a mindennapok mókuskerekéből való kiszállást, és nem is vágyott többre. Évtizedek múltával is lelkesen mesélt az utazás izgalmairól. Ezzel szemben a lánya a huszadik század nyolcvanas éveiben évente az Adrián nyaralt a családdal, a velencei bevásárlóturizmusból is kivette részét, unokái Észtországtól Portugáliáig jó néhány országba eljutottak, a dédunoka pedig húszéves korára 16 ország nevezetességeit látta Albánia déli csücskétől Firenzén át Drezdáig.

Sokat változott a világ az utóbbi évtizedekben a turizmust illetően is. Száz évvel ezelőtt csak a legmódosabb kiváltságosok szűk rétege engedhette meg magának az utazásokat, ma már a fiatalok nagy többsége eljuthat – ha fontosnak tartja – világvárosokba koncertekre, fesztiválokra, vagy távoli egzotikus vidékekre, akár más kontinensre is. Nem csak a pénz, jobban a kalandvágy, ami meghatározza, ki mennyit szeretne látni a Föld szép helyei közül. Hátizsákkal, olcsó repülőjegyekkel, az Airbnb online foglalási rendszer segítségével a kispénzű turisták is a kedvükre utazgathatnak. A privát lakások, szobák bérlése rengeteg előnnyel jár – olcsóbbak, mint a hotelek, és a házigazdától sok jó tanácsot kaphatunk, az étkezéseken is sokat spórolhatunk. A legnagyobb előny azonban az, hogy ott és úgy élünk, ahogy a helyiek.

„A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosságigénye motivál. A turizmus fő szereplője nem a hódító vagy véglegesen menekülő, hanem a külvilágot békésen megismerni vágyó és az állandó környezetébe visszatérő ember” – írja a wikipédia, és így folytatja a meghatározást: „A turizmus egyrészt a turisták tevékenysége, másrészt és tágabb értelemben az idegenforgalom névvel is jelölt gazdasági ágazat, amely a turistatevékenységek, köré szerveződő szolgáltatásokon és intézményeken alapul.”

(Illusztráció – Pixabay.com)

Tudjuk, létezik konferenciaturizmus, tömegturizmus, vagy éppen katasztrófaturizmus, ökoturizmus, falusi turizmus, belföldi vagy külföldi, társas vagy egyéni, városnézés, wellness, egészségturizmus, természetjárás, de ennél is sokkal többféle a lehetőségek tárháza.

Tény, hogy a turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabb szektora. Jelentősége az új munkahelyek teremtésében és jövedelemtermelésben is megmutatkozik.

Az idegenforgalom a természeti és kulturális közeget is megváltoztatja. Ez a hatás lehet pozitív és negatív irányú is. A negatív hatásokat Dubrovnik, Velence és Barcelona lakói tapasztalják például. Egyes turistalátványosságoknál ugyanis elviselhetetlenül nagy lett a tömeg, a zaj, a szemét. Az egyik oldalon áll az emberek utazáshoz, pihenéshez való joga – a másikon meg a nyugodt élethez való jog. Ma már előzetes regisztráció nélkül senki sem nézheti meg a Plivicei tavakat, a világhírű képtárakba sem egyszerű bejutni, és senki nem szereti, ha a pénzéért sorban állást kap...

De visszatérve szép emlékű nagyszüleimhez, gondolom, értetlenkedve és csodálkozva szemlélnék, hogy Pacsér, a Telecskai-dombok lankáin fekvő kis falu, ahol az életüket leélték, a 21. század elején turistákat fogad. Én magam is alig hiszem, de csodálatos érzés megtapasztalni a különleges, lila vizű sós tó körüli hangulatot, s látni, milyen szép panziók, szálláshelyek nyílnak, halácscsárda működik az utóbbi években a szülőfalumban.

A vidékünkön egyedülálló tófürdőbe 1300–1400 méter mélyből, hat rétegből érkezik a 73-74 fokos meleg víz, és az analízisből kiderült, hogy gyógyászati célokra is használható. A tó 2400 négyzetméter alapterületű, 1,5 méter a legmélyebb pontja. A szélén lehet üldögélni, a közepén pedig úszni is. Mellette egy szép épület található, ahol beléptetőkapu, kabinok, vizesblokk, egy vendéglátóipari létesítmény is a pihenni vágyók rendelkezésére áll, és kiépült a fedett medence is, így már a téli időszakban megmártózni kívánókat is fogadja a pacséri gyógyfürdő.

A speciális lila színű gyógyvíz, a nyugalom, a tiszta környezet és viszonylagos közelség vonzó is lehet az idelátogatóknak.

S mondhatom, hogy az egyetemista lányom évekkel ezelőtt a barátnőivel, az utóbbi években a kedvesével tölt egy hetet az üresen maradt szülői házunkban, mondják, hogy élvezik a nyugalmat, a csodálatos csöndet. S arra is büszke vagyok, hogy immár két éve bécsi unokaöcsém a barátait hozza a bácskai kis faluba, mondják, nagyon jó itt a kaja, és az emberek nagyon kedvesek.

A turizmus tehát lehetőség az utazónak, hogy megismerjen új dolgokat, és lehetőség a vendéglátónak is. Gazdasági potenciál.

Turistának lenni jó. A hegy, a völgy, erdő, mező, a víz közelében kifújhatjuk magunkat, városokat, várakat, kiállításokat, képtárakat bejárva pedig sokat tanulhatunk. Turistaként lépésről lépésre megismerhetjük szűkebb környezetünket, a régiót is. A turista szeret felfedezni új dolgokat, és boldog, ha útja során új barátokat szerez.

Turistának lenni jó. Mert így ismerhető meg igazán a bennünket körülvevő természet, a sokszínű világ.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége